PROJEKTPEDAGÓGIA ALKALMAZÁSA A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN
ÉS A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN

 

 

 

Estefánné Varga Magdolna - Szikszay Klára

 

 

 

Eger, 2007.


Eszterházy Károly Főiskola
Kompetencia-alapú programok elterjesztése a tanárképzésben című sorozat
1. sz. Módszertani Kiadvány

 

 

Szerzők:
Estefánné Varga Magdolna - Szikszay Klára

 

Lektor:
Hanák Zsuzsanna

 

 

Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív Program
HEFOP 3. 3. 2.-05/1.-2006-04-0012/1.0.
pályázati projekt eredményeit tartalmazza a kompetencia alapú tanárképzés gyakorlata területén.

 

 

Kiadásért felelős:
Az Eszterházy Károly Főiskola rektora


 

 

 

 

 

Mottó:
Mondd el nekem - elfelejtem,
Mutasd meg - emlékszem,
Hagyd, hogy tegyem - megtanulom!


 

TARTALOMJEGYZÉK

 

Bevezetés - Mi a projekt?

  • Pedagógia történeti előzmények

I/1.    Reformpedagógiai irányzatok
I/2.    Projektpedagógia és a reform pedagógia kapcsolata

  • A tanítás-tanulás folyamatában alkalmazott szervezési módok és munkaformák értelmezése

II/1.  Frontális munka
II/2.  Egyéni munka
II/3.  Párban folyó tanulás
II/4.  Csoportmunka

  • Kooperatív technikák alkalmazása a projektpedagógiában

III/1. Az együttműködésen alapuló tanulás céljai
III/2. Az együttműködésen alapuló tanulás főbb alapelvei
III/3. A kooperatív tanulás tanári feltételei

  • Projekttanulás

IV/1. A projekttanulás fogalma, leírása
IV/2. A projekttanulás módszere
IV/3. A projekttanulás jellemzői
IV/4. A projekt tanulói szemmel
IV/5. Projektoktatás a pedagógusképzésben

  • Tanári szervezőtevékenység

V/1.   Elméleti megközelítések
V/2.   A tanárok szervezési feladatai
V/3.   Szervezési és tanítási problémák megkülönböztetése
V/4.   Szervezés tevékenységformái
V/5.   A tanulócsoport, a tanuló zavaró viselkedésének kezelése
V/5/1.  Csoport problémák
V/5/2.  Egyéni problémák
V/6.   Nem célravezető szervezési irányítási eljárások
V/7.   Néhány támpont a csoportalakításhoz

  • Tanári kompetenciák
  • Az eredményvizsgálatok

VII/1.  Szempontsor az oktatási projekt lebonyolításának megfigyelésére
VII/2.  Mérőeszközök
VII/2/1.    Tanulási stílus kérdőív
VII/2/2.    Tanulási sajátosság kérdőív
VII/2/3.    Tanulási motiváció kérdőív

  • Irodalomjegyzék

Melléklet:

  1. számú Melléklet: Összegzés a projektmódszer alkalmazására
  2. számú Melléklet:
    • Minta feladat 1.
    • Minta feladat 2.
    • Minta feladat 3.
  3. számú Melléklet: Mintaprojektek:
    • Mintaprojekt: Sándor József - EKF Gyakorló Iskola: Projektoktatás a földrajztanításban. Az európai kőkor, Mezopotámia, Egyiptom csillagászati ismeretei. Naptár
    • Mintaprojekt: Dr. Bartók Béla - EKF Történelemtudományi Intézet: A projektmódszer alkalmazásának lehetőségei a történelem tanítás módszertanában
    • Mintaprojekt: Sándorné Halász Erzsébet - EKF Gyakorló Iskola: Projektoktatás a földrajztanításban. A fejlődés pólusai a fejlődő világban: Afrika - Szahel-övezet
    • Mintaprojekt: Herpainé Lakó Judit - EKF Andragógiai és Közművelődési Tanszék: A projektmódszer alkalmazásának lehetőségei a felnőttképzés módszertanában
    • Mintaprojekt: Tóth Ágnes - EKF Gyakorló Iskola: Projektoktatás a történelemtanításban. Az őskor társadalma és művészete.
    • Mintaprojekt: Hunyadi Zsuzsanna - EKF Gyakorló Iskola: Projektoktatás a magyar nyelv- és irodalomtanításban.

