ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN
A MESTERTANÁR-KÉPZÉSBEN
- FELKÉSZÍTÉS A TANULÓI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉRE

Életpálya-építési kompetenciák

 

Dávid Mária

 

 

 

 

Eger, 2007.


Eszterházy Károly Főiskola
"Kompetencia-alapú programok elterjesztése a tanárképzésben"
című sorozat
6. sz. Módszertani Kiadvány

 

 

Szerző:
Dávid Mária

 

Lektor:
Estefánné Varga Magdolna

 

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program
HEFOP 3. 3. 2.-05/1.-2006-04-0012/1.0.
pályázati projekt eredményeit tartalmazza
a kompetencia alapú tanárképzés gyakorlata területén.

 

 

Kiadásért felelős:
Az Eszterházy Károly Főiskola rektora


Tartalomjegyzék

I. Bevezetés............................................................................................................................... 2
II. Elméleti áttekintés:.............................................................................................................. 3
II. 1. Alapfogalmak................................................................................................................... 4
II.1.1. Pálya.................................................................................................................... 4
II.1.2. Pályaválasztás....................................................................................................... 4
II.1.3. Pályaorientáció...................................................................................................... 5
II.1.4. Életpálya-építés..................................................................................................... 6
II.1.5. Kompetencia:........................................................................................................ 7
II.1.6. Kulcskompetenciák................................................................................................ 7
II.1.7. Életpálya-építési kompetenciák............................................................................... 8
II.2. Az életpálya-építés kompetenciaterületeinek fejlesztése az egyes  műveltségterületeken......... 9
II. 3. Az életpálya-építés speciális műveltségterületei................................................................. 10
II.3.1. A pályaorientációs tevékenység jellemzői............................................................... 10
II.3.1.1. Az önismeret fejlesztése a pályaorientációs munkában:.............................. 11
II.3.1.2. A külső lehetőségekről, a társadalmi környezetről szóló információk
szerepe a pályaorientációs tevékenységben:............................................. 15
II.3.1.3. Az iskolai pályaorientáció módszertana:..................................................... 20
II.3.2. Munkaerő-piaci ismeretek.................................................................................... 23
II.3.2.1. Álláskeresési technikák............................................................................ 23
II.3.2.2.. A pályaválasztáshoz kapcsolódó szolgáltatások......................................... 28
III. Gyakorlati feladatok a pályaorientáció területéről......................................................... 31
III.1. Feladat:.......................................................................................................................... 31
III.2. Feladat:.......................................................................................................................... 33
III.3. Feladat:.......................................................................................................................... 40
III.4. feladat:........................................................................................................................... 43
III. 5. feladat:.......................................................................................................................... 49
III.6. Feladat:.......................................................................................................................... 55
IV. A kompetenciaterület fejlesztésére való felkészítés a tanárképzésben - a programadaptáció tapasztalatai......................................................................................................................................... 57
IV. 1. Az életpálya-építési kompetenciák beépítése a képzésbe az Eszterházy Károly
Főiskolán - szakmai tapasztalatok és tervek......................................................................... 57
IV. 2. Vida József: Tapasztalatok az életpálya-építési kompetenciák  képzésbe történő
beépítéséről tanár szakos hallgatók szakmódszertani  tárgyai keretében.................................. 58
IRODALOMJEGYZÉK.......................................................................................................... 70

 

I. Bevezetés

Mottó: "Az iskolában eltöltött idő aránylag rövid az azután következő időhöz képest. Ezt külön hangsúlyozom, mert széltében azt gondolják, hogy mindent, amit tudnunk kell ahhoz, hogy a hogy a munkánkat jól végezzük, az iskolában kell megtanulnunk. Ez tévedés, mert az iskolát követő hosszú időszak alatt hajlamosak vagyunk így vagy úgy elfelejteni, amit akkor tanultunk, amikor bőven volt időnk a tanulásra. Valójában legtöbbünknek egész életünkön át tanulni kell, és már deres fejjel történt, hogy én magam is hozzáfogtam a kvantummechanika tanulmányozásához. Ilyenképpen az, amit az iskolának el kell végeznie elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogy kell tanulni, hogy felkeltse tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni"
(Szentgyörgyi Albert)

Szentgyörgyi Albert szavai kiválóan foglalják össze a kompetenciaalapú oktatásra való áttérés szükségességét, és az iskola szerepét az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésében.
A sikeres pályaválasztás és munkavállalás elősegíti az egyén életének kiteljesedését, személyes boldogulását, ugyanakkor nem intézhető el egyetlen döntéssel, az életpálya különböző szakaszaiban várhatóan folyamatosan kell foglalkozni az életpálya-építés kérdésével, meg kell küzdeni a munkahelyi és társadalmi elvárásokkal. Ezért kiemelt fontosságú, hogy a pedagógusok ismerjék az életpálya-építési kompetenciákat fejlesztő pedagógiai tevékenység lényegét, legyenek képesek pályaorientációs feladatokat is végrehajtani munkájuk során.
A "Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben" című HEFOP/2006/3.3.2. pályázat keretében az Eszterházy Károly Főiskolán megvalósuló programadaptációs tevékenység keretében került kidolgozásra ez a tananyag.
Célja, hogy az életpálya-építési kompetenciák fejlesztéséhez az elméleti alapokat összefoglalja, a pedagógiai feladatokat kiemelje és a tanárjelöltek felkészítéséhez koncepciót, iránymutatást adjon az MA tanárképzésben résztvevő szakemberek számára.

II. Elméleti áttekintés:

Mindannyiunk életében fontos szerepet játszik a "Mi legyek, ha nagy leszek?" kérdése. Minél bonyolultabbá válik a társadalmi munkamegosztás, annál nehezebb a döntés. A foglalkozások száma egyre gyarapszik, a képzési választék bővül, így a választási alternatívák száma is növekszik. A hagyományos felfogás a tanulásra és a pályaválasztásra úgy tekintett, hogy az elsősorban a gyermek, serdülő, esetleg a fiatal felnőttkor tevékenysége, amikor az egyén a szakmatanulással megszerzi azokat az ismereteket, amelyekre élete során a munkavégzéshez szüksége lesz. Az elmúlt évszázadokban az ember a megtanult szakmát élete végéig gyakorolhatta, lényeges változások nélkül. Világszerte tapasztalható azonban, hogy a felgyorsult fejlődési tempó következtében új szakmák születnek, régiek tűnnek el. Elképzelhetetlen volt 50 évvel ezelőtt, hogy ennyi kommunikációs vagy informatikus szakemberre lesz szükség, ez pedig most realitás. Az egyes szakmákon belül is teljesen új eljárásokat, munkaeszközöket, szakmai fogásokat fedeznek fel, amelyek alkalmazását a munkavállalónak meg kell tanulni. Gondoljunk például a számítógép-használat elterjedésére, a munkahelyeken. Bármilyen remek szakemberek készítettek is fel a szakmánkra annak idején, a számítógép, vagy mobiltelefon, vagy computertomográf kezelését nem tudták megtanítani, mert még nem találták ki. Az egyénnek alkalmazkodnia kell a változásokhoz, a munkaerő-piaci igényekhez, és az alkalmazkodásnak egyik legjobb módja, ha újra képzésbe lép és elsajátítja a szükséges ismereteket ahhoz, hogy tudása piacképes maradjon.
A XXI. század emberének életében minden bizonnyal újra és újra előfordulnak tanulási periódusok, az életpálya-építéshez kapcsolódó döntési pontok és ezért alapvető, hogy tudjon önállóan tanulni, személyiségéhez illeszkedő választási alternatívákat kidolgozni, és az ehhez szükséges információkat megkeresni. Az élethosszig tartó tanulás koncepciója, a felismert szükségszerűséghez igazodva tűzi ki azt a cél és feladatrendszert, amely segíti az állampolgárokat a folyamatosan és gyors ütemben változó társadalmi környezethez való alkalmazkodásban. Mitchell és munkatársai kutatásaik alapján bevezetik a "tervezett véletlen" fogalmát, amely szerint a változássorozatra a személyiségnek fel kell készülnie, a be nem tervezett eseményeket "várni kell", sőt és a változástól nem félni kell, hanem kívánatosnak kell tekinteni. Watts (2000) leleményes felfedezésnek nevezi ezt a jelenséget, és azt érti alatta, hogy képesek vagyunk a véletlenen alapuló örömteli és váratlan felfedezésekre (Szilágyi, 2005). Az életpálya-építést támogató pályaorientációs modellnek fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy a pályaválasztás nem egy életre szóló egyszeri, visszavonhatatlan esemény az egyén életében, hanem olyan folyamat, amelyben döntések sora várható, amelyben változtatásra, megújulásra való képességgel kell részt vennie. Azért is szükség lehet az újradöntésekre, mert nem csak a pályák fejlődnek, alakulnak át, hanem az egyén pályairányultsága is változhat az élete során.
A pályaorientációval foglalkozó kutatók már egy 2000-ben tartott konferencián megfogalmazzák, hogy ".már fiatal korban átfogó életpálya-építési programot kellene bevezetni, hiszen ennek segítségével szélesíthető a gyermekek látóköre és ambíciója. Bővülhet a tanulók pályaismerete a munkahelyekről, és bővülhetnek a képzésekről szerzett információik, és jobban megérthetik az iskola és a munka közötti kapcsolatot. Ez jelentené azt az alapot, amelyre a későbbi életszakaszokban támaszkodhatnának. A karrierépítési program során az egyének megtanulják, miként mérjék fel saját érdeklődési körüket, képességeiket, valamint felismernék a számukra fontos dolgokat és tisztában lennének ismereteik minőségével is. A foglalkozások és álláslehetőségek széles skálájának megismerése révén világossá válhat a tanulás és a folyamatos ismeretszerzés jelentősége. E folyamatok oda vezetnek, hogy felismerik az információk fontosságát, és fejlesztik öndefiníciós képességeiket" (Szilágyi, 2005. 21. o.).

II. 1. Alapfogalmak

II.1.1. Pálya

A pálya kifejezést több területen is használják, (vasúti pálya, futballpálya, égitestek pályája) régi jelentése utat, irányt jelöl, és csak átvitt értelemben jelenti a hivatást, foglalkozást.
Scharmann pályának nevezi azt a "szabadon, lehetőleg folyamatosan végzett, jórészt alkalmasságra és hajlamra alapozott, szakmaként elsajátított, specializált és fizetés ellenében nyújtott szolgálati teljesítményt, amely az anyagi és szellemi szükségletek kielégítésére szolgál."

II.1.2. Pályaválasztás

Az összetett pályaválasztás szó második tagja a "választás" egy döntéshelyzetet jelez, annak érzelmi megközelítését, céltudatosságot, és a döntésben megnyilvánuló önállóságot. A választás feltételezi azt is, hogy vannak alternatívák, amelyek között választhat a személy.
A pályaválasztás kifejezés tehát azt jelenti, "hogy a fennálló lehetőségek alapján önállóan, célunknak megfelelően kiválasztunk egy olyan foglalkozást, tevékenységet, amely lehetővé teszi, hogy a társadalom és a magunk számára értékkel bíró munkát végezhessünk" (Szilágyi, 1993). A pályaválasztás döntéssel zárul, - a fiatal megkezdi szakmai tanulmányait, majd szakmai képzés befejezése után szakképzett munkavállaló lesz belőle.
A pályaválasztás kifejezés ugyanakkor azt is sugallja, mintha egyszeri döntésről lenne szó, amely végleges, visszavonhatatlan, és amellyel egy életre el is intéztük az életpálya választását. A szakemberek ezért pályaorientáció fogalmának használatával (a pályaválasztás helyett) csökkenteni akarták az egyes döntések jelentőségét az egyéni életútban. Tanítani akarták azt, hogy a hogy a döntési helyzetek ismétlődni fognak, és akkor energiákat kell mozgósítani a megfelelő információk megszerzésére, megértésére, felhasználására (Berde és munkatársai, 2005). A pályaorientáció fogalma tehát nem statikus, hanem a folyamatos változást, a fejlődésbe vetett hitet sugallja.

II.1.3. Pályaorientáció

A "pályaorientáció" kifejezés annak a folyamatnak a jelölése, amelyben a pálya és szakmaválasztást megelőző szakaszban, a szocializációs folyamat során az ember-pálya megfeleltetéséhez szükséges készségeket fejlesztjük, a leendő pályaválasztási döntést előkészítjük. Tágabb értelemben a "pályaorientáció az életút egészén végighúzódó döntéssorozatot jelent, amelyet az aktuális élethelyzetek kívánnak meg az egyéntől.
A pályaorientáció iskolai munkába való beépítésével tehát erre a döntéssorozatra készíti fel a diákokat. Szilágyi (2002) meghatározásában a pályaorientáció definíciója így szól: "A pályaorientáció egy olyan folyamat, amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a lehető legszélesebb információnyújtás révén
Ez a megközelítés eltér az iskola általános tradícióitól, mert az individuális elemekre teszi a hangsúlyt, a tanuló egyéni igényei szerinti fejlesztést, támogatást kívánja elérni, szemben az előre kidolgozott elvek szerinti támogatással. A pályaorientációs munkában a tanár úgy dolgozik, hogy fejleszt, támogat, és gondolkodtatja, dolgoztatja a diákokat. Áramoltatja az információt, de nem ítél, nem kéri számon a tananyagot, és nem osztályoz, mint a hagyományos tanórai keretekben. Az egyéni igények figyelembevétele természetesen a pályaválasztás, tanulás témakörébe tartozó, azt befolyásoló tanulói igényeket jelenti, de ebben a munkában nem választható el a tanulói személyiség fejlődése, fejlesztése az ismeretátadástól. Sikeresen azokban az iskolákban lehet pályaorientációs foglalkozásokat vezetni, ahol a tantestület az individuális támogatást, az ítéletmentességet, mint értéket elfogadja.
"A pályaorientáció tartalmilag tehát először a pályák világában, majd később a munka világában történő eligazodásra felkészítő folyamat, amely azon az individuális szűrőn keresztül zajlik, amely az adott személyiséget meghatározza, így elsősorban érdeklődése, képességei, munkamódja és értékei mentén. A pályaorientáció egy folyamat, amelyben a tanuló megtud, megtapasztal és megtanul önmagáról olyan tulajdonságokat és jellemzőket, amelyek iskolaválasztásában, szakmatanulásában, pályatervezésében és életpálya-építésében hosszú távon meghatározóak lehetnek" (Szilágyi, 2005).
A pályaorientációs folyamat jelentősége abban rejlik, hogy a benne részt vevő személyek megtanulják figyelemmel kísérni önmagukat, felismerik, ha céljaik, értékeik változnak. Felismerik azt is, hogy az új célok eléréséhez változtatásra, újabb erőfeszítésre van szükség, és képesek a változtatáshoz szükséges információkat kezelni.

II.1.4. Életpálya-építés

A pályaorientáció kifejezés ugyanakkor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért használják a kompetenciaterület fejlesztői a jelentéstartalmat magyarul jobban tükröző életpálya-építési kompetenciákat, és a pályaorientáció kifejezést meghagyják az életpálya-építés speciális műveltségterületei egyik elemének jelölésére.
Csirszka János az életpálya kifejezést használja, s azon az ember életútjának munkával töltött szakaszait érti. Az életpálya-építés fogalma távlatos és felelősségvállalást sugalló tartalommal teli és magába foglalja a pályaorientáció jellemzőit is, az erőfeszítés igényét, és a döntési helyzetek tudatos vállalását.
"Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa a sorsát. E tevékenység keretében az egyén életpálya-célokat tűz ki, stratégiákat készít a célok eléréséhez, és a stratégiák szerint a célokat megvalósítja Az életpálya-építés élethosszig tartó folyamat, amelyben a tanulásnak változó jelentőségű, de állandó szerepe van" (Berde és munkatársai, 2005).
Az életpálya építés akkor sikeres, ha a célkitűzés reális, illetve szükség esetén módosítható, ha a célok eléréséhez vezető utak illetve stratégiák alkalmasak a célok elérésére, ha a stratégiák megvalósításához a feltételrendszer megteremthető. A sikeres életpálya-építő személy az utakat ténylegesen végigjárja, azokat képes kontrollálni és szükség esetén a célokkal együtt módosítani.
Az életpálya-építést támogató pályaorientációs modellnek fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy a pályaválasztás nem egy életre szóló egyszeri, visszavonhatatlan esemény az egyén életében, hanem olyan folyamat, amelyben döntések sora várható, amelyben változtatásra, megújulásra való képességgel kell részt vennie.

II.1.5. Kompetencia:

A kompetencia kifejezés alatt valamire való illetékességet, alkalmasságot értünk. "Általános értelmezésben a kompetencia valamely gyakorlati feladat, feladatkör sikeres ellátására való fölkészültséget, jelent, ismeretek, készségek, attitűdök, szakmai és személyes tapasztalatok együttesét foglalja magba, egyúttal az egyének és csoportok rugalmas alkalmazkodó képességének, teljesítményének jellemzésére is használható" (Kadocsa-Varga, 2007. 58. o.).
Berde és munkatársai (2005) megfogalmazásában "A kompetencia az alkalmazásképes komplex képesség és tudásstruktúra".
A kompetencia az egyén és/vagy csoport alapvető jellemzője, terjedelme széles körű, minden élethelyzetre, feladatra, probléma vagy konfliktus megoldására szükséges és megfogalmazható valamilyen kompetencia/vagy kompetenciák alkalmazása. Leggyakrabban az "informálisnak" tartott képességek együttesét értjük alatta, amely különbözik a hagyományos képzésben elvárt képességektől. Általában cselekvéshez kapcsolódik, lehetővé teszi a tevékenységek elvégzését. Minden kompetencia három összetevőből áll: a tudás-ismeretanyag, a jártasságok, készségek és az attitűdök együttes jelenléte teszi lehetővé, a hatékony feladatvégzést.

II.1.6. Kulcskompetenciák

A kulcskompetencia fogalmat olyan kompetenciák jelölésére használják, amelyek sokféle társadalmi területen, sokféle helyzetben teszik lehetővé az egyén számára a hatékony részvételt. Hozzájárulnak a sikeres egyéni élethez és a társadalom jó működéséhez egyaránt.   A 'kulcskompetenciák az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából alapvetők:
a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés szempontjából. (kulturális tőke),
aktív állampolgári szerepvállalás, a társadalomba való beilleszkedés szempontjából (társadalmi tőke),
foglalkoztathatóság szempontjából (emberi tőke).
Az Európai Parlament és a Tanács 2005-ös ajánlása alapján az alábbi kulcskompetenciák különíthetők el:
Anyanyelven folytatott kommunikáció
Idegen nyelveken folytatott kommunikáció
Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén
Digitális kompetencia
A tanulás (meg)tanulása
Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia
Vállalkozói kompetencia
Kulturális kifejezőkészség, kulturális tudatosság
(Székelyné, 2006, és Kadocsa-Varga, 2007)

II.1.7. Életpálya-építési kompetenciák

Az életpálya-építési kompetenciák az interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák részét képezik. Az életpálya-építési kompetenciák összetevőit két nagy területbe lehet sorolni.
Általános kulcskompetenciák, melyek a szakmai és személyes életút során lehetővé teszik a sikeres életvitelt. Az ide tartozó főbb kompetenciaterületek: önmeghatározás, stratégiaalkotás, stratégiamegvalósítás. Minden kompetenciaterület több részkompetenciából tevődik össze. Az önmeghatározás magába foglalja az önellenőrzés képességét, a helyzetelemzést, a szerep és pozíció-meghatározást, a kooperációt, a saját teljesítőképesség becslését, a normakövetést és alkalmazkodást, az információk kezelését, a szóbeli és írásbeli szövegalkotást. A stratégiaalkotás kompetenciája jelenti azt, hogy a fiatal képes terveket készíteni, ehhez a célokat meghatározni, hozzá utakat keresni, az utak között választani és az úton való haladás módját meghatározni. Képes a tevékenységeit is tervezni és ütemezni. A stratégiamegvalósítás kompetenciája a tervnek megfelelő haladás, szükség esetén tervmódosítás és az elért eredmények elemzésének, értékelésének részképességeit tartalmazza.
Specifikus életpálya-építési kompetenciák, amelyek kifejezetten a pályaválasztást, a szakmai életút hatékony tervezését, vezetését segítik: Az ide tartozó két fő kompetenciaterület: A pályaorientáció, amelynek részkompetenciái a hatékony pályaválasztáshoz és pályavitelhez szükséges önismeret valamint a pályák és a képzések választékának ismerete. A munkaerő piaci ismeretek területéhez az álláskeresési technikák, a munkaerő piaci intézményrendszer ismerete és munkajogi ismeretek részkompetenciái kapcsolódnak.

II.2. Az életpálya-építés kompetenciaterületeinek fejlesztése az egyes
műveltségterületeken

Az életpálya-építési kompetenciaterület megjelenik valamennyi iskolai területen, a tantárgyakban és a szabadidős tevékenységekben egyaránt. Olyan kompetenciastruktúra, amely a személyiség egészét érinti, ezért fejlesztésének minden iskolai szakaszban jelen kell lenni.
A kompetenciaterület fejlesztésének megvalósítása lehetőség nyílik az iskolában (tanórai keretek, szabadidő) és iskolán kívüli egyaránt (család, munkaerő piaci szervezetek stb.).
Az életpálya építési kompetenciák fejlesztésének egyik sajátossága, hogy a hogy a kompetenciaterület formálisan nem köthető közvetlenül egyik műveltségterülethez vagy tantárgyhoz sem. (Kivéve a szakiskola 9. osztályán megtalálható pályaorientáció tantárgy.)
A Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht vezetésével kifejlesztésre kerültek olyan programcsomagok, amelyek az életpálya-építési kompetenciák fejlesztését teszik lehetővé a közoktatásban. A kifejlesztett programcsomagok jellemzői, hogy moduláris felépítésűek, 1-12. évfolyamon fejlesztik a különböző kompetenciaterületeket.
Három típusuk különíthető el. A - B - és C típus.
Az "A" típusú programcsomag vertikális felépítésű, Tartalmában teljességében lefedi a legközvetlenebbül kapcsolódó műveltségterületet. A kompetencia: a műveltségterület (egyik) elsődleges fejlesztési célja. A teljes lefedéshez: a szövegértés- szövegalkotás esetében az anyanyelv és irodalom területén fejlesztett képességek fejlesztésére szakosodott, a matematikai kompetenciák a matematika, s az idegen nyelvi a fejlesztett négy nyelvterület tantárgyi lefedettségét jelenti: angol, német, francia és magyar mint idegen nyelv.
A "B" típusú programcsomag horizontális felépítésű, a kompetencia: a műveltségterületnek nem elsődleges fejlesztési célja. Így jelennek meg például az életpálya-építési kompetenciák az ember és társadalom, az ember a természetben, a művészetek és a testnevelés műveltségterületein.
A programcsomag minden műveltségterületen meghatározza, hogy milyen tantárgy keretében, milyen órakeretben jelenik meg a kompetencia-fejlesztés. A modulok tartalma pedig meghatározza a fejlesztési feladatokat és módszereket.
Külön programtanterv készült az 1-6. és 7-12. évfolyam részére.
Így jelenik meg az életpálya-építési kompetencia a történelem, fizika, kémia, ének stb. tantárgyakban. Ezért van szükség arra, hogy a kompetenciaterület fejlesztésére felkészítsük a tanárjelölteket, tanuljanak bármilyen szakterületet is.
A "C" típusú programcsomag a tanórán kívüli foglalkozásokra ajánlott programok gyűjtőneve.
A Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht vezetésével kifejlesztésre került programcsomagok évfolyamokra, tantárgyakra lebontva részletesen tartalmazzák a kompetenciaterület fejlesztési feladatait. Az egyes tantárgyaknál részletesen kidolgozott modul-leírások megfelelő módszertani segítséget jelentenek a pedagógusoknak az életpálya-építési kompetenciaterület fejlesztéséhez.

II. 3. Az életpálya-építés speciális műveltségterületei

II.3.1. A pályaorientációs tevékenység jellemzői

A pályaorientáció tartalma interdiszciplináris szemléletű ismeretanyag, amely pszichológiai, közgazdasági, jogi és munkatudományi ismereteket is tartalmaz, ezzel is eltérve az iskola hagyományos tudományterületen alapuló ismeretanyag felosztásától.
Az iskolai pályaorientációs tevékenység célja: az életpálya-szemlélet formálása, a személyes élet-perspektíva megtervezése iránti igény felkeltése és a munka - pálya világában való folyamatos tájékozódás képességének kialakítása.
A különböző foglalkozások, szakmák meghatározott követelményeket állítanak a munkavégző emberrel szemben. A munka során meghatározott tevékenységeket kell végrehajtani, meghatározott munkakörnyezetben, meghatározott munkaeszközökkel. Gondoljunk itt például arra, hogy menyire eltér ebből a szempontból egy autószerelő egy ápolónő, egy bolti eladó, egy ügyvéd vagy egy óvónő munkája. A szakmáknak meg van a maguk "pályaprofilja" amely nagyon eltérő lehet, és ennek megfelelően eltérő tulajdonságú embereket igényelhet. Ugyanakkor az embereknek is meg van a maguk személyisége, amely különböző képességstruktúrával, és egyéb tulajdonságokkal más-más feladatok végrehajtására teszi alkalmassá őket. A pályaorientációs foglalkozások során a diákok megtanulnak a személyiségprofil és a pályakövetelmények közötti kapcsolatról gondolkodni, a saját személyiségüknek megfelelő szakmai lehetőségeket keresni, az erről szóló információkat kezelni.
A pályaorientáció feladata, hogy kialakítsa a fiatalok szakma és pályaválasztási érettségét, hozzásegítse a leendő munkavállalókat saját személyiségük - pályaválasztás szempontjából - lényeges jegyeinek felismeréséhez, és ahhoz, hogy ezek mennyire felelnek meg a különböző pályák követelményeinek.
Hogyan valósítható meg ez a feladat? Mit lehet "tanítani" ehhez a pályaorientációs foglalkozások során?
Az életpálya kiválasztásának megalapozásához két típusú információra van szüksége a személynek: önismeretre, és az őt körülvevő társadalmi környezet, azaz a külső, reális lehetőségek ismeretére. Tehát a pályaorientációs tevékenység két fő területre fókuszál: az önismeret fejlesztésére, és a pályákkal, képzési illetve munkavállalási lehetőségekkel kapcsolatos információk bővítésére. Mindkét területen továbbra is az egyéni igényeknek megfelelően történik a fejlesztés, figyelembe véve e folyamatosság elvét és a fejlődéselvet.

II.3.1.1. Az önismeret fejlesztése a pályaorientációs munkában:

Az önismeret a személyes tulajdonságok felismerését, jelenti, a pályaorientációs munka az erősségek felismerését igyekszik elősegíteni, azoknak a tulajdonságoknak a feltárását, amelyekre az egyén támaszkodhat a munkavégzés során.
Mit tehetünk a reálisabb önismeretért?
Elsősorban szükségünk van tapasztalatszerzésre, önkipróbálási lehetőségek megteremtésére,
a tapasztalatokból akkor tudunk igazán tanulni, ha nyitottakká válunk, és kialakítjuk az önismereti munkához szükséges viszonyulásunkat, attitűdünket,
majd egyéni vagy csoporttagok által segített helyzetekben azonosítjuk és összerendezzük érzéseinket, tapasztalatainkat, és végiggondoljuk azok illeszkedését a valós szituációkhoz.
Segíti a pályaorientációs munka azt, hogy a tanulók felismerjék az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban. hogy megismerjék saját képességeiket, vezető érdeklődési irányaikat, és értsék ezek jelentőségét a pályaválasztásban. Tudatosuljon a tanulókban a pálya és személyiség megfelelésének jelentősége, és legyenek képesek mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeiket. Fontos, hogy a felismert önismereti jellemzőket tudják összefüggésbe hozni a pályák világával. Például: gyűjteni, keresni olyan szakmákat, amelyek jó nyelvi kifejezőképességet vagy biológiai érdeklődést (stb.) igényelnek.
Az önismeret fejlesztésére gyakran alkalmaznak a hazai pályaorientációs gyakorlatban különböző kérdőíveket, amelyeket öndefiníciós eljárásnak is neveznek, mert segítenek felismerni, meghatározni a tanulóknak, hogy milyen személyiségtulajdonságokkal is rendelkeznek ők.
A pályaorientációban alkalmazott öndefiníciós módszerek olyan személyiség­tulajdonságok felismeréséhez adnak segítséget a diákoknak, amelyek a pályaválasztás szempontjából fontosak. A legfontosabb ilyen személyiségtulajdonságok az érdeklődés, a képesség, az értékpreferencia, és a munkamód.
Az érdeklődés:
A pályatanácsadásban kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a személyiséget meghatározó jellemzők közül az érdeklődésnek. Azért célszerű érdeklődés-alapú pályaválasztást megvalósítani, mert ez segíti elő leginkább, hogy szívesen kedvvel végzett foglalkozást válasszunk, olyat, amelyet később majd a hivatásunknak is tekintünk.
Ha a különböző meghatározásokból kiemeljük, azokat a jellemzőket, amelyek speciálisan az érdeklődésre igazak, akkor a következő sajátosságokkal írható le az érdeklődés:
a személy a külvilág valamely területe felé fordul
ezt a területet szeretné minél jobban megismerni, és ennek érdekében cselekedni is kész
ez az odafordulás érzelemmel telített, szubjektíven fontos a személy számára az, ami felé az érdeklődése irányul.
Az egyén érdeklődését jellemzi, hogy a külvilág milyen széles köre bír figyelemfelhívó jelleggel számára. Ennek megfelelően jellemezheti széles vagy szűk érdeklődési kör (4-5-féle vagy csak 1-féle terület iránt is érdeklődik a személy).
A másik nagyon fontos jellemzője az érdeklődésnek az érdeklődési irány.
Minden, ami a külvilágban létezik felkeltheti érdeklődésünket. Az, ami felé odafordulunk, amit meg szeretnénk ismerni a külvilágból, az jelenti az érdeklődési irányunkat. A teljesség igénye nélkül néhány érdeklődési irányt felsorolunk: biológia, földrajz, kémia, matematika, vallás, filozófia, szociológia, pedagógia, pszichológia, történelem, jogtudomány, zene, képzőművészet, építészet, irodalom, labdarúgás, úszás, tenisz, technikai sportok, elektronika, gépészet, számítástechnika, emberek felé irányuló, szociális érdeklődés.
A kérdőíves öndefiníciós módszerek a vezető érdeklődési irány kiválasztásában segítik a fiatalokat. Alkalmazásukkal a diákok vezető érdeklődési irányai találhatók meg, és a vezető érdeklődési irányhoz gyűjthetők pályák. (Például: a szociális érdeklődésű személy szívesen végez olyan munkát, ahol emberekkel foglalkozhat, és nagyon sok ilyen pálya található. (például: óvónő, dajka, pedagógiai asszisztens, tanító, tanár, szociális munkás, gyógypedagógiai asszisztens, pszichológus stb.). Arra, hogy az adott pályairányban milyen pályaszinten (alapfokú, középfokú, vagy felsőfokú végzettséget igénylő pályák) keressen foglalkozást a tanácskérő, már inkább a képességek figyelembevételével lehet válaszolni.

A képesség:
Minden foglalkozás tevékenységeinek elvégzéséhez rendelkeznie kell bizonyos képességekkel a személynek. Ahhoz például, hogy autót vezessünk, jó látásélesség, térlátás, figyelem, gyors reakcióidő szükséges, a még több más képesség mellett. Az emberek általában rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyeket a szakmák a munkavégzőktől megkövetelnek, de eltérő a személyek képességstruktúrája, és a képességek egyéni fejlettségi szintje. A pályaorientációs foglalkozásokon a tanulók erősségeihez, a vezető képességterületeikhez keressük a megfelelő pályát, foglalkozást.
Szilágyi Klára megfogalmazásában: "A képességfogalmon általában mindazokat a pszichológiai feltételeket értjük, amelyek egy adott tevékenység végrehajtásához szükségesek. A képességeket ilyen értelemben előfeltételnek kell tekintetni a készségek kialakításához, vagy az ismeretek megszerzéséhez."
A munkavégzésben általában többféle képesség együttes jelenléte biztosítja a bonyolult munkafeladatok elvégzésének feltételrendszerét.
A képességek szintje, jellegzetes egyéni elrendeződése biztosíthatja a pályán való tevékeny­ség sikerét. Ahhoz tehát, hogy a munkafeladatot el tudjuk végezni, alapvető, hogy az ehhez szükséges képességekkel rendelkezzünk.
A képességek feltérképezésére szolgáló öndefiníciós eljárások célja általában az, hogy segít­sen a tanácskérőnek felismerni vezető képességeit, melyek azok a képességterületek, amelyek nála kiemelkednek, amelyekre majd támaszkodhat a munkavégzésben.
A képességek megítélésére, a vezető képességterületek megtalálására alkalmazzuk a pályatanácsadásban az öndefiníciós kérdőíves eljárásokat. A vezető képességterületek a pályairány kiválasztásában segíthetnek. hasonlóan, mint az érdeklődésnél az érdeklődési irányok. A képességszint alapján pedig a pályaszint, dönthető el, hogy alap, közép, vagy felsőfokú pályát célozhat-e meg a tanuló. A képességek megismerésére a kérdőívek alkalmazásán túl a beszélgetésvezetéssel, vagy dokumentumelemzéssel szerzett információk is felhasználhatók. Optimális esetben a tanulmányi eredmények is a képességszintnek megfelelő teljesítményt mutatják. Ezt azonban óvatosan kell kezelni, mert könnyen előfordulhat, hogy a képességszint és a iskolai teljesítmény szétválik (pld. iskolai alulteljesítés, vagy a képességhiány más személyiségtulajdonsággal pld. szorgalommal való pótlása esetén) A kiemelkedő teljesítmények (például versenyeredmények) azonban általában kiemelkedő képességszintre utalnak.

Az érték:
Az értékek azok a fogalmak, tárgyak, elvek, normák, amelyek számunkra jelentőséggel bírnak, valamint az ezekhez fűződő hiedelmek és a mögöttük meghúzódó érzelmek rendszere, amelyek a cselekvés útmutatójául szolgálnak. Az értékek jelentős helyet foglalnak el az egyéni életút kialakításában, a döntéshozatalok sorozatában.
Pszichológiai értelemben kettős jelleggel rendelkeznek:
egyrészt objektív tartalommal, amelyet meghatároz a külvilág (gazdasági-társadalmi folyamatok), amelyben az értékválasztások történnek,
másrészt szubjektív jelleggel, mert az egyén maga dönt arról, hogy a külvilágban rejlő lehetőségek közül mit választ ki maga számára értékként.
A személy választ abból a kultúrából, amely körülveszi, és ezeket saját értékeiként éli meg. "Az érték objektív, ill. szubjektív vetülete egyszerre jelenik meg élményszinten a személyiség számára, és attól, hogy a szubjektív elemek nagyon sokszor fokozottabban hangsúlyozódnak, az értékek is változóak. Függnek az életkortól, függnek attól a mikrokörnyezettől, amelyben aktuálisan él a személyiség, és függnek azoktól a kulturális tradícióktól, amelyek meghatározott értékeket esetleg kiemeltek már a kultúrából és vezető értékké tették" (Szilágyi K., 1995.).
Super 1952 és 1969 között dolgozta ki "Munkaérték" kérdőívét. Véglegesített formájában 15 értékkört jelölt meg, amelyhez 45 itemet rendelt. Feltételezte, hogy az értékeknek meghatározó szerepük van a pálya és a munka kiválasztásának folyamatában. Szerinte a munkához kapcsolódó értékek más-más életszakaszokban más-más dominanciát mutatnak, amelyek között átstrukturálódás zajlik bizonyos életkorokban. Ezek a struktúraváltozók részben előrevetíthetők a gazdasági és társadalmi körülmények ismeretében, hiszen az értékek az összekötő kapocs szerepét játsszák a társadalmi-gazdasági kategóriák, a szociológiai jelenségek és a pszichológiai determinánsok között.
Super számára a munka a személyiség önmegvalósításának egyik legfontosabb lehetséges terepe. Kérdés az, hogy a társadalom mennyire ad módot, szabadságot az egyénnek a választott értékek szerinti életvitelre vagy mennyiben akadályozza azt. Ennek eredménye egyrészt kihat a munkával való megelégedettségre, másrészt viszont konfliktusokhoz vezethet, vagy a munka világán kívüli szerepben próbálja meg a személy az értékei szerinti működést. A belsővé vált munkaérték megismerhetősége és a pálya által kínált-követelt értékek közötti illeszkedésből következtethetünk az alkalmazkodási folyamatra is.