BEVEZETÉS

A téma aktualitását a hazai oktatáspolitika azon irányelvei adják meg, hogy a gyermekek kapjanak használható tudást, de ne növekedjen a terhelésük, továbbá az iskolarendszer csökkentse a különböző hátrányokból fakadó esélyegyenlőtlenségeket. A tanuláshoz való jog valódi egyenlőségének biztosítása, vagyis az alapvető emberi jogi törekvések, az Európai Unión belül az oktatási rendszerrel szemben megfogalmazott igények is ugyanebbe az irányba mutatnak.
A nevelés és az oktatás eredményessége nagymértékben függ attól, hogy az alkalmazott pedagógiai módszerek mennyire illeszkednek a gyermekek sajátosságaihoz. A pedagógiai tevékenység tervezéséhez, szervezéséhez és értékeléséhez ezért elengedhetetlen a pedagógusok módszertani tudásának korszerűsítése.
Az Eszterházy Károly Főiskola tanárképzési tevékenysége kiemelt jelentőségű az Észak-magyarországi régióban. Az intézményünkben folyó alkalmazott kutatások az oktatás-módszertani, pedagógiai, pszichológiai területekhez kapcsolódnak. A HEFOP pályázat támogatta a törekvéseinket, hiszen a céljában megfogalmazódott az új pedagógiai szakértelem beépítésének igénye a képzésbe.
A projektmódszer bevezetésének célja a pedagógusképzésben, hogy a hallgatók képzés és továbbképzés keretében, képesek legyenek az egész iskolai nevelési- és tevékenységrendszer újszerű értelmezésére. Sajátítsák el a projektmódszer alkalmazását az oktatási-nevelési, tanítási, tanulási folyamatokban. A hallgatók már a tanárképzésben készüljenek fel az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtésére.
A képzési program egyaránt alkalmazható a szakmódszertani tárgyak, pedagógiai, pszichológiai tárgyak keretein belül.

Mi a projekt?

Hortobágyi Katalin (2003.) meghatározása szerint. "Röviden olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység áll, és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. A projekt végére pedig olyan produktumot várunk el, mely lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott gondolatkört. A csoporton belüli feladatok elosztását a személyes szándékok, és képességek határozzák meg. A projektmódszernek (Hegedűs (2002.): Projektpedagógia) megkülönböztető jegye az a nagyfokú szabadság, amelyet a tanuló számára biztosít a célok kiválasztásától, a tervezéstől a feladat végrehajtásának módozatain keresztül egészen az elkészült produktum és tevékenység értékeléséig. A módszer lényegeként kell említenünk azt a sajátosságot is, hogy a tanulást, azaz az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt módon kívánja biztosítani."
A korszerű projektpedagógia nyitottá teszi a képzést, épít a kooperációra, fejleszti a kreativitást, segíti az önálló ismeretszerzést, a tanulást színesebbé, örömtelibbé teszi. A projektmunka során a pedagógusnak lehetősége nyílik olyan tanulói tulajdonságok, képességek megismerésére, amely a hagyományos órakeretek között nem lehetséges.
Hegedűs Gábor szerint (1998, 2002.): "A projektoktatás egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály-, tanóra kereteket, a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum, és az alábbi jól elkülöníthető szakaszokból áll: témaválasztás, tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása), szervezés, adatgyűjtés, a téma feldolgozása, a produktum összeállítása, bemutatható formában, a projekt értékelése, korrigálás, a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele, a projekt lezárását követő tevékenységek."
Kovátsné Németh Mária (2006.) A fenntartható oktatás és a projektpedagógia című tanulmányában az alábbiak szerint fogalmaz: "A 21. század kihívása a fenntartható fejlődés elveinek és gyakorlatának megvalósítása. Az új kultúra közvetítéséhez nélkülözhetetlen a tudomány és az oktatás. A pedagógia megújulását teszik szükségessé a fenntartható oktatás kritériumai:
A valós élet közelítése az iskolához,
A természetben-társadalomban-gazdaságban jelentkező alapvető problémák, ok-okozati összefüggések felismertetése a tanulókkal,
A tanulók számára felhasználható ismeretek közvetítése
A tanulók felelős állampolgárrá fejlődésének elősegítése.
A pedagógia tárgya: a nevelés elmélete és gyakorlata. A pedagógiai elmélet megújulásának fontos kritériuma, hogy tárgya, a nevelési gyakorlat fejlődési tendenciáit, a valóságos élet dinamikus mozgását, kihívásait felismerve új, értékteremtő pedagógiai válaszokat tudjon megfogalmazni. Ezeket a pedagógiai válaszokat fogalmazza meg a projektpedagógia."