A munkamód:
A foglalkozásunk megválasztásánál nem csak azt vesszük figyelembe, hogy olyan tevékenységet végezzünk, ami érdekel, és a képességeink is meg vannak hozzá, hanem az is befolyásolja a választást, hogy az elvégzendő munkát hogyan, milyen módon kell végezni.
"A munkamód egy olyan összetett pszichológiai tulajdonságunk, amely a munka sajátosságaiból fakadó, a munka tárgyi és személyi körülményeiből következő egyéni megoldások összességén alapszik." Egyszerűbben megfogalmazva: olyan tulajdonságunk, amelyben megfogalmazódik, hogyan szeretünk egy-egy feladatot megoldani.
A munkamód nagymértékben meghatározza a sikerességet és elégedettséget az életpályán.
A munkamód tartalmához sorolható a munkatempó, a munkavégzés ritmusa, a precizitás, pontosság, a monotónia-tűrés, a fáradékonyság, valamint a munkatevékenység közben tanúsított önállóság és gondosság.
A munkamód sok összetevőből áll, és a szakmai képzés és gyakorlat nagymértékben befolyásolja kialakulását, és túlsúlyban vannak azon összetevői, amelyek a munkavállalás időpontjára kialakultak a személyiségben. Ugyanakkor a munkához kapcsolódó érzelmi viszonyulás változásai miatt a munkamód változékony is. Alakulása kapcsolódik az érdeklődés és az érték változásaihoz. Ha a személyiség elfordul a munka tárgyától (pld. megszűnik érdeklődése a biológia iránt), az jelentősen befolyásolja a munkamódját is.

Az öndefiníciós módszerek között számítógépes kérdőíves eljárások is megtalálhatók. A számítógépes módszerek is ugyanazokra a személyiségterületekre vonatkozóan tartalmaznak feladatokat, mint a papír-ceruza alapú módszerek, de itt a számítógép értékeli ki a kérdőívet, és az eredménynek megfelelően pályaajánlatokat ad a tanácskérő számára. A számítógépes program eredményeinek differenciált értelmezéséhez fontos tudni, hogy a pályaajánlatok csak lehetőséget jelentenek, és nem kizárólagosságot. Tehát a felajánlott pályák kapcsolódnak a kérdőív eredményéhez, de nem csak azok a pályák illenének a tanácskérőhöz, hanem még több lehetőség is található. Fontos tehát a számítógépes eredményt is átgondolni, és ha a pályaajánlatok között nincs a tanácskérőhöz illeszkedő, akkor a pályaajánlatokat bővíteni. A számítógép mindig felajánlja a tanácskérőnek, hogy az eredményt megbeszélheti a tanácsadóval, ugyanakkor önálló alkalmazásra is lehetőséget biztosít, ha a tanácskérő ezt igényli.

II.3.1.2. A külső lehetőségekről, a társadalmi környezetről szóló információk szerepe a pályaorientációs tevékenységben:

A külső lehetőségek, a társadalmi környezet ismerete a pályákról, foglalkozásokról, a munkaerő-piaci környezetről, és a képzési lehetőségekről való informáltságot jelenti. Fontos, hogy a tanulók legyenek képesek rendszerezni a munka világáról eddig szerzett tapasztalataikat és ismereteiket, tudják összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit. és tudjanak önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.
A munka világával kapcsolatos információk jelentőségének megértését, és az alapvető információk megszerzését már az általános iskolában el kell kezdeni.

A pályaismeret fejlesztése:
A foglalkozások leírásának pszichológiai szempontú megközelítését, a foglalkozás bemutatását, az úgynevezett "pályatükröt" hívjuk foglalkozási profilnak. Ezek elsősorban gyakorlati igények miatt íródtak, hogy az adott foglalkozás leendő betöltőjével kapcsolatban kijelöljék a pálya követelményeit, az alkalmassági kritériumokat.
A pszichológiai foglalkozási profilok tartalma az alábbi fő területekre koncentrál:
A munka leírása: munkatevékenység (mit csinál a munkavégző), munkaeszközök és a munka anyaga, (amivel dolgozik), munkamód (ahogyan dolgozik), munkakörnyezet (ahol dolgozik). Egészségügyi jellegzetességek (higiéniai adottságok, balesetveszélyek). Munkatársi kapcsolatok.
Foglalkozási követelmények: Testalkat, egészségi állapot, érzékszervek, mozgásügyesség, értelmi képességek, speciális adottságok, személyiségjegyek
Alkalmazási feltételek:Kiképzési (tanulási) feltétel, milyen végzettséggel kell a munkavállalónak rendelkezni, munkakör, beosztás, munkaidő
A pályaismertető dokumentumokban, ilyen jellegű pályaleírások találhatók.
A pályaleírások rendszerezését Magyarországon a FEOR és az OKJ tartalmazza.
A pályák magyar osztályozási rendszere alapelveiben és felépítésében követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás szempontjait. A "Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere" (FEOR) jelenleg 632 foglalkozást tartalmaz, leírása megtalálható az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján, www.afsz.hu, ahol a keresőprogramban konkrét foglalkozás-leírásokat is talál az érdeklődő.
A szakképesítések Országos Képzési Jegyzéke (OKJ) 21 szakmacsoportot különít el. Ez a besorolás a szakképzés rendszerét érinti ugyan, de a szakmacsoportokon belül eltérőek a pályaszintek, és a felsőfokú szakmák is könnyen kapcsolhatók a szakmacsoportokhoz.

Képzéssel és munkavállalással kapcsolatos információk kezelése
A pályaválasztáshoz, munkavállaláshoz, életpálya-építéshez kapcsolódó optimális alternatívák kidolgozásához, a személyiséghez és a lehetőségekhez leginkább illeszkedő döntések meghozatalához nagyon sok információra van szükségünk, életpályánk minden szakaszában. Ezeknek az információknak csak akkor van értéke, ha aktuálisak, naprakészek. (Olyan álláshirdetés például, amelyet már betöltöttek, nem oldja meg a fiatal elhelyezkedési gondjait). Hagyományos információforrásoknak elsősorban a papír-alapú információhordozókat tekintjük, legyenek azok könyv formában nyomtatottak, tájékoztató füzetek, szórólapok, és/vagy újsághirdetések. Pályaválasztási problémáknál megoldásánál azonban nem hanyagolhatók el a szóbeli információk sem, amelyet ismerősöktől hallunk pld. egy álláslehetőségről, vagy képzésről. Ezek olyan többletinformációkat is tartalmazhatnak, amelyeket hirdetésekben ritkán olvashatunk (pld. milyen a kollégiumi légkör), és érzelmileg is befolyásolják a döntést.
Az internetes információforrások előnye, hogy nagyon széles körű és gyors információkeresést tesznek lehetővé, ha a tanácskérő rendelkezik némi számítógép-kezelői ismerettel.
A pályaorientációs folyamatban minden információforrás használata megjelenik.
Néhány példa az információforrásokra:

A papír-alapú információhordozók:
Ritoók-Rodák szerk.: Foglalkozási Információk Kézikönyve, OMK, Bp., 1994.
Szilágyi Klára: A pályák világa (Középfokú végzettséget igénylő pályák leírása) Kollégium Kft, Budapest, 1997.
A Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadó: "Iskolaválasztás előtt 2007" című kiadványa.
Az Oktatási Minisztérium és az Országos Felsőoktatási információs központ gondozásában készült "Felsőoktatási felvételi tájékoztató", amely a felvételi eljárás rendjéről és a felsőfokú képzőintézményekről nyújt részletes információt.

Az internetes információforrások egyre nagyobb teret nyernek a tájékozódásban. Előnyük a célzott, gyors információkeresés, könnyű elérhetőség, amennyiben számítógép és internet a rendelkezésünkre áll. Nagyon sok internetes honlap áll a pályaválasztók, munkavállalók rendelkezésére, ezek közül a teljesség igénye nélkül emelünk ki néhányat.
www.epalya.hu: Pályainformációs internetes portál. Internet alapú, korszerű ismereteket és információkat tartalmazó tanácsadó program, amely segít a pályaorientációban, pályaválasztásban, pályakorrekcióban, az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzések feltárásában, a pályaismeret bővítésében, a naprakész munkaerő-piaci információk megismerésében, a munkáltatók által bejelentett álláshelyek közötti tájékozódásban.
www.afsz.hu: Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hivatalos honlapja. Álláskeresőknek, munkaadóknak nyújt sokrétű információt. Erről a honlapról elérhetők a Munkaügyi Központok adatbázisai is.
www.palyakezdd.hu: E-learninges tananyag a továbbtanuláshoz és az álláskereséshez.
www.europa.eu.int/ploteus: Információs portál az európai továbbtanuláshoz
www.scholarship.hu: A Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja
www.szakmaigyakorlat.hu: Széles körű információkat tartalmaz bel és külföldi szakmai gyakorlati lehetőségekről.
További hasznos információs honlapok:
www.tanut.hu, www.npk.hu, www.nive.hu, www.szakkepesites.hu, www.felvi.hu, www.fisz.hu, www.okev.hu, www.palynanet.hu, www.okm.gov.hu, , www.diak.lap.huwww.felnottkepzesinfo.hu, www.kepezdmagad.hu,

A pályaorientációs folyamatban tehát fejleszteni kell a fiatalok önismeretét, hogy felismerjék vezető képességeiket, érdeklődési irányaikat, és más személyes tulajdonságaikat, amelyek a hozzájuk illő pálya megtalálása szempontjából fontosak. Meg kell ismertetni őket minél több foglalkozással, azok jellemzőivel, azzal, hogy a különböző pályákról hol és hogyan szerezhetnek információkat. Meg kell ismertetni velük, hogy az adott foglalkozáshoz milyen képzési út vezet, hogyan tudják elérni a kívánt pályát. A munkavállalás időszakához közeledve pedig be kell gyakoroltatni, hogy a munkaerőpiacon hogyan tudja képviselni magát az adott állás megszerzése majd megtartása érdekében.
Fontos, hogy a fiatalok begyakorolhassák az egyéni személyiségtulajdonságok és a pályák követelményei közötti összefüggések keresését, megtalálását. Ennek érdekében sok olyan feladatot végeznek, amelyben egy-egy személyiségtulajdonsághoz keresnek pályát, vagy fordítva. Például: 5 fős kiscsoportokban gyűjtenek olyan pályákat, amelyhez jó nyelvi kifejező képességre (vagy biológiai érdeklődésre stb.) van szükség. Megfordítva: egy pályához is kereshetik és összegyűjthetik a szükséges személyiségtulajdonságokat. Például: milyen képességekre van szüksége egy autószerelőnek, vagy milyen érdeklődési irány jellemezheti azt az embert, aki ezt a szakmát választja.
A pályaorientáció segítséget nyújt a saját meggyőződésen alapuló döntés meghozatalában a pályaválasztáskor. Segít összhangba hozni az egyéni képességeket, a társadalmi igényeket és a választott szakmát.
Az életpálya minden határpontján újra és újra döntéshelyzetbe kerül a személy. Keresnie kell a lehetőségeket, amelyek a személyiségéhez illeszkednek, mérlegelnie kell az alternatívákat és dönteni, a megoldást kiválasztani. A személyiségnek minden életszakaszban megfelelő érettségi szinttel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az életpálya-építés szempontjából legoptimálisabb, a személyiségéhez leginkább illeszkedő döntést meghozza.
A pályaválasztási érettség az általános képzés és a szakmai képzés határán helyezkedik el, és a tanuló személyiségének olyan fejlettségi állapotát jelenti, amely lehetővé teszi az elhelyezkedési lehetőségeknek, és a személyiségnek megfelelő pálya választását, valamint biztosítja a szakmai képzés (legalább minimális) sikerét és felébreszti a tanulóban a szakmai beilleszkedésre való törekvést.. Azoknál a személyeknél, akiknél ez az önálló választás nehézségekbe ütközik, szükség van szakszerű segítségnyújtásra, pályaválasztási tanácsadásra.
A pályaérettség a szakmai képzés és szakmai beilleszkedés határán helyezkedik el. Ez a fejlettségi szint teszi lehetővé a tanult szakmában az eredményes munkavégzést. Erre a pályafejlődési szintre a pályakezdő fiataloknak kell eljutni ahhoz, hogy a képzettségüknek megfelelő munkahelyen be tudjanak illeszkedni, és be tudjanak válni, mint jó munkaerők. Amennyiben, a munkaerő-piaci kereslet, a tényleges a munkalehetőségek nem biztosítják a fiatalnak, hogy a szakmájában helyezkedjen el, vagy nem tud elköteleződni a szakmája mellett, felmerül s pályakorrekció szükségessége, esetleg az ismételt szakmai képzés.
Az önmegvalósítási érettség: a pályavitel során kell, hogy jellemezze az egyént. Azt a személyiségfejletségi szintet értjük alatta, hogy képességeinket a legteljesebb mértékben ki tudjuk bontakoztatni a munka területén, hogy felismerve saját igényeinket és lehetőségeinket, önmagunkhoz igazítva hozzuk meg a pályával kapcsolatos döntéseket. Ez egy olyan fejlődési feladat, amely egész munkával töltött életünk során elkísér. Beletartozik a reális önismeret, a munkavégző ember saját értékeinek a felismerése, képességeinek felmérése, hogy mit érez magában, mit tud elérni az adott munkaterületen. Beletartozik az a belső hajtóerő, motiváció, hogy saját maga kiteljesítését a szakmájában kívánja megvalósítani. Beletartozik az, hogy felismeri az élet által kínált lehetőségeket, meg tudja hozni az életpálya fejlődése szempontjából fontos döntéseket, hogy alkalmazkodni tud a változó környezeti feltételekhez. Az önmegvalósítási érettséggel a már munkában lévő, dolgozó személynek kell rendelkezni, de természetesen ebben az életszakaszban is szükség lehet akár pályakorrekciós, akár életpálya-építési tanácsadásra.
A pályán való fejlődés ilyen értelemben a munkával kapcsolatba hozható személyiségtulajdonságok folyamatos alakulását, változását jelenti, az életkornak megfelelő fejlődési feladatokkal való sikeres megbirkózást.
A szakmai érettség mindhárom szintjén a személynek a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie:
Tervezési készség: az egyén képes pályatervet készíteni., önállóan, időperspektívában gondolkodva, önmagát figyelembe véve igyekszik a tervezést elvégezni.
Aktivitás: amely lehetővé teszi, hogy az egyén saját pályaválasztását, vagy pályaváltását, életpálya-építését befolyásolja, a saját pályájával kapcsolatos kérdéseknek utánanéz, hasznosítja az információs forrásokat.
Informáltság: a személy az információkra szert tesz, amelyek döntését befolyásolhatják.
Döntési kompetencia: A megfelelő döntés kialakítására való alkalmasságot, helyes döntési elvek alkalmazását jelenti.
Realitásorientáció: a szakmai igényeknek a valósághoz való alkalmazkodási folyamatát foglalja magába, képességet arra, hogy a tényleges lehetőségekből válasszon a fiatal.
Szakképzésben részt vevő fiataloknál a pályaválasztási vagy a pályaérettség fejlesztése tűzhető ki célul, attól függően, hogy a személyiségéhez illeszkedő szakmacsoportos képzésben vesz-e részt a tanuló. Felnőttképzésben az önmegvalósítási érettség fejlesztése lehet célja a pályaorientációs tevékenységnek.

II.3.1.3. Az iskolai pályaorientáció módszertana:

Az iskolarendszerű képzésben a pályaorientációs tevékenység igazodik a tanulók életkorából és az (általában) ennek megfelelő osztályfokból adódó szükségletekhez. A közoktatásban jól meghatározhatók azok az időszakok, amelyekben a tanulók pályaválasztással összefüggésbe hozható döntéshelyzetbe kerülnek. Ezek az időszakok a következők, a 8+4 osztályos képzési rendszerben gondolkodva:
a 7. osztály második fele, vagy a 8. osztály első fele, a középfokú képzési irány és kiválasztásának segítésére,
a 10. osztályban mind a fakultáció mind a szakmai alapozó tárgyak megválasztása miatt,
az érettségi évében az első félévben a szakmai képzési irányok meghatározásához, és a képzési szint kiválasztásához (középfok-felsőfok), esetleg konkrét képzőintézmény választásához,
a szakmai végzettséget adó évben a munkavállalás, munkaerőpiacra való belépés segítéséhez, (álláskeresési technikák), illetve a további képzési lehetőségek kiválasztásához.

A szakiskolákban a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul. Szakiskolákban a pályaorientációt a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében zajlik, amelyben a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportok tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit. A kerettanterv "A" változatában jelenik meg önálló tantárgyként a pályaorientáció, a "B" változatban a szakmai alapozás programjába integráltan oktatató.
A szakképző iskolában a pályaorientációnak a szakmacsoporton belüli szakma megtalálásához kell, hogy segítséget nyújtson. A pályaorientációs tevékenység első részének ezért arra kell irányulnia, hogy a tanuló minél teljesebben megismerhesse az iskolája által képviselt szakmacsoport sajátosságait, és megerősítést kapjon abban, hogy érdeklődésének megfelelő szakmacsoportban van. Ha valamelyik tanuló esetében felmerül, hogy a szakmacsoport által kínált lehetőségek nem egyeznek meg az ő belső törekvéseivel, igényeivel, érdeklődésével, akkor a szakképző iskolának abban kell támogatást adni a tanuló számára, hogy megfelelő szakmacsoportot, vagy általánosan képző gimnáziumot találjon (Szilágyi, 2002).
A pályaorientációs tevékenység első szakaszában a szakmacsoport választásának megerősítése, az iskolával való azonosulás elősegítése jelenik meg fő feladatként. A második szakaszban a szakmai énkép megalapozásának időszakában a tanuló önismeretének fejlesztése mellett azoknak a szakmai követelményeknek a megismerése kerül előtérbe, amelyeket a pálya során teljesíteni kell. Ebben a szakaszban a tanuló egyrészt megismerhet saját magát, másrészt megismerheti a pályákat, amelyek közül a későbbiekben szakmai végzettséget szerezhet. Ezek alapján az ismeretek alapján kell egy egyeztetést végrehajtania, a személyiségtulajdonságai és a pályakövetelmények összeilléséről. A harmadik szakaszban a személyiségalakítás, a szakmai képességek megalapozása történik, amelyek nagyban elősegíthetik a későbbi szakmai sikert, valamint azoknak a kulcsképességeknek a fejlesztése, amelyek minden munkavégzésnél megjelennek. (együttműködés, team munkában való részvétel stb.) A negyedik szakaszban a további tervek átgondolása a cél. A pályaorientációs foglalkozás valódi előnye, hogy felkészíti a fiatalt egy rugalmasabb életút tervezésére és a munka világában megjelenő lehetőségek keresésére.

A pályaorientáció tipikusan olyan tantárgy, amely nem tanítható frontális osztálymunkában, hanem dominánsan csoportmunkában kell dolgoztatni a diákokat.
A tanulókkal folytatott pályaorientációs tevékenység általában a munka-pályatanács­adásban kialakított szabályozott csoportfoglalkozási formájában, az úgynevezett "strukturált csoportfoglalkozás" keretében zajlik.


A pályaorientációs strukturált csoportos foglalkozás jellemzői:
A pályaorientációs munka során a tanuló saját személyisége van sokszor a középpontban, ezért nagyon nagy figyelmet és speciális jó csoportlégkört igényel ez a foglalkozás. Fontos, hogy kialakuljon a bizalom légköre, amelyben a tanulók el merik egymásnak mondani a gondolataikat. Fontos az együttműködés kialakítása a csoporttagokkal és a csoportvezetővel egyaránt. A légkör és az együttműködés tekintetében a humanisztikus pszichológia alapelveit, és a csoportmunkára vonatkozó szakmai elveket célszerű figyelembe venni e foglalkozások vezetőjének.
A csoportos foglalkozás felépítése a következő: (Szilágyi: 2002)
Hangulatteremtés: a foglalkozás kezdetén rövid játék, zene, vagy más olyan tevékenység, ami "összerázza" a csoportot, jelzi, hogy együttes munka kezdődik, ugyanakkor jó hangulatot teremt.
Célkitűzés: A csoportvezető általában röviden, tömören elmondja a tanulóknak a foglalkozás célját, hogy milyen témát dolgoznak fel, mit szeretnének elérni ezen a napon.
Ismeretfeldolgozás: Meghatározott tartalmú strukturált gyakorlatok segítségével dolgozza fel a csoport az aktuális témát. Az ismeretfeldolgozásban különböző feladattípusokat kapnak a tanulók.
gyűjtés (pld. pályák gyűjtése megadott szempontok szerint,
csoportosítás, pld. az előzőleg összegyűjtött képességek csoportosítása,
párosítás pld. képességterületekhez szakmák párosítása,
rangsorolás pld. az érdeklődési irányok rangsorolása az öndefiníciós kérdőív eredményei alapján,
fogalomtisztázás, definíciók megalkotása (érdeklődés, képesség, érték stb. definíciójának megalkotása a csoport által),
videofilmek elemzése pld. pályaismertető filmek,
ábrázolás pld szakmára jellemző eszközök lerajzolása, ebből a csoport többi tagjainak a szakma kitalálása,
szerepjátékok, helyzetgyakorlatok, pld. állásinterjú lejátszása,
munkahely-látogatás,
nyílt napokon való részvétel,
strukturált beszélgetés egymással vagy meghívott vendégekkel a szakmai tapasztalatokról.
Személyes hozam: A foglalkozás zárásánál lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak arra, hogy megfogalmazzák személyes tapasztalataikat az aktuális foglalkozáson feldolgozásra kerülő témákkal, ismeretekkel kapcsolatban. Fontos, hogy elmondhassák, mit jelentett nekik az adott foglalkozás, milyen új tapasztalattal gazdagodtak.
A következő foglalkozás előkészítése: Mivel az ismeretfeldolgozás szakaszában sokszor építünk a résztvevők önálló munkájára, amelyet két foglalkozás között készítenek el, (pld: interjúkészítés valamelyik szakma képviselőjével, vagy önéletrajz-készítés otthon, önállóan.) ezért ezeket a feladatokat előre kell kiadni és a következő foglalkozáson megbeszélni
A személyes megbeszéléseknek illetve sajátélményű tapasztalatoknak mindig nagy szerepe van a pályaorientációs munkában. A csoportfoglalkozásokon feldolgozott témaköröknek igazodniuk kell a csoport igényeihez, merev tematika ezért ebben a tantárgyban nem valósítható meg. A pályaorientációs foglalkozásokon az elméleti ismeretek átadása helyett a tanulók tevékenykedtetése útján történő ismeretátadás valósul meg, a tanulók tapasztalataira építve.

II.3.2. Munkaerő-piaci ismeretek

A középiskolából kikerülő korosztálynak már képesnek kell lennie tájékozódni a munkaerőpiacon. Elvárt, hogy a fiatal munkavállalók legyenek tisztában az életszerepek változásaival, legyenek képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat, tudják alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. értsék meg az ember munkalehetőségei, valamint a gazdasági - társadalmi és az ebből következő foglalkoztatási viszonyok közötti összefüggéseket. A gyakorlatban azonban sokszor azt tapasztalhatjuk, hogy a felnőtt munkavállalók is segítségre szorulnak a munkaerő-piaci tájékozódás és az álláskeresési technikák területén.

II.3.2.1. Álláskeresési technikák

Az álláskeresésnek tervszerű folyamatnak kell lenni. "Mit?" (Milyen állást), "Hol?" (Milyen munkahelyen és/vagy cégnél) és "Hogyan?" (milyen módszerekkel) akarok elérni. Ezekre a kérdésekre kell tudnunk választ adni, amikor állást keresünk. Tisztában kell lenni a saját munkaerőnk értékével, amit el akarunk adni a munkaerőpiacon, és azzal, hogy mi az, amit elvárunk érte. Tájékozódni kell a piac igényeiről, a keresleti viszonyokról, ismerni kell a nyílt és a rejtett munkaerő-piacot és az azon fellelhető munkáltatókat. Emellett tudni kell a saját értékeinket bemutatni, prezentálni az állás elnyerése érdekében. Ezek a "tudások" jelentik az álláskeresési technikák alkalmazását, és ezeket kell átgondolnia, begyakorolnia a munkavállalónak, ha problémái vannak az álláskereséssel.
A foglalkozás vagy szakma megválasztása
Az álláskeresés a célállás meghatározásával, kijelölésével kezdődik. Tudnunk kell azt, hogy milyen munkát keresünk, mielőtt a tényleges munkakeresést megkezdenénk. A munkavállalás a pályaválasztási folyamatokból következő, azzal összefüggő lépése a személyiségnek. A pályaválasztási döntésnek megfelelő végzettség megszerzése után általában abban a körben keres állást, amely a szakértelmének megfelel. A szakmai végzetségnek megfelelő munkahely megtalálásának és kiválasztásának hasonló mechanizmusai vannak, mint a pálya kiválasztásának. A döntés meghozatalakor azonban egy jelentős szempont előtérbe kerül: nevezetesen az, hogy a személy pénzkereső tevékenységet vállal. A munka anyagi ellenszolgáltatásért végzett tevékenység, és ennél a választásnál a személyiségnek még erőteljesebben figyelembe kell venni az adott társadalom gazdasági lehetőségeit, szokásait, kultúráját. A munkavállalás kifejezésben benne rejlik, hogy az egyén elfogadja azokat a feltételeket, amelyeket kiválasztott. A munkavállalást nagymértékben meghatározza az, hogy a személy életében milyen súllyal szerepel a munka, mint tevékenység. Az egyén lehetőségei és a társadalom lehetőségeinek kínálata, a szubjektív érdekek érvényesítésének erőssége együttesen jelenik meg a munkavállalásban. Az életpálya során a társadalmi feltételek is változnak, (pld. a munkahely megszűnhet) és az egyén saját tapasztalatai alapján újra és újra felmérheti munkaerő-piaci lehetőségeit. A megváltozott körülmények munkahely-változtatást eredményeznek, így többször kerülünk munkavállalási döntés elé életünk során.

A célállás kijelölése az álláskeresés első lépése. Az munkahely-keresés során fontos, hogy a személy figyelembe vegye, összegyűjtse képzettségeit, szakmai tapasztalatait, erősségeit, azokat a pozitívumokat, amelyek a foglalkoztatók szempontjából értékesek. (Milyen képességekkel rendelkezik, milyen érdeklődési irányú, milyen jellegű munkát végezne szívesen, stb.) Ez sokszor önismereti haszonnal is jár, növeli az álláskereső önbizalmát, ha tudja, hogy azok a tulajdonságok, amelyekkel ő rendelkezik, fontosak a munkavállalás szempontjából. A célállás kijelölése során ugyanakkor a társadalmi igényeket is figyelembe kell venni, hiszen olyan állást nem lehet keresni, amelyet nem hirdetnek meg. A célállás kiválasztása szabja meg a továbbiakban az álláskeresés menetét. Ehhez az álláshoz keres információkat a személy, ennek megfelelően készül fel az állásinterjúra, vagy készít pályázatot, önéletrajzot. Amennyiben a tanácskérőnek a célállás kijelölésével van problémája, úgy célszerű a pályaválasztási tanácsadást, vagy a pályakorrekciós tanácsadást igénybe venni az álláskeresés megkezdése előtt.

Az álláslehetőségek forrásai
Az álláskeresési technikák között fontos azzal is foglalkozni, hogy hol találkozhat állásinformációkkal a munkavállaló. A közhiedelem szerint a hirdetéseket kell nézni, ha el akarunk helyezkedni, pedig az álláshirdetések az elérhető állások nagyon kis %-át tartalmazzák. Az álláslehetőségek forrásait, amelyek révén munkát lehet találni, két nagy csoportra lehet osztani.
A zárt munkaerőpiac a meg nem hirdetett, de betöltetlen állásokat tartalmazza. A felmérések szerint a munkaadók az állások legnagyobb részét meg sem hirdetik, mert más úton keresnek munkavállalót. Az alkalmazási szokásokra jellemző, hogy a munkaadó gyakran a cégen belüli kinevezés lehetőségével él, vagy az ismerősöktől, ott dolgozóktól kér személyi javaslatot az állás betöltésére. Gyakori, hogy informális módon hirdet, pld. a munkahelyi hirdetőtáblán, vagy tanulmányozza a korábban beérkezett, de el nem fogadott önéletrajzokat. Csak ha ezek a lehetőségek nem vezetnek eredményre, akkor fordul az állásközvetítőkhöz, munkaügyi központokhoz, vagy az újságban történő álláshirdetéshez.
Bizonyos felmérések szerint az üres álláshelyeknek csupán a 20%-a van meghirdetve nyilvánosan. Ezért fontos, hogy a munkavállalók tervezzenek stratégiákat a zárt munkaerőpiac feltérképezésére. Használják fel saját és rokonaik ismeretségi körét az elérhető állások felkutatásához. Keressenek olyan szakmai fórumokat, kiállításokat, állásbörzéket, amelyeken potenciális álláslehetőségek, mint belső információk megjelennek. Próbálkozzanak a munkaadók spontán megkeresésével, az Arany Oldalak, Szaknévsor, Cégkódex stb. segítségével.
A nyílt munkaerőpiac: a meghirdetett állásokat tartalmazza, amelyek a következő helyeken hozzáférhetők: újságokban található álláshirdetések, magán munkaközvetítők, fejvadászcégek, egyéb hirdetések (faliújság, falragasz) munkaügyi központok állásajánlatai.
Az álláskeresőnek ismernie kell mind a zárt, mind a nyitott munkaerőpiacon az információforrásokat, és tudnia kell hatékonyan összegyűjteni a számára szükséges információkat, hogy kiválaszthassa és megpályázhassa a számára legalkalmasabb állást.

A célállás megpályázása, önéletrajz
A szükségek információk megszerzése után a kiválasztott állás eléréséhez kell lépéseket tennie a munkavállalónak. A különböző állások eléréséhez különböző iratokat kérhetnek a munkáltatók, de általában szükség van az önéletrajz elkészítésére, és egy kísérőlevélre, amelyben az állást megpályázza a munkavállaló.
A kísérőlevél funkciója, hogy pontosítja, hogy melyik állásra nyújtjuk be a jelentkezést, és honnan származik az információ (pld. az Express újság 11. számában megjelent, önök által meghirdetett adminisztrátori állásra jelentkezem.) Kiemeli azt a képességet, amelynek alapján alkalmasnak érzi magát a pályázó az állás betöltésére, (közgazdasági érettségim van, és nagy irodai gyakorlattal rendelkezem.) Utal arra, hogy a pályázó milyen címen ill. telefonszámon kér visszajelzést egy későbbi személyes találkozó ügyében. (Szeretném önnel személyesen is megbeszélni a jelenlegi álláslehetőséget. Kérem, értesítsen a ........ címen, vagy ..... telefonszámon.)
A kísérőlevél mellé kell csatolnia a jelentkezőnek az önéletrajzot, melynek elkészítésére szintén felkészítik az álláskeresőket.

Az önéletrajzzal szemben támasztott követelmények:
Legyen célirányos, azokat az információkat tartalmazza, amelyek a leendő állás betöltéséhez szükségesek, és olyan típusú önéletrajzot készítsünk, amelyet a munkaadó elvár. Az önéletrajz legyen rövid, tömör, lényegre törő, hangvétele pozitív, a benne szereplő információk legyenek pontosak, valósághűek.

Az önéletrajz típusai:
Kronologikus önéletrajz: A munkaviszonyokat időrendi sorrendben ismerteti pontos dátumokkal, a munkáltatók neveivel és a betöltött munkakörök megjelölésével. Minden munkakörnél szerepelteti azokat a feladatokat, amelyeket az adott állás betöltése során ellátott. Azok számára előnyös, akik folyamatos munkaviszonnyal, kiegyensúlyozott pályával rendelkeznek.
Funkcionális (teljesítményt hangsúlyozó) önéletrajz: Azokat az információkat (munkatapasztalatot, szakmai gyakorlatot, képességeket) emeli ki, amelyeket az önéletrajz írója az eddigi munkája alatt megszerzett, és hasznosítani tud a keresett állás betöltésekor. Nem szerepelteti részletesen az eddigi munkaadókat, dátumokat. Ez a típusú önéletrajz azoknak az álláskeresőknek ajánlott, akik munkaviszonyában megszakítások voltak, sok munkahelyen dolgoztak. Előnye, hogy a hangsúly a teljesítményen, tapasztalaton képességeken van, lefedi az esetleges hézagos munkaviszonyt.
Kombinált önéletrajz: Az előző kettő ötvözete, amely az álláskereső tapasztalatait, képességeit olyan formában szerepelteti, hogy megnevezi azt a munkahelyet, munkakört, amelyekben ahol, és amikor azokra szert tett. Akkor javasolt az alkalmazása, ha a pályázó széles körű tapasztalatokkal rendelkezik, de a megpályázott állásban ezek mellett új feladatok is várnak rá.


Az önéletrajznak tartalmaznia kell:
A munkavállaló nevét, címét, telefonszámát, a megpályázott célállást.
Fel kell tüntetnie a megszerzett végzettségeket, az iskolai és tanfolyami képzésről szóló tanúsítványokat is.
Szerepeltetni kell az megszerzett munkatapasztalatot, eddigi teljesítményeket, elért eredményeket.
Célszerű feltüntetni a munkavállalás szempontjából lényeges pozitív személyiségtulajdonságokat, azokat az erősségeket, amire a munkavégzés során támaszkodhat.
A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben fontos megjelölni a nyelvtudást, a számítógép-kezelésben való jártasságot, valamint a gépjárművezetői jogosítvány létét, és típusát is.
Az önéletrajz mellékleteként a bizonyítványok fénymásolatait is célszerű csatolni.