I. PEDAGÓGIA TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK

I/1. Reformpedagógiai irányzatok

A 20. század elején, a Herbart-kritika és a "zárt iskolák" bírálatának talaján bontakoztak ki.

Elen Key (1900) A gyermekek évszázada
"A gyermek mindaddig szabadon mozogjon, amíg csak mások jogának megrendíthetetlen határaiba nem ütközik."
"Az új iskolát a gyermekhez kell méretezni, figyelembe véve annak igényeit, életkori sajátosságait ".
Alfred Lichtwark - művészetpedagógiai irányzat - három konferencia (1901-1905)
A művészet a valóság megismerésének sajátos formája elősegíti az élet értékeinek, szépségének felismerését.
A különböző gyermeki alkotások nagyra értékelése új motiváció a cselekvésre.
A zene, a mozgás, a színjátszás a gyermeki önformálás, önismeret sajátos eszköze, mely egyben a másik ember megismerését is szolgálja.
Cecil Reddie (1889.), Edmond Demolins (1889.), Hermann Lietz (1889-1904) a reformpedagógiák első iskolamodelljei:
Rousseau szellemében tudatosan, sokoldalú nevelési funkciót vállalnak fel.
A tanulók a tanórák után különböző műhelyekben, kertekben, földeken dolgoznak.
Az önálló cselekvés legfőbb gyakorlópályája az önkormányzati tevékenység.
A nevelő nem mindent tudó, csalhatatlan parancsnok, hanem a növendék segítőtársa, barátja.
A történelmet eredeti források elemzése alapján, a természettudományokat az élő és élettelen természet megfigyelésére építve, önálló tanulói kísérletek segítségével oktatták.
Maria Montessori (1907) Casa dei Bambini
Alapelve: a gyermeki aktivitás és szabadság, melynek feltétele a gyermekhez méretezett, megfelelően berendezett tevékenységi tér és a tevékenységet befolyásoló, irányító eszközök.
Akkor nevelhetjük legjobban a gyermekeinket, ha hagyjuk önállóan cselekedni.
Arra kell törekedni, hogy a gyermek önállóan elvégezhesse azt, amire már képes.
Ovide Decroly (1907) Ermitage magániskola
Az iskolának az élet által kell a növendékeit felkészíteni az életre.
Az oktatási program a különböző ismereteket gyermeki foglalkozásokra bontja, nem
tantárgyakra.
A tanító nem direkt módon irányít, az oktatás teljesen szabadon folyik, lehetővé téve az életszerű alkotómunkát, a gyermek saját mértéke szerinti haladását.
A gyermek természetes tapasztalatszerzéséhez és információ befogadásához segítséget adnak az osztályteremben található természetes szemléltetőeszközök és a tanulók által készített gyűjtemények.
Adolphe Ferriére (1920) 44 új iskolát bemutató nemzetközi lista
"ecole actív": a gyermeki aktivitásban nyomon követhető az életlendület, a szellem teremtő önfejlődése.
Rudolf Steiner - Waldorf pedagógia (1919)
Az iskolai ismeretszerzésnek nem szabad megelőznie a gyermeki önfejlődés sajátosságait. Az egyes életkorokban az adott fejlődési szakaszhoz leginkább kapcsolódó tananyagot és tevékenységet kell tanítani. A serdülőkorig elsősorban az érzelmi élet megalapozását szolgáló művészi-kreatív nevelés álljon előtérben.
Az epochákra bontott egyes tantárgyi szakaszokat nyilvános osztály-bemutatók zárják.
A színdarabokat a gyerekek maguk írják, önállóan rendezik, maguk készítik a jelmezeket és a díszleteket.
Az utolsó évet szabadon választott gyakorlati munkával vagy záró dolgozattal fejezik be, az elkészült műveket bemutatják, megvédik.
Dalton-plan (1920)
Alapelve: szabadság, egyéniség, közösségi szellem
A növendékek szaktantermekben, megállapodás alapján, feladatlapok segítségével, önállóan dolgoznak.
A szaktanárok szükség esetén segítik a munkát.
Winnetka-plan (1922)
Feladategységekre bontott munkafüzetek segítségével mindenki önállóan vagy csoportosan dolgozik.
A főbb tevékenységek: viták, megbeszélések, színjátszás, folyóirat szerkesztése.
A tanár segítő, a közösségi munka szervezője.
Peter Petersen (1923) Jena-plan
Reformpedagógiai törekvések szintézise.
Az iskola feladata, hogy a növendéke a saját öntevékenysége útján harmonikus személyiséggé fejlődjön.
A gyermek egyénileg, vagy spontán választása alapján szerveződő kiscsoportban tartósan és elmélyülten foglalkozik a tanulmányi munkájával.
A központilag szervezett ismeretblokk átadása csoportmunkával, epochális rendszerben, beszélgető-kör és tanfolyam formában valósul meg.
Az oktatás tartalma szoros kapcsolatban van a gyermek tevékenységével, arra szolgál, hogy az ismeretek birtokában el tudjon igazodni a körülötte lévő világban.

I/2.A projektpedagógia és a reformpedagógia kapcsolata

A reformpedagógiák a projekt módszert elméletben megalapozták, megteremtették a kidolgozásának feltételeit, sőt egyes elemeikben meg is valósították azt.
Alapelveik hangsúlyosan megjelennek a napjaink pedagógiájában, az iskola megújítását középpontba állító módszertani törekvésekben.
a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevétele,
a tanuló cselekvés által való önálló ismeretszerzése, a kreativitásának teret-adó fejlesztése,
az érdeklődését felkeltő és motiváló környezet megteremtése,
újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítása, ahol a felnőtt a tevékenykedő gyermek tanácsadója, segítője,
az iskola nyitottsága a társadalom igényeire,

A projekt módszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és diákok közös tevékenységére épít.
A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek a középpontjában egy gyakorlati probléma áll. A módszer a hagyományos iskolai keretek, a tantárgyi rendszer fellazítását igényli, mert a témát a tanulók multidiszciplinális megközelítéssel dolgozzák fel.

A projektmódszer alapelvei: (Kilpatrick, 1919)
A tanulás a tanulók célszerű tevékenységre, problémamegoldásra, szükségleteire és érdeklődésére épül.
Nagyfokú a tanulói szabadság.
A tanítás a tanulók teljes személyiségének formálására irányul.
Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt módon biztosítja. 
Az iskolában a tanulás nem cél, hanem eszköz jellegű.
A tantervek szoros kapcsolatban állnak a társadalmi valósággal.
Az iskolán belüli maximális rugalmasság érvényesül.

A módszer alkalmazása során kidolgozható projektek: (Kilpatrick, 1918)
Gyakorlati feladat - hasznos tárgy megtervezése és kivitelezése
Esztétikai élmény átélése - újságcikk, színielőadás
Problémamegoldás
Tevékenység, ismeret elsajátítása

A projektmódszer alkalmazásának lépései:

A megvalósításához elengedhetetlenül szükséges egy újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítása.

A projekt módszer előnyei:

Nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, ezzel módot ad az ismertek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére, kapcsolatok kialakítására, a demokratikus közéletben való részvételhez szükséges készségek elsajátítására.

A projekt módszer használatának nehézsége,
hogy a tantervi keretek megbontását igényli,
problémát jelenthet az ismeretek elméleti rendszerének kialakítása,
gondot okozhat az iskola szokásos szervezeti formái és keretei közé való beillesztése.

A jövő iskolája tág teret biztosít a kooperatív technikák és a projekt módszer alkalmazásának.

Az inkluzív minőségi iskola jellemzői:
Gyermekközpontúság
Elfogadó közösség kialakítása, a diszkriminatív attitüdök megváltoztatása
A kirekesztés és a kirekesztettség mindenfajta formájának prevenciója
Nyitottság, azaz valamennyi gyermek befogadása tekintet nélkül a testi, szellemi, szociális, emocionális állapotára
Speciális nevelési szükségleteket figyelembevevő oktatás, nevelés
Pozitív teljesítményelvárás, komplex értékelés
Együttműködés, kooperáció
Tevékenységre orientált oktatás, tanulási tapasztalatokon keresztüli problémamegoldás
A tanulók saját tapasztalataihoz közelálló, gyakorlatra orientált, megfelelően motiváló tanítás
Reformpedagógiai elemek beépítése az oktatásba.

A múlt - jelen - jövő egységén alapuló pedagógiai kultúra fejlesztését, a hagyományok megújuló továbbvitelét alapvető értéknek tartom, szívesen vállalok feladatot az ezen a filozófián alapuló tevékenységben.