Állásinterjú
A benyújtott önéletrajz eredményeképp hívják be állásinterjúra az álláskeresőt. Az állásinterjúnak a célállás megszerzése szempontjából döntő jelentősége van, meg kell győzni a munkaadót, vagy képviselőjét, hogy érdemes az esetlegesen sok jelentkező ellenére "épp engem" választani.
A személyes találkozó előtt célszerű a beszélgetésre felkészülni, információkat gyűjteni az adott cégről, különböző forrásokból. (pld. barátoktól, ismerősöktől, ha lehet a sajtóból)
Az állásinterjú zömében egy első találkozás a munkaadó és munkavállaló között, így rendelkezik az "első benyomás" minden sajátosságával. Kezdetben a külső megjelenés alapján tud a munkaadó is egy személyről véleményt alkotni. Ezért fontos, hogy gondozottan, az alkalomhoz illő öltözékben jelenjünk meg az állásinterjún, és viselkedésünk udvarias legyen. Figyeljünk oda, hogy pontosan érkezzünk, inkább 5 perccel előbb, mint később. Álljunk készen egy határozott, nyugodt kézfogásra, de a találkozó elején várjuk meg, hogy a munkaadó nyújtson kezet, mi a búcsúzásnál kezdeményezzük a kézfogást. Ha hellyel kínálnak, üljünk le, és várjuk, hogy a munkáltató kezdeményezze a beszélgetést. Amennyire lehet, próbáljunk nyugodtak, derűsek lenni,
Jó, ha felkészülünk azokra a kérdésekre, amelyek tipikusan elhangzanak az első interjúkon.
"Mit mondana el magáról?" Általában ez, vagy hasonló jellegű a nyitókérdés, amelyre jó, ha felkészülünk egy pár perces bemutatkozással. Ez kissé részletesebb legyen, mint az önéletrajz, és tartalmazza azokat az információkat, (képzettség, szakmai tapasztalat, gyakorlat), amelyek meggyőzhetik a munkaadót arról, hogy érdemes alkalmaznia.
"Miért kíván ennél a cégnél dolgozni?" Az interjúvoló azt szeretné megtudni, hogy elégedettek vagyunk-e a felkínált állással, és alkalmasak-e arra, hogy ezt megkapjuk. Célszerű, ha itt felsoroljuk a munkáltató összes, általunk pozitívnak tartott tulajdonságait, és azt, is bemutatjuk, hogy miért kedvező számunkra az adott cégnél dolgozni.
A "Miért pont önt vegyük fel?" kérdés mögött arra kíváncsi az interjúvoló, hogy alkalmasnak tartjuk-e magunkat az állás betöltésére. Ha ide jelentkeztünk, akkor valószínűleg igen, de arról, hogy alkalmasak vagyunk rá, a munkaadót is meg kell győzni. Mondjuk el tehát azokat az érveket is, amelyek miatt úgy gondoljuk, hogy érdemes minket alkalmazni.
"Mik a távlati céljai?" kérdés mögött azt próbálják kipuhatolni, hogy hosszú ideig akarunk-e a vállalatnál dolgozni, vagy csak ugródeszkának szánjuk. Próbáljuk meggyőzni az interjú készítőjét, hogy a vállalatnál akarunk maradni, megteszünk mindent annak érdekében, hogy hasznos munkát végezzünk nekik, és a hosszú távú céljainknak megfelel az adott állás betöltése, és nekik is érdemes minket alkalmazni.
A "Milyen fizetést szeretne?" kérdéssel arról szeretnének tájékozódni, hogy nem túlzóak-e az elvárásaink, és mi az a legkisebb összeg, amennyiért alkalmazni tudna. Ha lehet, inkább kérdezzünk vissza, hogy "Önök milyen fizetésre gondoltak?" Ha az interjúvoló által mondott összeget kevésnek tartjuk, kérdezzünk rá az egyéb juttatásokra, mert ezek is tekintélyes összeget jelenthetnek. (Pld. Étkezési hozzájárulás, ruhapénz, gépkocsi-használat, jutalékok, 13. havi fizetés, stb.)
A beszélgetés végén általában szerepcsere történik, az interjúvoló átadja a kérdezés jogát az állásra jelentkező személynek. Olyan kérdéseket célszerű feltenni, amelyek a munkavégzéssel kapcsolatosak. ("Mik a legfőbb feladatok ebben a beosztásban?, Milyen időbeosztásban kell dolgozni?, Részt kell-e venni valamilyen képzésen? stb.)
Minden kérdésre természetesen nem lehet előre felkészülni, hiszen a beszélgetés menete is befolyásolhatja, hogy mire kérdez rá az interjúvoló, vagy mi magunk. Próbáljunk meg az első interjún természetesen viselkedni, és úgy felfogni, mint egy kölcsönös tájékozódást arról, hogy mennyire felelünk meg egymásnak.

II.3.2.2.. A pályaválasztáshoz kapcsolódó szolgáltatások

Magyarországon jelenleg három intézménytípus vállalja fel és végzi a pályaválasztási tanácsadással kapcsolatos tevékenységeket: a Pedagógiai Intézetek, a Munkaügyi Központok és a Nevelési Tanácsadók. Célszerű igénybe venni a szolgáltatásukat olyan esetben, ha a pályaorientációs tanár úgy látja, hogy a tanuló speciális egyéni támogatást, munkavállalási tanácsadó vagy pszichológus segítségét igényli.
A megyei pedagógiai szakmai és szakszolgálati intézmények pályaorientációs tevékenységei:
általános és középiskolás tanulók számára továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
középiskolai és szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenység,
ingyenes pályaválasztási szülői értekezletek, nevelési értekezletek tartása,
információs kiadványok megjelentetése, elsősorban a megyei középfokú továbbtanulási lehetőségekről,
pályázatok, versenyek meghirdetése, szervezése.

A megyei munkaügyi központok szolgáltatásai
Széles körű segítséget nyújtanak a pályaválasztók, munkavállalók számára. Szolgáltatásaik közül a FIT-be történő látogatás minden csoportnak ajánlható, a többi szolgáltatás az egyéni igényeknek megfelelően ajánlható.

Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT)
Felnőttek és fiatalok, iskolai osztályok, tanulók, szülők, tanárok, munkanélküliek és munkaviszonnyal rendelkezők, pályakezdők vehetik igénybe, ingyenesen, önkéntes jelentkezés alapján. A szolgáltatás legdominánsabb eleme az információnyújtás, a foglalkozásokról, szakmákról, pályakövetelményekről, képzőhelyekről, átképzési lehetőségekről, munkaerőpiacról, álláskeresési technikákról. Öndefiníciós kérdőíveket is kitölthetnek az érdeklődők, elsősorban számítógépes változatban.
Az információkat filmeken, információs mappákban, ismertető, tájékoztató kiadványokban, folyóiratokban, szakkönyvekben vagy számítógépen önállóan keresheti a tanácskérő, de ha kérdése van, vagy a problémája megoldásához szakmai segítségre szorul, a tanácsadóhoz fordulhat segítségért.

Álláskereső Klub (Job-club)
Hatékony álláskeresési technikák megismerésére szerveződik, három napos vagy három hetes formában. A kirendeltségeken a közvetítőknél lehet rá jelentkezni.


Pszichológiai szolgáltatások, tanácsadás
Olyan kliensek számára ajánlott, akik a problémáik megoldása érdekében pszichológus szakmai segítségét szeretnék igénybe venni. Bizonytalanok a céljaikat illetően, az alternatívák között nem tudnak dönteni, önismeretüket szeretnék fejleszteni, erősségeiket feltárni.

Rehabilitációs Információs Centrum (RIC)
Az egészségügyi problémákkal küzdő, megváltozott munkaképességű, és/vagy fogyatékossággal élő munkavállalók számára nyújt akadálymentes környezetben speciális segítséget, információt, tanácsadást.
A tanácskérők az egészségügyi problémájuknak megfelelően kapnak választ arra, hogy hogyan vállalhatnak munkát, milyen képzésben vehetnek részt, milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk, milyen támogatásban részesülhetnek, milyen civil szervezetek és érdekvédelmi egyesületek támogatására számíthatnak.

Pályaválasztási kiállítások, szakmabemutatók, állásbörzék:
Időszakos rendezvények, amelyeken a szervezők találkozási lehetőséget nyújtanak a képzőhelyek és potenciális tanulóik, és/vagy a munkahelyek és potenciális munkavállalóik részére. A különböző standokon a képző és munkahelyeknek lehetőségük van bemutatkozni, az érdeklődők pedig személyre szabott információkat kérhetnek közvetlenül az illetékesektől.
Lehetnek megyei, regionális vagy országos szintűek.
Internetes információkeresés: Az önismeret és a pályaismeret bővítésére az internetes információforrások is felhasználhatók. A részletes szakmaismertetéseket tartalmazó mappák, a foglalkozási információk kézikönyve, az OKJ-s szakmák leírásai, vizsgakövetelményei elérhetők az internetes honlapokon. 

III. Gyakorlati feladatok a pályaorientáció területéről

Szükség van arra, hogy a pedagógusoknak legyenek alapvető pályaorientációs ismereteik, mert a hozzájuk forduló diákok gyakran jelentkezhetnek olyan problémákkal, amelyek a életpálya-építési kérdések, pálya-tanácsadási feladatok.

A következő gyakorlati feladatokat önállóan kell megoldani, A feladatokhoz kapcsolódó elméleti háttér az elméleti részben megtalálható.
A gyakorlati feladatok célja, hogy megkönnyítse az elméleti ismeretek gyakorlatba történő átültetését, érthetőbbé tegye a tananyagot. Lehetőséget nyújtson a pedagógusoknak és a tanárjelölteknek arra, hogy sajátélményben kipróbálhassák a pálya-orientációs módszereket, megtapasztalhassák azok hatékonyságát, működését.

III.1. Feladat:

Pályaérdeklődés: Egy számítógépes öndefiníciós módszer kipróbálása

Instrukció:
Ennek a feladatnak a végrehajtásához internet-elérhetőségre van szükség.

Kérjük, kapcsolja be a számítógépet, és csatlakozzon az internetre!
Gépelje be a www.epalya.hu internetes oldal címét a keresőbe.

Az e-pálya egy pályainformációs internetes portál. Korszerű ismereteket és információkat tartalmazó tanácsadó program, amely segít a pályaorientációban, pályaválasztásban, pályakorrekcióban. Alkalmazható az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésekkel kapcsolatos információk keresésére, a pályaismeret bővítésére, a naprakész munkaerő-piaci információk megismerésére, a munkáltatók által bejelentett álláshelyek közötti tájékozódásra.
Most a tanácsadó program egyik öndefiníciós kérdőívét próbálhatja ki, a Pályaérdeklődés Kérdőívet. A következő lépések szerint haladjon:

1. A képernyő bal oldalán található "regisztráció" gombot nyomja meg, majd végezze el a regisztrációt az útmutatásoknak megfelelően!
2. A regisztrációt követően lépjen be az internetes portálra, (a "belépés" gomb megnyomásával) hogy ki tudja tölteni a kérdőívet!
3. A belépést követően a tanácsadás ablak jelenik meg a képernyőn. Rövid tájékoztatást követően kis nyilakkal és piros betűkkel jelezve felsorolnak 6 féle választási lehetőséget, amelyen továbbhaladhat. Kérjük, klikkeljen a "Pályatanácsadás" című feliratra!
A pályatanácsadás címszó alatt található 4 féle választási lehetőség közül válassza a "Pályaorientációs érdeklődésvizsgáló" feliratot.
4. Itt található a "Pályaorientációs Érdeklődésvizsgáló Kérdőív". Kérjük, olvassa el a kérdőív leírását, majd klikkeljen a "kitöltöm a kérdőívet" feliratra!
A pályaorientációs érdeklődésvizsgáló kérdőív egy öndefiníciós módszer, amely a pályaválasztási és/vagy pályakorrekciós döntések meghozatalában kíván segítséget nyújtani a tanácskérőknek. 135 kérdésen keresztül tevékenységeket sorol fel, és a tanácskérőnek négyfokú skálán kell megítélnie, hogy mennyire lenne kedve az adott tevékenység elvégzéséhez. A kitöltést követően a számítógép kiértékeli a kérdőívet, és érdeklődés-rangsort készít, ezzel segítve a tanácskérőket a vezető érdeklődési irányaik megtalálásában.

5. Kérjük, töltse ki a kérdőívet, és ha már rendelkezik saját számítógépes érdeklődés-rangsorral, utána folytassa a feladatmegoldást!
6. Az érdeklődésrangsorból válassza ki azokat a területeket, amelyek a legközelebb állnak önhöz. A kiválasztott érdeklődési irány előtti négyzetet jelölje be, majd klikkeljen a képernyő alján levő "tovább" gombra.
7. A számítógép pálya-javaslatokat rendel az érdeklődési irányokhoz, a képernyőn most ezeket olvashatja. Válassza ki a leginkább megfelelőnek tartott foglalkozást, klikkeljen rá a nevére, és olvassa el a foglalkozás leírását.

Amennyiben a felsorolt foglalkozások közül egy sem nyeri el a tetszését, úgy gondolkozzon el azon, hogy a vezető érdeklődési irányaihoz milyen pályák illenek leginkább, vagy/és forduljon a tanácsadóhoz!

III.2. Feladat:

Általános Képességvizsgáló Kérdőív

Instrukció:

Ez a kérdőív abban segít, hogy megállapítsa, hogy melyek az Ön legjobb képességei. Minden foglalkozás elsajátítása annál könnyebb, minél jobban illeszkedik saját képességeinkhez. A kérdőív kitöltése után arról kap információt, hogy mennyire könnyen tanul meg különböző fajtájú dolgokat, ezt fel lehet használni további foglalkozás vagy pályakeresésben. Gondolja végig, hogy milyen tevékenységekben találta magát eredményesnek és aszerint döntsön az egyes feladatok során. Próbálja hasonlítani magát saját korosztályához és azt is számítsa be a döntéseibe.

Minden egyes képességterületen 10 kérdésre kell válaszolnia és minden egyes kérdésre a fenti 1-től 5-ig terjedő skála segítségével válaszolhat.

                                                    5-nagyon magas
                                                    4-átlagon felüli
                                                    3-átlagos
                                                    2-átlag alatt
                                                    1-nagyon alacsony


 

Általános tanulási képesség

1

2

3

4

5

1

Játékszabályok megértése

 

 

 

 

 

2

Előbb gondolkodni, azután cselekedni

 

 

 

 

 

3

Végiggondolni a dolgokat egészen a következményig

 

 

 

 

 

4

Magyarázatok megértése

 

 

 

 

 

5

Helyesen értékelni a dolgokat és az eseményeket

 

 

 

 

 

6

Tananyag megtanulása

 

 

 

 

 

7

Megtalálni az emberek meggyőzéséhez szükséges érveket

 

 

 

 

 

8

A helyes döntés érdekében végiggondolni a dolgokat

 

 

 

 

 

9

Matematikai problémák megoldása

 

 

 

 

 

10

Válaszolni a vitákban

 

 

 

 

 

Összpontszám

 

 

Nyelvi képességek

1

2

3

4

5

1

A nyomtatott szöveg tartalmának a megértése

 

 

 

 

 

2

Beszélni egy csoport előtt

 

 

 

 

 

3

Pontos és világos információnyújtás

 

 

 

 

 

4

Történet elbeszélése

 

 

 

 

 

5

Tanulmány vagy novella írása

 

 

 

 

 

6

Vélemények és gondolatok közlése

 

 

 

 

 

7

Másoknak elmagyarázni valamit

 

 

 

 

 

8

Könnyen érintkezésbe lépni másokkal

 

 

 

 

 

9

A mondanivaló érthető kifejezése

 

 

 

 

 

10

Egy történet fő gondolatainak megértése

 

 

 

 

 

Összpontszám

 

 

Számolási képesség

1

2

3

4

5

1

Könnyen dolgozik számokkal

 

 

 

 

 

2

Matematikai számítások gyors és pontos elvégzése

 

 

 

 

 

3

Pontos mérés

 

 

 

 

 

4

Számok gyors összeadása és kivonása

 

 

 

 

 

5

A visszajáró pénz kiszámítása

 

 

 

 

 

6

Megtalálni a hibát egy számokkal teli oldalon

 

 

 

 

 

7

Kiadások és bevételek kiszámítása

 

 

 

 

 

8

Számok rendezése, összehasonlítása és pontos lejegyzése

 

 

 

 

 

9

Adóbevallások és pénzügyi papírok (csekkek) kitöltése

 

 

 

 

 

10

Kiszámolni hogy mennyibe kerül mindaz amit vásárol

 

 

 

 

 

Összpontszám

 


 

Térbeli látás

1

2

3

4

5

1

Geometriai problémák megoldása

 

 

 

 

 

2

Elképzelni, hogy milyen lehet egy doboz kiterítve

 

 

 

 

 

3

Vázlat alapján a kész termék elképzelése

 

 

 

 

 

4

Elképzelni, hogy egy ing vagy egy ruha részei hogyan illeszkednek egymáshoz

 

 

 

 

 

5

Fényképen a méretek és a távolságok megbecslése

 

 

 

 

 

6

Méretarányos rajz készítése

 

 

 

 

 

7

Tárgyak felvázolása három dimenzióban papírra

 

 

 

 

 

8

Rajz lemásolása

 

 

 

 

 

9

Tervek alapján elképzelni a dolgokat

 

 

 

 

 

10

Meghatározott geometriai formák elképzelése térben

 

 

 

 

 

Összpontszám

 

 

Formák érzékelése

1

2

3

4

5

1

Csekély különbségek felismerése valamely rajzon

 

 

 

 

 

2

Olyan apró dolgok észrevétele, melyek a legtöbb ember figyelmét elkerülik

 

 

 

 

 

3

Képek apró részleteinek megkülönböztetése

 

 

 

 

 

4

Vonalvastagság enyhe különbségeinek megfigyelése

 

 

 

 

 

5

Majdnem egyforma anyagok megkülönböztetése

 

 

 

 

 

6

Színben és formában hasonló dolgok összeválogatása

 

 

 

 

 

7

Enyhe hibák vagy szakadások észrevétel

 

 

 

 

 

8

Az arcszín vagy az arcbőr kis különbségeinek érzékelése

 

 

 

 

 

9

Parányi minták közötti különbségek megfigyelése

 

 

 

 

 

10

Tárgyakon található repedések, felületi egyenetlenségek ellenőrzése

 

 

 

 

 

Összpontszám

 

 

Írott szövegben hibák felismerése

1

2

3

4

5

1

Nyomtatott oldalon a hibák megtalálása

 

 

 

 

 

2

Összeadási és kivonási hibák ellenőrzése

 

 

 

 

 

3

Nevek és telefonszámok keresése a telefonkönyvben

 

 

 

 

 

4

Írott anyagok és számok pontos átmásolása

 

 

 

 

 

5

Statisztikai kimutatások és jelentések készítése

 

 

 

 

 

6

Kartotékrendszer használata az információk rendszerezése céljából

 

 

 

 

 

7

Táblázatból az adatok kikeresése

 

 

 

 

 

8

Könyvtári katalógusrendszer használata a könyvek keresésénél

 

 

 

 

 

9

Szövegben elrejtett szavak megkeresése

 

 

 

 

 

10

Helyesírási hibák megtalálása nyomtatott szövegben

 

 

 

 

 

Összpontszám

 

 

Szem és kéz koordinációja

1

2

3

4

5

1

Zöldségek és gyümölcsök osztályozása futószalagon

 

 

 

 

 

2

Egyenes vonal húzása szabad kézzel

 

 

 

 

 

3

Labda gurítása keskeny bottal vagy ütővel

 

 

 

 

 

4

Kerékpározni keskeny, fehér vonal mentén

 

 

 

 

 

5

A kéz gyors és pontos irányítása

 

 

 

 

 

6

Mozgó tárgyak pl. labda elkapása, illetve dobása

 

 

 

 

 

7

Elektronikus játékok kezelése

 

 

 

 

 

8

Megadott formák pontos kivágása ollóval

 

 

 

 

 

9

Képek, térképek elhelyezése nagy falfelületen

 

 

 

 

 

10

Két tárgy, forma pontos egymásra illesztése

 

 

 

 

 

Összpontszám

 

 

Az ujjak mozgékonysága

1

2

3

4

5

1

Számítógép gombjainak nyomogatása

 

 

 

 

 

2

Computer vagy Írógép billentyűzetének használata

 

 

 

 

 

3

Tűbefűzés

 

 

 

 

 

4

Érzékeny berendezések pontos beállítása

 

 

 

 

 

5

Kicsi tárgyakon ujjal végzett munka

 

 

 

 

 

6

Kis szerszámok vagy eszközök használata

 

 

 

 

 

7

Apró tárgyak tartása anélkül, hogy leejtenénk őket

 

 

 

 

 

8

Tű vagy pénzérme felvétele sima felületről

 

 

 

 

 

9

Finoman kidolgozott tárgyak készítése ujjakkal

 

 

 

 

 

10

Apró tárgyak gyors elhelyezése meghatározott helyre

 

 

 

 

 

Összpontszám

 

 

Kézügyesség

1

2

3

4

5

1

Kéziszerszámok használata

 

 

 

 

 

2

Pontos kézmozdulatokat igénylő gépek kezelése

 

 

 

 

 

3

Folyamatosan kézzel végzett munka

 

 

 

 

 

4

Labda vagy más kisebb tárgy elkapása

 

 

 

 

 

5

Egy üveg kupakjának a lecsavarása vagy dugóhúzás

 

 

 

 

 

6

Tárgyak letörlése, tisztítása kézzel

 

 

 

 

 

7

A kerékpár kormányának kezelése

 

 

 

 

 

8

Valaminek a felakasztása anélkül hogy leejtené

 

 

 

 

 

9

Kéz használata szükséghelyzetekben, pl. elsősegélynyújtás

 

 

 

 

 

10

Poharak és edények használata anélkül hogy eltörnének

 

 

 

 

 

Összpontszám

 

Rangsor
Kérjük, az eredmények alapján készítsen képességrangsort úgy, hogy a legtöbb pontszámot kapott képességterület kerüljön az első helyre, a legkevesebb pontszámot kapott képességterület pedig az utolsóra.