 

Irodalom:

Falus Iván (szerk.) (1998): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Pukánszky Béla - Németh András (1993): Neveléstörténet III. JGYTF Kiadó, Szeged

II. a tanítás-tanulás folyamatában alkalmazott Szervezési módok és munkaformák értelmezése

II/1. A frontális munka lényege: olyan szervezési mód, amelyben az együtt tanuló/tanított gyermekek, ifjak tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében.
Egységes oktatást tesz lehetővé.
Legtöbbször osztálykeretben zajlik.
Ez a szervezési mód teszi lehetővé a leggyorsabb tanítást (az anyag elvégzése).
A tömegoktatás a frontális munkával a legolcsóbb.
Megadja az "együtt haladás és átlátás" illúzióját (szemükből látom hogy követnek)
Módot ad a szereplésre.
A pedagógusok többsége "mintakövető" (engem is így tanítottak).
Hatásai - ellentmondások:
Tanulók szeretik a társas jellege miatt
Intellektuálisan fejlesztő
"Legkényelmesebb"- a tanuló csak hallgat, a tanár ideális esetben az általa előre megtervezett módon halad
"Legnagyobb erőfeszítést igényli"- figyelem ébrentartása
Gyakori a látszattevékenység
Gyakori a szakszerűtlenség

II/2. Egyéni munka lényege és változatai

Az egyéni munka során az egyes gyerekek önállóan megoldandó egyéni feladatokat kapnak. Célja lehet: új ismeret szerzése, korábban tanultak alkalmazása, rögzítése, rendszerezése, értékelése.

Változatai:

Egyéni munkával kapcsolatos problémák:
az egyéni munkára alkalmas feladatok, tevékenységformák meghatározása
az egyéni munka során szükségessé váló segítség biztosítása
az egyéni munka értékelése.
Fontossága:
a pedagógus számára fontos tanulási alkalom
a tanulók különböző sajátosságainak ismerete
tapasztalat a pontos feladat-meghatározásra, feladatvállalásra
egyéni kezdeményezések, inspirációk figyelembe vétele.

II/3. Párban folyó tanulás

Lényege: két tanuló működik együtt valamely tanulmányi feladat érdekében. Szolgálja: az új ismeretek szerzését, alkalmazásuk rendszerezését, rögzítést és az értékelést.
Történhet: zárt oktatási körülmények között.
Előnye: tapasztalatszerzés az együttműködésben.

II/4. Csoportmunka

A csoportmunkában 3-6 fő közös munkában old meg kapott vagy vállalt feladatot. A tagok között kölcsönös függési, felelőségi és ellenőrzési viszonyok jönnek létre.
Akkor hatékony, ha a tagok tudnak és akarnak együtt dolgozni.
Csoportmunka gyakorlata, fő lépései:
Tartalmi és hangulati előkészítés
Csoportfeladatok kiosztása vagy a választás lehetővé tétele
Idő meghatározása
Munkamódok pontosítása, együttműködések, konzultációk megtervezése.
Csoportmunka befejezése, csoportbeszámolók, viták szükséges tartalmuk rögzítése.
Értékelés.

Irodalom:

Hunyady Györgyné - M. Nádasi Mária: Pedagógiai tervezés. Comenius Bt., Pécs, 2000, és Falus Iván szerk.: Didaktika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.
Hanák Zsuzsanna: Kommunikációfejlesztés az iskolában. Alpes Kiadó, Miskolc, 2003. (215-228 old.)

A témakör feldolgozásához javasolt gyakorlatok

 

Munkaforma - instrukció:
csoport létszámától függően 2-3 fős kiscsoportokat alakítunk,
a csoportok kihúznak/választanak egy módszert és kidolgozzák a saját sorukat a megadott táblázat szerint,
a kiscsoportok beszámolója során, a többi résztvevő hozzászólásával / közreműködésével, teljessé teheti mindenki a feladatlapját,
amennyiben szükséges módszertani pontosításra is van lehetőség a nagycsoportos megbeszélés / vita alapján, vagy tréneri kiegészítéssel.

 

Munkaforma - instrukció:
Megjegyzés: ez a feladatlap köthető az előző feladathoz, vagy önállóan is alkalmazható.
csoport létszámától függően 3-4 fős kiscsoportokat alakítunk,
a csoportok kihúznak / választanak egy munkaformát és kidolgozzák a saját sorukat a megadott táblázat szerint,
a kiscsoportok beszámolója során, a többi résztvevő hozzászólásával / közreműködésével, teljessé teheti mindenki a feladatlapját,
amennyiben szükséges módszertani pontosításra is van lehetőség a nagycsoportos megbeszélés / vita alapján, vagy tréneri kiegészítéssel.

 

 


1. Gyakorlat
Oktatási módszerek összehasonlítsa

Módszer

Definíció

Előnye

Hátránya

Tanulói kompetenciák

Példák

Frontális osztálymunka

 

 

 

 

 

 

Tanári magyarázat

 

 

 

 

 

 

Önálló tanulói munka

 

 

 

 

 

 

Páros munka

 

 

 

 

 

 

A tanulók csoportos feladatmegoldása

 

 

 

 

 

 

A tanulók csoportos kísérletezése

 

 

 

 

 

 

A tanulók projekten dolgoznak az iskolában tanítási idő alatt

 

 

 

 

 

 

Játék

 

 

 

 

 

 


2. Gyakorlat

Munkaformák

Tanári tevékenységek

Tanári kompetenciák

Frontális munkaformák
(tanári magyarázatok meghallgatása, közös feladatmegoldások)

 

 

Csoportmunka
(azonos, vagy különböző feladatokon dolgoznak a tanulók kiscsoportjai)

 

 

A tanulók egyénre szabott differenciált feladatmegoldása

 

 

Projektmunka

 

 

Vita

 

 

Tanulói kiselőadások

 

 


Munkaforma - instrukció:
A feladatlapot minden résztvevő önálló munkában kitölti
Lehetséges feldolgozások:
a., 3-4 fős kiscsoportokban megbeszélik a véleményeiket majd plenárisan beszámolnak a tapasztalataikról
b., párokra alakulva ( esetleg megfigyelővel ) interjút készítenek egy társukkal, majd beszámolót adnak ennek eredményéről a nagycsoportban.

3. GYAKORLAT

Önvizsgálat

Rangsorolja a szervezési módokat, aszerint amilyen mértékben alkalmazza azokat a saját munkájában:  frontális munka,csoportmunka, egyéni munka, páros munka.

1.........................................................................................................................................
2.........................................................................................................................................
3.........................................................................................................................................
4.........................................................................................................................................

Indoklás:

 

 

 

 

Tapasztalatai alapján milyen arányban jelentkeznek fegyelmezési problémák különböző szervezési módokban

 

R a n g h e l y

Nincs fegyelmezési probléma

Van fegyelmezési probléma

Frontális munka

 

 

Csoportmunka

 

 

Egyéni munka

 

 

Páros munka

 

 

Indoklás:

...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................


Véleménye szerint milyen a szervezési módok kedveltsége

 

R a n g h e l y

Diák

Pedagógus

Frontális munka

 

 

Csoportmunka

 

 

Egyéni munka

 

 

Páros munka

 

 

Indoklás:

...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................

III. KOOPERATÍV Technikák alkalmazása a
projektpedagógiában

III/1. Az együttműködésen alapuló tanulás céljai

Különféle tanulási célok megvalósulása érdekében működő közösségek kialakítása
Az önálló ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási, döntési és értékelő képesség kialakítása, fejlesztése
Személyes tapasztalatokhoz juttatás az önálló tanulás folyamatáról
A saját megértési folyamatok egyre tudatosabb irányításának és ellenőrzésének kialakítása
Az empátia-, tolerancia-, és a szociális készségek fejlesztése
A tanuló egyén aktív gondolkodással, alkotó módon és sokoldalú együttműködéssel jusson el az új ismeretek megszerzéséhez, megértéséhez és felhasználásához.