 

Képességek

Pontszám

1

........................

 

2

........................

 

3

........................

 

4

........................

 

5

........................

 

6

........................

 

7

........................

 

8

........................

 

9

........................

 

Egyetért-e a kapott rangsorral? (ha nem, beszélje meg az eredményt a tanácsadóval!)
Egészítse ki a képességrangsort, írjon a vonalra olyan képességeket, amelyet jó színvonalúnak ítél meg saját magánál!
.................................................
Jelölje be, hogy az Ön által erősnek, jónak ítélt képességei milyen szintbe tartoznak. Ehhez az alábbi pont-számítási táblázat segít:

.
A százalékos eloszlás a foglalkoztatottak, munkavállalók képesség szintjeivel történő összehasonlítást teszik lehetővé.
Gondolkozzon el azon, hogy a vezető képességterületeihez milyen pályákat tudna kapcsolni! Gyűjtsön olyan sok foglalkozást, amennyit csak tud!


Képességek meghatározása

Á - Általános tanulási képességek
A feladatok gyors felfogása és megértése. Következtetési és Ítéletalkotási képesség. Szorosan összefügg az iskolai teljesítménnyel. Tudományos alapelvek, elméletek megértése. Az összegyűjtött tények alapján következtetések levonása és általánosítása.
Pl. Matematikai jelek és fogalmak, valamint a köztük lévő összefüggések megértése.

Ny - Nyelvi kifejezőképesség
Szavak jelentésének megértése és megfelelő használata. A nyelv biztos használata, a szavak, mondatok jelentése közti viszony megértése. Egy mondat értelmének felfogása.
Pl. Szövegek elsajátítása, szóbeli vagy írott utasítások megértése. Műszaki leírások megértése.

Sz - Számolási képesség
Számtani műveletek gyors és pontos elvégzése. A számtani műveletek végrehajtásának nemcsak a gyorsaságot és a pontosságot kell figyelembe venni, hanem a feladat komplexitását is. Pl. Statisztikai számítások elvégzése, számítógép használata, geometriai ábrák szerkesztése, pontos mérések elvégzése, számítások ellenőrzése.

T - Térbeli tájékozódási képessége
Geometrikus ábrák vizuális-gondolati megjelenítése, a háromdimenziós tárgyak kétdimenziós ábrázolásának megértése. Megváltozott térbeli viszonyok felismerése. Ez a képesség szükséges ahhoz, hogy a tárgyakat vagy geometriai formákat két- vagy háromdimenziós térben elképzelni és képzeletben mozgatni tudjuk.
Pl. Tervrajzok olvasása, geometriai problémák megoldása, tárgyak kétdimenziós megrajzolása. Arányos tervrajzok készítése.

F - Formaészlelés
Tárgyakon, rajzolt vagy festett felületeken lévő apró részletek felismerése. Vizuális összehasonlítás vagy megkülönböztetés. Ábrák formai, árnyékolásbeli különbségeinek meglátása. Vonalak hosszúságbeli és vastagságbeli különbségeinek felismerése.
Pl. a felszínen lévő árnyékok, hibák, karcolások és szemcsézettség megfigyelése. Két vagy több ábra összehasonlítása. Tapéták, fényképek eltéréseinek felismerése.
I - Írott szövegben hibák felfedezése
Apró részletek különbségeinek felismerése írott anyagokban, ill. táblázatokban. A másolatok és az eredeti anyag közti különbség felismerése, szövegek és számok ellenőrzése, javítása. Számításokban lévő hibák felfedezése, hibás szavak és számok korrigálása.
Pl. Munkaleírások, használati utasítások átolvasása, mérőeszközök és számlapok leolvasása, nyilvántartás vezetése.

K - Kéz-szem koordináció
A látás és a kézmozgás összehangolása a pontos és gyors mozdulatok kivitelezése érdekében. Gyors és pontos mozgások kivitelezése. Kézmozdulatok végrehajtása vizuális ellenőrzés mellett.
Pl. Vágás ollóval, tűbefűzés, szövegszerkesztés, restaurálás, filmvágás, montírozás.

U - Ujjügyesség
Gyors és pontos ujjmozdulatok kivitelezése, apró tárgyak ügyes mozgatása.
Pl. Szögek és csavarok mozgatása. Kis szerszámok, berendezések ellenőrző-beállító gombjainak kezelése. Játék különböző hangszereken. Eszközök és szerszámok finom beállítása.

M - Kézügyesség (mozgás képesség)
A kezek könnyed és ügyes mozgatása. Tárgyak elhelyezése és forgatása. Tárgyak elhelyezésekor és forgatásakor, tolásakor és húzásakor kéz- és csuklómozdulatok kivitelezése.
Pl. Videó vagy televíziókészülék hangolása, rajzfilm figurák készítése, precíziós műszerek beállítása.
Forrás:
Szilágyi Klára (1997): Az egyéni tanácsadás (Módszertani kézikönyv a munkavállalási, munka-, pályatanácsadók számára) Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, (169-185).


III.3. Feladat:

Több területen is alkalmazható készségeim

Az előző feladat elvégzése során átgondoltad, hogy milyen képességek fejlettek nálad. Ezek a képességek sokféle tevékenységben segíthetnek téged. A tevékenységsorok gyakori ismétlése otthoni környezetben és munkahelyzetben (pl.: gyakorló helyen, műhelyben, boltban, irodában stb.) történő begyakorlása vezet el a műveletek könnyebb, gyorsabb, hibátlanabb, automatikusabb elvégzéséhez. Az így megszerzett készségek viszont nemcsak egyetlen foglalkozásban, munkaterületen alkalmazhatók, hanem átvihetők más területekre is. Ha ezeket felfedezzük, rájövünk, hogy mennyivel több lehetőség áll előttünk még egy egyirányúnak tűnő szakmai képzés után, egyetlen pályán belül is.

Az alábbiakban megkezdett felsorolásokat találsz. Gondolj vissza eddigi sikereidre! Milyen készségeket kellett akkor alkalmaznod? Húzd alá azzal a színes ceruzával vagy filctollal, amelyik a kedvenced. Ha nincs a listában az a készség, amit megjelölnél, akkor írd a megfelelő kategória üresen hagyott helyére.
Vizsgáld meg újra a listáidat, és nézd meg, hogy melyik kategóriához tartoznak az aláhúzott készségek.
A számodra legfontosabb 5-7 készséget válaszd ki a felsorolásból, és rangsorold a lista végén. Ezeket vezesd át az "egyéni önismereti kerék"-be is.
Nézd újra át a listákat, és válaszd ki azokat, amelyekre szívesen szert tennél. Húzd alá egy másik színű ceruzával! Mit kellene tenned ezek elsajátítása érdekében?



Fizikai készségek:

Hivatali készségek:

Pénzügyi készségek:

Ásás

Adatgyűjtés

Adatelemzés

Vágás

Jegyzetelés

Számolás képlet alapján

Fúrás

Elrendezés

Tervezés

Csiszolás

Iktatás

Becslés

Mérés

Kiválogatás

Adminisztrálás

Illesztés

Gépelés

Át- és kiutalás

Kiválogatás

Szövegszerkesztés

Értékelés

Javítás

Táblázatszerkesztés

Kimutatás készítése

Szerelés

Levelezés

Táblázatkezelés

Felemelés

Postázás

Űrlapok kitöltése

Lerakodás

Szervezés

Számlavezetés

Hegesztés

Irodagépek kezelése

Szerződéskötés

Gépkezelés

Telefonálás

Ellenőrzés

Tanítás, oktatás:

Segítő készségek:

Szolgáltatással kapcsolatos készségek:

Kezdeményezés

Felmérés

Információadás

Tervezés

Tisztázás

Magyarázás

Magyarázat

Odafigyelés

Szükséglet feltárása

Előadás tartása

Diagnózis készítése

Szervezés

Kérdezés

Támogatás, biztatás

Összehangolás

Bátorítás

Tanácsadás

Panaszok kivizsgálása, elintézése

Fejlesztés

Ápolás

Értékesítés

Kiértékelés

Információ gyűjtése-adása

Adatbázis-kezelés

Összehangolás

Kapcsolattartás

 

Szervezés

Szervezés

 


 

Kutatással kapcsolatos készségek:

Kommunikációs készségek:

Irányítással, vezetéssel kapcsolatos készségek:

Tervezés

Kezdeményezés

Előadás tartása

Mérés

Megbeszélés

Megbeszélés levezetése

Megfigyelés

Vita

tervezés

Adatgyűjtés-kezelés

Befolyásolás, meggyőzés

Elemzés

Adatelemzés

Előadás tartása

Szervezés

Értékelés

Fogalmazás

Ellenőrzés

Értelmezés

Írás

Döntéshozás

Összegzés

Tervezet készítése

Fejlesztés

Rendszerezés

Interjú kérése, adása

Toborzás

Szervezés

Találkozás a nyilvánossággal

Modellezés

Tanulmány írása

Fordítás

Meggyőzés

 

Szerkesztés

Reprezentálás

Műszaki készségek:

Legfontosabb készségeim:

Adatgyűjtés/kezelés

1....................

Elemzés

2....................

Számítás

3..................

Tervezés, szerkesztés

4..................

Táblázatkezelés

5..................

Műszaki rajz szerkesztése, értelmezése

6..................

Karbantartás

7..................

Beállítás, kalibrálás

 

Építés

 

Hibaelhárítás, javítás

 

Kimutatások készítése

 

 

 


III.4. feladat:

Super-féle "munkaérték" kérdőív
Az alábbiakban munkával kapcsolatos állításokat olvashatsz. Arra kérünk, hogy mindegyik állítás mellett jelöld meg, hogy saját személyed szempontjából mennyire érzed fontosnak az adott állítás tartalmát. Itt tehát nincs jó vagy rossz válasz, egyedül helyes válasz az, amit sajátodnak tartasz.
A válaszolás módja a következő:
Ha az adott állítást egyáltalán nem érzed fontosnak, akkor az utána következő négyzetbe írj 1-es számjegyet.
Ha az állítást kicsit fontosnak érzed, akkor a négyzetbe írj 2-es számjegyet.
Ha az állítást eléggé fontosnak érzed, akkor a négyzetbe írj 3-as számjegyet.
Ha az állítást fontosnak érzed, akkor a négyzetbe írj 4-es számjegyet.
És végül, ha az állítást nagyon fontosnak érzed, akkor 5-öst írj be a négyzetbe.

Mindegyik állítás azzal kezdődik, hogy
OLYAN MUNKÁT SZERETNÉK, AHOL AZ EMBER.
1.    . szüntelenül új megoldatlan problémákba ütközik..................................................... ?
2.    . másokon segíthet................................................................................................... ?
3.    . sok pénzt kereshet................................................................................................ ?
4.    . változatos munkát végezhet.................................................................................... ?
5.    . szabadon dönthet a saját területén.......................................................................... ?
6.    . tekintélyt szerezhet munkájával.............................................................................. ?
7.    . akár művész is lehet............................................................................................... ?
8.    . -t munkatársai befogadják..................................................................................... ?
9.    . biztos lehet abban, hogy feladatot kap.................................................................... ?
10.  . megvalósítja önmagát............................................................................................ ?
11.  . tisztelheti főnökét................................................................................................... ?
12.  . szép környezetben dolgozhat................................................................................. ?
OLYAN MUNKÁT SZERETNÉK, AHOL AZ EMBER.
13.  . nem beszélhet mellé, mert csak jó vagy rossz megoldások léteznek......................... ?
14.  . másokat irányíthat................................................................................................. ?
15.  . új elképzeléseket alakíthat ki.................................................................................. ?
16.  . valami újat alkothat................................................................................................ ?
17.  . objektíven lemérheti munkája eredményét.............................................................. ?
18.  . vezetője mindig helyesen dönt................................................................................ ?
19.  . mindig megfelelő munkájával rendelkezik............................................................... ?
20.  . szebbé teheti a világot............................................................................................ ?
21.  . önálló döntéseket hozhat....................................................................................... ?
22.  . gondtalan életet biztosíthat magának....................................................................... ?
23.  . új gondolatokkal találkozhat.................................................................................. ?
24.  . vezetői képességeire szükség lehet......................................................................... ?
25.  . kényelmes körülmények között dolgozhat.............................................................. ?
26.  . személyes életstílusa érvényesülhet......................................................................... ?
27.  . munkatársai egyben barátai is................................................................................ ?
28.  . biztos lehet afelől, hogy munkájáért a többiek megbecsülik..................................... ?
29.  . nem csinálja minduntalan ugyanazt.......................................................................... ?
30.  . jót tehet mások érdekében.................................................................................... ?
31.  . más emberek javát szolgálhatja.............................................................................. ?
32.  . sokféle dolgot csinálhat.......................................................................................... ?
33.  .-re mások felnéznek............................................................................................... ?
34.  . jól kijön a munkatársaival...................................................................................... ?
35.  . olyan életet élhet, amit a legjobban szeret............................................................... ?
36.  . nyugodtan dolgozhat (csend, tisztaság stb.)............................................................ ?

OLYAN MUNKÁT SZERETNÉK, AHOL AZ EMBER.
37.  . mások munkáját is irányíthatja............................................................................... ?
38.  . szellemileg izgalmas munkát végezhet..................................................................... ?
39.  .magas nyugdíjra számíthat....................................................................................... ?
40.  . munkájába másnak nincs beleszólása..................................................................... ?
41.  . szépet teremthet.................................................................................................... ?
42.  . biztos lehet abban, hogy megfelelő munkát kap, ha az adott munka valamilyen okból megszűnik.................................... ?
43.  . vezetője megértő................................................................................................... ?
44.  . szüntelenül fejlesztheti, tökéletesítheti önmagát ....................................................... ?
45.  . új ötleteire mindig szükség van............................................................................... ?


Értékelő lap

Szellemi ösztönzés                                                Társas kapcsolatok
1:      1       2       3       4                                     5            8:    1       2       3       4       5
23:      1       2       3       4                                     5          27:    1       2       3       4       5
38:      1       2       3       4                                     5          34:    1       2       3       4       5
q                                                                           q
Altruizmus                                                            Munkával kapcsolatos biztonság
2:      1       2       3       4                                     5            9:    1       2       3       4       5
30:      1       2       3       4                                     5          19:    1       2       3       4       5
31:      1       2       3       4                                     5          42:    1       2       3       4       5
q                                                                           q
Anyagiak                                                              Önérvényesítés
3:      1       2       3       4                                     5          10:    1       2       3       4       5
22:      1       2       3       4                                     5          26:    1       2       3       4       5
39:      1       2       3       4                                     5          35:    1       2       3       4       5
q                                                                           q
Változatosság                                                       Hierarchia
4:      1       2       3       4                                     5          11:    1       2       3       4       5
29:      1       2       3       4                                     5          18:    1       2       3       4       5
32:      1       2       3       4                                     5          43:    1       2       3       4       5
q                                                                           q
Függetlenség                                                        Fizikai környezet
5:      1       2       3       4                                     5          12:    1       2       3       4       5
21:      1       2       3       4                                     5          25:    1       2       3       4       5
40:      1       2       3       4                                     5          36:    1       2       3       4       5
q                                                                           q
Presztízs                                                               Munkateljesítmény
6:      1       2       3       4                                     5          13:    1       2       3       4       5
28:      1       2       3       4                                     5          17:    1       2       3       4       5
33:      1       2       3       4                                     5          44:    1       2       3       4       5
q                                                                           q
Esztétikum                                                           Kreativitás
7:      1       2       3       4                                     5          15:    1       2       3       4       5
20:      1       2       3       4                                     5          16:    1       2       3       4       5
41:      1       2       3       4                                     5          45:    1       2       3       4       5
q                                                                           q

Szellemi ösztönzés
1:        1       2       3       4                                     5
23:      1       2       3       4                                     5
38:      1       2       3       4                                     5
q

A számomra fontos dolgok (munkaértékek) rangsora:
Számomra a legfontosabbak:

 

Kevésbé fontosak:

 

Nem tartom fontosnak:


III. 5. feladat:

"Hogyan dolgozom" munkamód-vizsgáló kérdőív

Instrukció
A következőkben a munkavégzésez kapcsolódóan ellentétpárokat sorolunk fel. Kérjük, minden ellentétpárból válassza ki az ön számára megfelelőt, és húzza alá a választását.

  1. Szívesebben vagy-e a szabadban - vagy a szobában.

 

  1. Szívesebben fogsz a kezedben kemény anyagokat, vagy inkább lágy anyagokat.
  1. Ha egy feladatot meg kell oldani, akkor inkább gyorsan és nagyvonalúan oldod meg, vagy pontos, aprólékos munkával igyekszel a feladatnak eleget tenni.

 

  1. Ha választhatsz a feladatok közül, inkább azt szereted, amelyben kézzel kell dolgoznod, vagy inkább azt választod, ahol a fejedet kell használnod.
  1. Ha választhatsz a feladatok közül, akkor inkább a sok mozgást igénylő tevékenységet választod, vagy azt, ahol egy helyben ülhetsz, vagy alig kell mozognod.

 

  1. Szívesebben dolgozol mindig ugyan abban az épületben, szobában, vagy jobban vonz ha a munkád miatt mindig új helyszíneket ismersz meg.
  1. Szívesebben foglalkozol állatokkal vagy inkább a növények ápolása, nevelése érdekel jobban.

 

  1. Szereted, ha a munkád során azonos emberekkel vagy körülvéve, úgy jobban érzed magad, ha mindig újj arcokat látsz magad körül.
  1. Egyedül szeretsz jobban dolgozni vagy inkább másokkal együtt.

 

  1. Jobban vonzanak az olyan feladatok, amelyhez technikai érzékre van szükség vagy a művészi jellegű feladatokat kedveled.
  1. Szívesen végzel testi erőt igénybevevő feladatokat, vagy inkább az olyan feladatokat kedveled, ahol kevés fizikai erőre van szükség.

 

  1. Szívesen jársz tovább iskolába, ahol teljesítened kell vagy inkább már iskolába járás nélkül képzeled el a következő időszakot.
  1. Szívesen vállalsz olyan feladatokat, ahol számolnod kell, vagy inkább az olyan feladatokat kedveled, ahol szavakkal kell kifejezni az összefüggéseket.

 

Az ellentétpárok aláhúzott tagját írd a kipontozott területre!
............................................................................................................

 

Keress az alábbi pályalistából olyan pályaterületet, amelyek a fenti ellentétpárokhoz kapcsolódnak!
............................................................................................................

Válassz három olyan pályaterületet, ahol szívesen dolgoznál!
.....................
.....................
.....................


Pályaterületek

Az előzőekben felsorolt lehetőségekhez hozzárendeltünk pályaterületeket, válaszd ki azokat, amelyek tetszenek neked. Az általad választott jellemzőkhöz, tulajdonságokhoz (aláhúzott lehetőségek) keress pályaterületeket, és húzd alá azokat. (Egy pályaterület többször is előfordulhat!)

Szabadban:
természeti környezet, építőipari munkák, fával összefüggő tevékenységek, közlekedés.

Szobában:
vendéglátás, öltözködés, iparművészet, kézművesség, technikai jelleű feladatok, szépségápolás, informatika.

Kemény anyaggal:
természeti környezet, iparművészet, kézművesség, építőipar, szerelőszakmák, gépekkel-fémekkel való foglalkozás.

Lágy anyaggal:
élelmiszer vendéglátás, öltözködés, iparművészet, szépségápolás, nyomda- könyv- újság, egészségügy, nevelés, gondozás.

Nagyvonalú megoldások:
természetes környezet, öltözködés, kézművesség, szépségápolás, eladás, előadó-művészet, nevelés.

Aprólékos megoldások:
élelmiszer, szépségápolás, építőipar, összeszerelő szakmák, vegyipar, egészségügy, közlekedés, gondozás

Szívesebben kézzel:
természet, élelmiszer, vendéglátás, iparművészet, szépségápolás, vegyipar, egészségügy, közlekedés, gondozás.

Szívesebben fejjel:
könyv- újság-nyomda, öltözködés, elektronika, technikai feladatok, informatika, egészségügy, nevelés, közlekedés.

Sok mozgást igényel:
természeti környezet, vendéglátás, öltözködés, építőipar, könyv- újság-nyomda, gépekkel, faipar, fémipar, eladás, közlekedés, előadó-művészet.

Kevés mozgást igényel:
élelmiszer ipar, öltözködés, iparművészet, szépségápolás, szerelő és összeszerelő szakmák, elektronika, technikai feladatok ellátása, üzleti élet, informatika, egészségügy, nevelés, gondozás.

Ugyanabban az épületben:
Élelmiszert előállítani, iparművészet, szépségápolás, nyomda- könyv- újság, egészségügy, nevelés, gondozás.

Új helyszíneken:
természetben dolgozni, öltözködés, építőipar, szerelés és összeszerelés, technikai feladatokat ellátni, üzleti életben dolgozni, közlekedés.

Állatokkal foglalkozni:
természetben dolgozni, élelmiszert előállítani, vegyi anyagok és papíráruk előállítása, eladni, vásárolni, nevelés, gondozás.

Növények ápolása:
természetben dolgozni, élelmiszert előállítani, vendéglátás, szépségápolás, vegyi anyagok és papíráruk előállítása, vásárolni, nevelés, gondozás.

Azonos emberek között:
élelmiszert előállítani, iparművészet, nyomda- könyv- újság, elektronika, informatika, egészségügy, nevelés, gondozás.


Új személyek között:
vendéglátás, öltözködés, szépségápolás, nyomda- könyv- újság, előadó-művészet, eladni, vásárolni, üzleti életben dolgozni, közlekedés.

Egyedül dolgozni:
természetben dolgozni, élelmiszert előállítani, iparművészet, szerelő és összeszerelő tevékenység, elektronika, informatika.

Másokkal dolgozni:
vendéglátás, öltözködés, szépségápolás, építőipari munkák, faipari tevékenység, előadó-művészet, gépekkel és fémekkel dolgozni, vegyi anyagok és papíráruk előállítása, üzleti életben dolgozni, egészségügy, nevelés, gondozás.

Technikai érzék:
szerelő és összeszerelő tevékenységek, elektronika, gépekkel és fémekkel dolgozni, technikai feladatokat ellátni, informatika.

Művészi feladatok:
vendéglátás, öltözködés, iparművészet, kézművesség, szépségápolás, építőipari munkák, nyomda- könyv- újság, faipari tevékenység, előadó-művészet, nevelés, gondozás.

Testi erő:
természetben dolgozni, élelmiszert előállítani, építőipari munkák, faipari tevékenység, gépekkel és fémekkel dolgozni, vegyi anyagok és papíráruk előállítása, egészségügy, nevelés, gondozás.

Kevés fizikai erő:
öltözködés, szépségápolás, nyomda- könyv- újság, elektronika, előadó-művészet, üzleti életben dolgozni, informatika, egészségügy, nevelés, gondozás.

Iskolába járás:
minden pályaterület ide sorolható, a pályaszint határozza meg.


Iskolába járás nélkül
minden pályaterület ide sorolható, a pályaszint határozza meg.

Számolni kell:
élelmiszert előállítani, vendéglátás, építőipari munkák, technikai feladatokat ellátni, eladni, vásárolni, üzleti életben dolgozni, informatika, nevelés, gondozás.

Szavakkal dolgozni:
Vendéglátás, öltözködés, szépségápolás, nyomda- könyv- újság, előadó-művészet, eladni, vásárolni, üzleti életben dolgozni, egészségügy, nevelés, gondozás.

 

Forrás:
Szilágyi Klára: (1997) Az egyéni tanácsadás (Módszertani kézikönyv a munkavállalási, munka-, pályatanácsadók számára) Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, (231-236).


III.6. Feladat:

Internetes információkeresés

Ennek a feladatnak a végrehajtásához internet-elérhetőségre van szükség.

Kérjük, kapcsolja be a számítógépet, és csatlakozzon az internetre!
Gépelje be a www.epalya.hu internetes oldal címét a keresőbe.

Az e-pálya egy pályainformációs internetes portál. Korszerű ismereteket és információkat tartalmazó tanácsadó program, amely segít a pályaorientációban, pályaválasztásban, pályakorrekcióban. Alkalmazható az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésekkel kapcsolatos információk keresésére, a pályaismeret bővítésére, a naprakész munkaerő-piaci információk megismerésére, a munkáltatók által bejelentett álláshelyek közötti tájékozódásra.
A továbbiakban a pályaismeret bővítésére alkalmas információk keresésére, és a képzési lehetőségek keresésére talál feladatokat.

Kérjük, a honlap kezdőlapján a "Tanulás" részt nyissa meg. Olvassa el a rövid ismertetőt, majd klikkeljen a pirossal jelölt "Képzettségek" szóra.

A képzettségek keresése címszó alatti előugró ablakba gépelje be az "asztalos" szót, majd klikkeljen a keresésre.

A képernyőn megjelennek a szakmáról szóló információk, és a honlap további részletek keresésére is lehetőséget ad. Például: ha a "Bútorasztalos" kifejezésre kattint, akkor a név mellett megjelenő "mappák"-at megnyitva részletes pályaleírást talál az adott foglalkozásról.

Jó keresést, más foglalkozásokra is!


A következőkben a képzési lehetőségre keressünk információkat a honlapon!

 

Kérjük, hogy a kezdőlapon a tanulás címszó alatt klikkeljen a "képzések" feliratra!

Az előugró ablakba a "keresett szó vagy kifejezés"-hez gépelje be, hogy asztalos, a képzés helyéhez azt, hogy Eger. Klikkeljen a "Rendben" gombra.

A megjelenő képernyőn megtalálhatóak lesznek az asztalos szakképzések, Eger és Zalaegerszeg helyszínnel. Nyissa meg az Eger képzési helyet a szóra klikkelve, és eljut a Bornemissza Gergely Szakközép - Szakiskola és kollégiumhoz.

Az intézmény nevére kattintva bővebb információkat kap a képzőhelyről.

Próbáljon ki hasonló módon képzőhelyeket keresni más foglalkozásokhoz is! Sok sikert a kereséshez!

 

 

 

IV. A kompetenciaterület fejlesztésére való felkészítés a tanárképzésben - a programadaptáció tapasztalatai

IV. 1. Az életpálya-építési kompetenciák beépítése a képzésbe az Eszterházy Károly Főiskolán - szakmai tapasztalatok és tervek

A pályaorientációs feladatokra való felkészítés már szerepelt az EKF szakmai tevékenységében a programadaptáció megkezdése előtt is,  A szociálpedagógusok képzésében évek óta szerepel a tanácsadás, mint szakirány. Ennek keretében iskolai pályaorientációs feladatok ellátására is felkészítjük hallgatóinkat. 2000 és 2003 között részt vettünk az Oktatási Minisztérium által kiírt "Forrás" elnevezésű PHARE pályázatban, konzorciumi partnerként. A pályázat keretében három 30 órás pedagógus-továbbképzési program alapítási és indítási kérelmét akkreditáltattuk és 300 pedagógust készítettünk fel pályaorientációs feladatok ellátására az Észak-magyarországi régióban. Tapasztalataink elsősorban az életpálya-építés speciális műveltségterületeire vonatkoznak és új elemként jelenik meg a képzésben, hogy a szakmódszertant oktató kollégák a szaktárgy oktatása kapcsán is beépítik az ismereteket a képzésbe.
A programadaptáció tapasztalatai alapján az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésére való felkészítés két szinten jelent meg a képzésben.
Első szint a hallgatók életpálya-építési kompetenciáinak fejlesztése, a módszerek sajátélményű kipróbálásával és az eredmények megbeszélésével.
A második szint pedig a módszertani felkészítés arra, hogy leendő tanárként leendő tanulóiknál hogyan tudják fejleszteni ezt a kompetenciaterületet. Fontos, hogy ez a két szint együttesen jelenjen meg továbbra is a mestertanár-képzésben, minden területen.
A hallgatók életpálya-építési kompetenciák fejlesztésére való felkészítésben a következő szakmai koncepció rajzolódott ki a programadaptáció során:
Három szinten lehet beépíteni az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésére való felkészítést a mestertanár-képzésbe: első szinten a szakmódszertani kurzusok által, második szinten speciálkollégiumok keretében, harmadik szinten pedig a második szakként választható tanulási és pályatanácsadó tanár képzése keretében. 
A szakmódszertani kurzusokon minden hallgató kap felkészítést a kompetenciaterület fejlesztésére. Ezek a kurzusok készítik fel a hallgatókat arra, hogy az általuk oktatott tantárgyak keretében hogyan fejleszthetik tanulóik életpálya-építési kompetenciáit. 
A pályaorientációs speciálkollégiumok szabadon választható tárgyként jelennek meg a képzésben, és az osztályfőnöki munka keretében végezhető iskolai pályaorientációs feladatokkal ismertetik meg a hallgatókat.
A "tanulási és pályatanácsadó tanár" mint második szak már széles körű szakmai ismereteket nyújt, és a kompetenciaterület speciális fejlesztési feladatainak ellátására készíti fel a hallgatókat.
A három szint együttes megjelenése a képzésben azt biztosítja, hogy minden hallgató kellő felkészítést kap a kompetenciaterület fejlesztéséhez. Lehetővé teszi az egyéni érdeklődésnek megfelelő választást. Biztosítja, hogy magas szintű szakmai felkészültségű tanárok jelenjenek meg a közoktatásban a tanulók iskolai sikerességének és pályaválasztásának segítésére.

IV. 2. Vida József: Tapasztalatok az életpálya-építési kompetenciák
képzésbe történő beépítéséről tanár szakos hallgatók szakmódszertani
tárgyai keretében

Hallgatóim végzős fizika szakos levelező hallgatók, akik az iskoláikban a kompetenciaalapú képzési formák közül választva, a főiskolán leadott szakmódszertani előadás-és gyakorlat alapján terveztek meg fizikaórákat, majd azokat meg is tartották.

A szakmódszertani elméleti és gyakorlati órákon szó esett az Eszterházy Károly Főiskolán folyó "Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben"c. elnyert projekt (HEFOP/2006/3.3.2) kapcsán az életpálya-építési kompetenciákról is, és az ezzel fizikaórán hatékonyan alkalmazható kooperatív tanulási módszerről és a projektpedagógiáról. A pályázat programadaptációs- és fejlesztési tevékenységében a HEFOP 3.1-es programcsomagból az életpálya-építési kompetenciák beépítése  a tanárjelöltek képzésébe kiemelt feladatként jelenik meg.  
A gyakorlatok során a hallgatók közül néhányan beszámoltak arról, hogy iskoláikban már folyik kompetencia-alapú továbbképzés, így nem volt számukra teljesen új a leadott elméleti anyag. Abban azonban mindannyian egyet értettek, hogy a fizika tantárgyhoz kapcsolódó gyakorlati megvalósításról itt hallottak először.
A hallgatóim közül legtöbben a kooperatív tanulási módszert véve alapul, ebbe ötvözték az életpálya-építési kompetenciát.
A hallgatók tanítási tapasztalatai, melyekről szóban beszámoltak, változóak. Az általuk tanított általános-és középiskolai tanulók pályairányultsága, bár még jórészt kialakulatlan, elsősorban nem a reáltantárgyakkal kapcsolatos irányokba mutat, hanem inkább a divatszakmák, a jól kereső állások motiválják a fiatalokat jövőjük tervezésekor.
A fizika tanár az életpálya-építéssel összefüggő ismeretfejlesztéseket elsősorban tanórai keretek között, szakköri foglalkozásokon és a tehetséggondozás különböző formái között tudja megvalósítani. Beszámoltak arról, hogy fizika órán a pályaorientációs tevékenység fejlesztési területei közül a természettudományokkal és a technikával kapcsolatos tanulói ismeret, ill. önismeret fejlesztés, a pályaválasztással kapcsolatba hozható személyiségtulajdonságok (érdeklődés, képességek) felismerésének elősegítése és feltárása, és a továbbtanulással, munkavállalással kapcsolatos ismeretek bővítése kerülhet szóba.
Beszámolójukban a hallgatók többen elmondták, hogy természeti értékek, technikai eszközök megismerésével kapcsolatosan a fizikában tanult témaköröket érintően a tanulókkal saját élményeiket meséltették el (természettudományos játszóházi, vidámparki, látogatás, kirándulás, tanulmányi látogatás, nyaralás stb.), a különféle televíziós csatornákon látott természetfilmekből, technikai újdonságokról származó ismereteiket mondatták el fizikaórákon.
Elmondták, amivel többen helyeslően egyet értettek, hogy a természettudomány nagy magyar egyéniségei, példaképek, a technikai fejlődés ismert alakjai életútjának feldolgoztatásakor, az életutak ismertetésénél érdemes kitérni olyan részletekre is, amelyekben különleges odafigyelést igényelt a környezettől a példakép élete bizonyos szakaszaiban előforduló nehézség.
Hallgatóim hangsúlyozták, hogy vidéki iskolákban, ahol tanítanak, a tanulók összetétele előismeret és értelmi képességekben is lényegesen különböző Korábban normál osztályokba gyógypedagógiai osztályokból tanulókat helyeztek át. A tanulásban akadályozott tanulók sérülésük miatt jóval kevesebb pálya közül választhatnak, később a munkaerő-piaci versenyben is hátrányosabb helyzetben vannak. Őket nem mentesíthetjük a többletterhek alól, mert a beilleszkedésük sikere az iskolai képzettségüktől függ. Ezért külön figyelmet kell szentelni rájuk.
A normál osztályokban is, de különösen az integrált osztályokban nagy gondot kell fordítani a gyerekek saját tanulási módszerének kialakítására. Erre azért is oda kell figyelnie a tanárnak, mert a fizika tantárgy tanulási módszere különbözik a más tárgyak tanulási módszerétől. Segítsük a tanulót abban, hogy megtalálja az önmaga számára is leghatékonyabb módszert az elsajátításra (jegyzetelés, részenkénti bevésés, adott napszakbeli tanulás, számítógép-használat stb.).
Hallgatóim arról panaszkodnak, hogy a tanítványaik többségének romlott a tanuláshoz való hozzáállása. Tanulóik kikérdezése alapján következtettek arra, hogy a mai gyerek kevesebb időt tölt a házi feladatok elkészítésére, a másnapi lecke megtanulására.  Pedig a tanuláshoz való pozitív viszony minden korosztályú tanulócsoport esetében fontos tényező az életpálya-építésben. A kooperatív tanulásszervezés, melynek alapelvei: az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, az egyenlő részvétel, a párhuzamos interakció, a fizika tanulásának módszereit is kitágította, különösen a tanulói kísérletezés területén nyújt új lehetőségeket. A pedagógus támaszkodhat a gyermekek addigi ismereteire és az együttműködésükre, miközben tevékenykedteti őket. A gyermekek ez által aktív befogadóvá válnak, érdeklődők az órán, jobban elfogadják egymást órán kívül is.
A hallgatók által készített óratervezet, szóbeli beszámolók igazolták a szakmódszertani előadásokon, gyakorlatokon leadott ismeretanyag adaptálását a tanítási gyakorlatba.

 

A következő óratervezet azt mutatja be, hogy a kompetenciaterület fejlesztése hogyan valósulhat meg a fizika tantárgy keretében.

Osztály: 8. A.
Téma: Összefoglalás, Az elektromos áram hatásai, Az elektromos munka és teljesítmény
Időtartam: 45 perc
Célok: összefoglalni a tanultakat a témazáró előtt, csoportban való felkészülés, együttműködés a tanulók között, tudásuk megosztása, közös feladatmegoldás, a természettudomány nagy magyar egyéniségei, példaképek, a technikai fejlődés ismert alakjai életútjának megismerése, adatok rendszerezése, adatok közötti viszony elemzése


Idő

Tananyag

Az oktatás menete

Szervezési mód

Módszerek

Eszközök

Egyéb

1 perc

Az óra témája:

  • tények: az elektromos áramnak különböző hatásai vannak,
  • fogalmak: galvanizálás, elektrolit, anód, katód, elektromos motor, elektromos teljesítmény,
  • A fizikatörténet kiemelkedő hazai alakjai: Jedlik Ányos, Déry, Bláthy, Zipernovszky, Kandó, Bródy
  • Összefüggések: mágneses kölcsönhatás, P=U×I.

I. Szervezési feladatok:

      • Hetesek jelentése,
      • Naplóbeírás,
      • Felszerelés ellenőrzése

Frontális munka

Általános előkészületek

Napló, tankönyv, füzet

Hiányzó tanulók dokumentálása.

3 perc

 

II. Ismétlés:
Házi feladatok ellenőrzése, a múlt órai anyag rövid megbeszélése. A múlt órai anyaggal kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázása.

Osztálymunka

Gyakorlás, tanultak áttekintése.

Tankönyv, füzet.

Piros színnel javítjuk a feladatokat, ha valakinek jól sikerült dicséretet kap.

1 perc

 

III. Célkitűzés:
A mai órán összefoglaljuk az eddig tanult ismereteinket az elektromos áramról és annak hatásairól. Mivel a következő órán témazárót írunk.

 

Tanári előadás

 

Tábla és füzet

Óraszám és cím felírása a táblára és a füzetbe.


35 perc

 

IV. Az anyag feldolgozása
A mai órán tehát összefoglalunk. Szeretném, ha nem a hagyományos rend szerint telne a mai óra. Az összefoglaláshoz kis csoportokra bontom az osztályt.

Csoport munka

Csoport szervezés módszere
Véletlenszerűen összeállított csoportok
I. Embermozaik módszer:
Előzetesen elkészítettem a feladathoz szükséges papírlapokat. Négy darab papírlapot vettem elő, melyekre különböző eszközöket és fogalmakat írtam. A papírlapokra írt eszközöknek és fogalmaknak egy közös tulajdonsága volt.
1. Lapra: 4 eszközt írtam:
Vasaló, izzólámpa, vízmelegítő, rezsó.
2. Lapra: 4 eszközt írtam:
Akkumulátor, ceruza elem, vízbontó készülék, galvanizálás
3. Lapra: 4 eszközt írtam:
Automata biztosító, elektromos motor, elektromos csengő, fejhallgató
4. Lapra: 4 fogalmat írtam:
Egyen áram, elektrolit, anód, katód.
5. Lapra: 4 nevet írtam: Jedlik Ányos, Bláthy Ottó, Kandó Kálmán, Bródy Imre.

Ezután minden lapot a fogalmak,  eszköznevek és nevek mentén négy részre vágtam, összekevertem és minden tanuló húzott egyet. A feladat az, hogy keveredjenek és cseréljenek egymás közt. Majd a legvégén meg kell oldani a rejtvényt. Azok alkossanak egy csoportot, akik szerint papírra írt fogalmak illetve eszközök összetartoznak. Majd a csoportoknak meg is kell indokolni, hogy miért tartoznak össze. A sikeres megoldás után négy darab 5 fős csoport alakult ki.
II. Szerepek a kooperatív csoportmunkában. 
A csoportok működtetéséhez szabályok szükségesek, ezeknek a szabályoknak a betartásáért a tanulók a felelősek. Minden csoportban szükség lesz egy bátorítóra, ő felrázza a kelletlen társait, és megkísérli a csoport ösztökélését, ha az kifárad. A bátorító megkéri társait, hogy szóljanak hozzá az adott témához. Szükség lesz egy kérdésfelvezetőre, aki időről-időre utánanéz, hogy a csoport valamely tagjának nincs-e valamilyen kérdése. Ha a csoport elakad, akkor a kérdést a tanárnak is fel lehet tenni. A jegyző jól megfogalmazva, rendezetten leírja a csoport döntéseit és megoldásait. A csendkapitány feladata, hogy a csoport ne beszéljen annyira hangosan, hogy ez áthallatszódjon a másik csoporthoz.

 

A csoportszervezéssel máris elkezdődött az adott témára való orientálódás. Az ismétlés és a tudás felelevenítése a csoportszervezés első részében elindult.


 

 

 

Úgy látom sikerült csoportokra tagolódnotok. Beszéljük meg, hogy mi alapján lettetek a csoportotok tagjai.

 

 

 

 

1-es csoport: vasaló, izzólámpa, vízmelegítő, rezsó, Bródy Imre. Ezekben az eszközökben, névben az a közös, hogy mindegyik működése az elektromos áram hőhatásán alapszik, Bródy Imre az izzólámpagyártásban szerzett elismerést.

 

 

 

 

2-es csoport: akkumulátor, ceruzaelem, vízbontó készülék, galvanizálás, Jedlik Ányos. Ezekben az eszközökben és névben az a közös, hogy mindegyik működése az elektromos áram vegyi hatásán alapszik. Jedlik Ányos kísérleteiben a vegyi hatáson működő áramforrásokat alkalmazta.

Frontális
Osztálymunka

A természettudomány nagy magyar egyéniségei, példaképek, a technikai fejlődés ismert alakjai életútjának feldolgoztatásakor, az életutak ismertetésénél érdemes kitérni olyan részletekre is, amelyekben különleges odafigyelést igényelt a környezettől a példakép élete bizonyos szakaszaiban előforduló nehézség.

 

 

3-as csoport: automata biztosító, elektromos motor, elektromos csengő, fejhallgató, Kandó Kálmán. Ezekben az eszközökben és névben az volt a közös, hogy mindegyik működése az elektromos áram mágneses hatásán alapszik. Kandó Kálmán az elektromos vasúti vontatásban szerzett elismerést.

Magyarázat

 

 

4-es csoport: váltakozó áram, transzformátor, elektromotorok, az elektromos energia szállítása, Bláthy Ottó. Ezekben az eszközökben a váltakozó áram és a váltakozó áramot átalakító transzformátor egyik kidolgozója Bláthy Ottó volt a közös.

 

 

 

 


 

 

A következő feladat az, hogy minden csoport kap egy tananyag címet és a hozzá kapcsolódó összes információt leír, ami az eszébe jut. Majd közösen kiegészítjük.

 

 

 

 

1-es csoport témája: Az elektromos áram hőhatása és élettani hatása.

Csoport munka

 

 

 

2-es csoport témája: Az elektromos áram vegyi hatása

 

 

 

 

3-as csoport témája: A mágneses kölcsönhatás, Az elektromos áram mágneses hatása.

 

 

 

 

4-es csoport témája: A váltakozó áram gyakorlati alkalmazása, Az elektromos teljesítmény és fogyasztás.

 

 

 

 

Nézzük az 1-es csoport mit tudott az adott témával kapcsolatban összeszedni.
Az elektromos áram hőhatásánál beszéltünk az izzólámpa működéséről és fajtáiról. Az elektromos áram hőhatásán alapuló eszközökben az elektromos energia hőenergiává alakul át. A merülőforraló esetében a nagy ellenállású huzal melegedik fel. Ennek anyaga általában kantál. Beszéltünk még az olvadó biztosítókról is. Nagy áramerősség áthaladása esetén a kis olvadáspontú huzal olvad meg a biztosítóban.

Csoport munka

 

 

 

 

 

Feltehető kérdések:
Milyen gázzal töltik ki az izzólámpa üvegburáját? Miért? Nemesgázzal, mert az nem táplálja az égést.
Melyik magyar feltaláló nevéhez fűződik a kriptontöltésű izzólámpa? Bródy Imre.

Tanulók vagy a tanár kérdései

 

 

 

 

 

A kiolvadt olvadóbiztosító huzalszála pótolható más huzalszállal?
Nem, mert nem a megfelelő áramerősség esetén fog megszakadni az áramkör.
Az elektromos áram élettani hatása során az elektromos áram hőhatása érvényesül az érintés helyén. A vegyi hatás következtében a vérben gázképződés jön létre. Jótékony hatását az egészségügyben alkalmazzák.

 

 

 

 

 

 

Feltehető kérdések:
Hogyan szabadítjuk ki a bajba jutott személy az áramkörből?
Szabad kézzel nem szabad hozzá nyúlni.

Tanulók vagy a tanár kérdései

 

 

 

 

 

A 2-es csoport következik: Az elektromos áram vegyi hatásával kapcsolatban elvégeztünk egy érdekes kísérletet. Borkősav oldatba szénrudat helyeztünk, melyet egy zsebtelephez kapcsoltunk. Az egyik szénrúdon gázképződést figyelhetünk meg. Ha desztillált vízbe helyeztük a szénrudat, akkor nem tapasztaltunk semmit, mert a víz nem vezeti az elektromos áramot. Azokat a folyadékokat, amik vezetik az elektromos áramot elektrolitnak nevezzük. A szén rudakat elektródoknak, a pozitív pólussal összekapcsolt elektródot anódnak, a negatív pólussal összekapcsolt elektródot katódnak nevezzük.

Csoport munka

 

 

 

 

 

Feltehető kérdések:
Hol alkalmazzuk a az elektromos áram vegyi hatását?
Az akkumulátorok töltésénél. Fémmel tudjuk bevonni a különböző tárgyakat.

Tanulók vagy a tanári kérdései

 

 

 

 

 

Ezt galvanizálásnak nevezzük.
Miért voltak nehézségei Jedlik Ányosnak az elektromosságtani kísérleteivel?
Rövid idő alatt kimerültek a galvánelemek

 

 

 

 

 

 

A 3-as csoport a mágneses kölcsönhatással kapcsolatban el tudja mondani, hogy a az azonos pólusok taszítják a különbözőek pedig vonzzák egymást. A mágnes körül pedig mágneses mező alakul ki. Az elektromos áramnak van mágneses hatása. Ezzel kapcsolatban 3 kísérletet is elvégeztünk. Az első kísérletben egy zsebtelephez kapcsolt rézvezetékhez iránytűvel közelítettünk. Azt tapasztaltuk, hogy az iránytű elfordul az áram mágneses hatása miatt. A következő kísérletben egy áramjárta tekercs mágneses mezőjét vizsgáltuk meg. A harmadik kísérletben zsebtelephez kapcsolt tekercset vasszögekhez közelítettük, a tekercs magához vonzotta a vasszögek egy részét. Ezután egy lágyvasat helyeztünk a tekercs belsejébe és így sokkal több szöget vonzott magához. Megvizsgáltuk, hogy mitől függ az elektromágnes erőssége. Függ a tekercsen áthaladó áram erősségétől, függ a tekercs menetszámától, függ a vasmag anyagától és függ a tekercs és vasmag alakjától.
Vizsgáltuk az elektromotor működését.

Csoport munka

 

 

 

 

 

Feltehető kérdések:
Hogyan nevezzük a vasmaggal ellátott tekercset?
Elektromágnesnek.

Tanulók vagy a tanár kérdései

 

 

 

 

 

Hogyan működik a vasúti vontatásban alkalmazott Kandó-féle mozdony?

 

 

 

 

 

 

A 4-es csoport témája szorosan kapcsolódik a 3-as csoport munkájához. Az elektromágnes gyakorlati alkalmazása során az eszközöknek azt a tulajdonságát használják fel, hogy csak addig mágnesesek, amíg áram halad át rajtuk.

Csoport munka

 

 

 

 

 

Feltehető kérdések:
Soroljatok fel elektromágnessel működő eszközöket!
Ilyen eszközök: teheremelő mágnes, elektromos csengő, forgótekercses mérőműszer, automata biztosító, telefon, mikrofon.
A váltakozó áram átalakítás tette lehetővé az elektromos energia nagy távolságokra szállíthatóságát. Hogy hívták azt a magyar fejlesztőmérnököt, aki a transzformátor elkészítésében maradandót alkotott? Bláthy Ottó.

 

 

 

 

 

 

Az elektromos teljesítmény a feszültség és áramerősség szorzataként meghatározott fizikai mennyiség. Jele: P. Az elektromos fogyasztás a teljesítmény és az idő szorzataként meghatározott fizikai mennyiség. Jele: W. Ezekre oldottunk meg feladatokat a munkafüzetből és tankönyvből.

 

 

 

 


5 perc

 

V. Összefoglalás:
A mai órán összefoglaltuk a tanultakat az elektromos áram és annak hatásairól. A következő órán témazárót írunk megkérnék mindenkit, hogy tanuljon, mert ez nagyon, hogy ez a dolgozat jól sikerüljön.

 

 

 

 

Házi feladatként oldjátok meg a tankönyvből és munkafüzetből azokat a feladatokat, amit nem oldottunk meg.
Szeretném megdicsérni mind a négy csoportot nagyon ügyesen dolgoztatok.

Otthoni munka

 

Munkafüzet, tankönyv.

 


IRODALOMJEGYZÉK

Amundson: A modell for Jadividual Career CounselIng. Journal of Employment CounselIng 26. 1989.
Barkó Endre - Gál József - Szilágyi Klára - Völgyesi Pál: Pályát választok (pályaválasztási munkafüzet általános iskolásoknak). Calibra Kiadó (évszám nélkül).
Berde Éva -Sumné Galambos Mária - Szenes György - Szilágyi Klára (2005): Életpálya-építési kompetenciaterület - szakmai koncepció. Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, (2005)
Csonka Annamária - Szilágyi Klára - Tóth Tibor - Újszászi Jánosné: Önismeret, pályaismeret, orientáció - középiskolai tanulók számára. Tankönyvkiadó Bp. 1987.
Dávid Mária, Pályaorientációs-, pályakorrekciós-, és álláskeresési szolgáltatások jellegzetességei - és a felnőttképzés, Jegyzet és hallgatói munkafüzet. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest, (2007, megjelenés alatt)
Gibson-Mitchell: Introduction to Counseling and Guidance - Indiana University - Merill an imprint of Prentice Hall, Englewood Cliffs, New Jersey - Colombus, Ohio 1995.
Kadocsa László - Varga Lajos: Kompetenciaorientált szakmaitanár-képzés, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, 2007.
Kiss Gabriella - Kornyik Julia: Pályakezdőt vegyeneeek! (Kezdőtőke sorozat) OKKER kiadó, Budapest, 1999
Papp Ágnes szerk.: Életpálya-építés (Piacorientált szakképzés fiataloknak) Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest, 2000.
Révészné Bögös Zsuzsa - Vargáné Dávid Mária: Pályaválasztási feladatok az általános és középiskolákban. In: Vargáné Dávid Mária szerk. Pályaválasztási információk az iskolában. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ. Miskolc, 2003. 5-18. p.
Szentgyörgyi Albert (1989): Az őrült majom. Magvető Kiadó, Budapest.
Székelyné Magyari Nóra: Kompetenciafejlesztés a közoktatásban, (Előadásanyag, amely elhangzott: A "Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben" című HEFOP/2006/3.3.2. pályázat nyitókonferenciáján, EKF, Eger, 2006
Szilágyi Klára: Tanácsadási elméletek. Kiadja: GATE, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézete, Gödöllő, 1993.
Szilágyi Klára: Munka - pályatanácsadás mint professzió. Kollégium Kft. Budapest, 2000.
Szilágyi Klára: Az egyéni tanácsadás. Módszertani kézikönyv munkavállalási munka - pályatanácsadók számára. Gödöllő, 1997.
Szilágyi Klára: A pályák világa (Középfokú végzettséget igénylő pályák leírása) Kollégium Kft, Budapest, 1997.
Szilágyi Klára - Hajdú Annamária szerk.: Pályaorientáció (Módszertani kézikönyv csoportvezetők számára) Kollégium Tanácsadó, Szolgáltató Kft. Budapest, 2002.
Szilágyi Klára: A pályaorientáció folyamatának korszerű értelmezése a felnőttképzésben, Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest. (2005).
Vargáné Dávid Mária: A tanácsadás elmélete és módszertana pedagógusoknak. In: Estefánné Varga Magdolna - Ludányi Ágnes szerk. Esélyteremtés a pedagógiában. Tanulmánykötet. Szakmódszertani sorozat II. EU-EKF Kiadás. Eger, 2002. 5-68. p.
Vargáné Dávid Mária: Tanácsadási alapismeretek - a pedagógiai tanácsadás módszereinek alkalmazása a pályaorientációban. in: Vargáné Dávid Mária szerk. Pedagógiai tanácsadási módszerek a pályaválasztás segítésében. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ. Miskolc. 2003. 17-32. p