III/2. Az együttműködésen alapuló tanulás főbb alapelvei

Az együttműködésen alapuló tanulásnak hat kiemelten fontos tényezője van. Elengedhetetlen a szemtől szembeni kommunikáció lehetőségének megteremtése. A második tényező a kölcsönös függőség, ami a tanulási folyamat sikerességének meghatározó szerepe. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a csoport teljesítménye függ a csoporttagétól, hanem a csoport egyéni teljesítményei is függnek egymástól. Harmadikként említhető a megosztott felelősség, ami biztonságos tanulási környezetet jelent, mert bárki segítséget, megerősítést kérhet a csoporttól, de a tanárhoz is bármikor fordulhatnak problémáikkal a diákok.
Az egyéni számonkérhetőség a tanulás hatékonyságának biztosítéka, hiszen a folyamat végére mindenkinek minden lényegesről be kell tudni számolni. A csoportmunkához elengedhetetlen a szociális készségek elemi megléte, hiszen a teljesítmény nagyban függ az együttműködés hatékonyságától. Ezek a képességek fokozatosan fejleszthetők, például először fókuszálhatunk arra, hogy megértsék egymás igényeit, majd, hogy képessé váljanak meghallgatni és elfogadni mások nézőpontját, hogy segítsenek egymásnak stb. Végül fontos az időkeretek meghatározása is, hogy a tanulók tisztában legyenek azzal, mennyi időt fordíthatnak a tervezésre, megoldásra, bemutatásra, értékelésre.

III/3. A kooperatív tanulás tanári feltételei

Az együttműködésen alapuló tanulás a tanár tanulásról való gondolkodásának váltását tételezi fel, hiszen:
a tanár elfogadja, hogy a tudás megszerzésének számos forrása van,
hisz abban, hogy a diákok akkor is eredményesen tudnak gondolkodni, dolgozni, ha ő éppen nincs jelen a folyamatban,
vállalja az alapos előkészítő, tervező és szervező tevékenységgel járó többletmunkát
rendelkezik a tanulási folyamat nyomon követéséhez szükséges rugalmassággal.

Irodalom:

Jörg Knoll: Tanfolyam- és szeminárium-módszertan. Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete. Budapest, 1996

IV. PROJEKTTANULÁS

IV/1. A projekttanulás fogalma és leírása

"A projekttanulás keretében a fiatalok végigvittek egy folyamatot a probléma felvetésétől a megvalósulásig ill. az elkészült produktum hasznosításáig, értékeléséig. A fiatalok a projekt kidolgozása során átélték egy probléma komplex megközelítését, a feladat megoldásához vezető utat, a probléma megoldását, mindezt saját érdeklődésükhöz igazítva. Átélték a feladatok megosztásának szükségességét, a felelősségvállalás súlyát, a szervezés apróbb-nagyobb buktatóit, választ kerestek, kaptak a munka közben felmerült kérdésekre, maguk alkották a programot."

IV/2. Projektek az oktatásban. A projekttanulás módszere

A projectum - latin szó, tervet, tervezetet, javaslatot jelent. Az ugyancsak latin elemekből épülő projektív kifejezés a vetítéssel (kivetítéssel) kapcsolatos, vetítésen (kivetítésen) alapuló jelentést takar. Ritkábban fordul elő a projektál kifejezés, melyet a tervez, javasol, előre vetít szavak szinonimájaként szoktak használni.

A projekt típusú tervezés - alkotó jövőbetekintést és vállalkozást, fejlesztési feladatok megoldását, s egyúttal járatlan utak kiépítését, feltáratlan terület megismerését is jelenti. Ennél fogva alapos, operacionalizált tervezőmunkát, folyamatos ellenőrzést, elemzést igényel, kitüntetett szerepet tulajdonít a rendszeres értékelésnek.
A projekt - sok résztvevő együttműködésével megvalósuló, határozott ideig tartó - a tervezés, szervezés, végrehajtás összehangolására, a szellemi, fizikai, anyagi eszközök mozgósítására különös hangsúlyt fektető, a projektvezetés módszereit alkalmazó - fejlesztés.

A projektvezetés módszerei:

pontos feladat-meghatározás
gondos tervezés
szervezett kommunikáció és kooperáció
visszacsatolás, a végrehajtás folyamatos követése, értékelése, szükség esetén a terv módosítása.

Projektnek tekinthető, ha projekt típusú tervezéssel valósul meg egy tanulási egység, rendszerint valamely komplex téma(kör), probléma(kör) interdiszciplináris feldolgozása. Tanulási egységek, tanulási (élet)helyzetek projektként történő megvalósítása.
A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. A projekt módszer tudatos tervezést igényel, csakhogy elsősorban a tanulói tevékenységek tervezését, nem pusztán azon ismeretekét és készségekét, amelyeket egy uniformizált folyamat végén a tanulók igen nagy szórással sajátíthatnak csak el.

 

IV/3. A projektorientált tanulás jellemzői

1. A projektorientált tanulás és a cselekvőképesség (fejlődése, fejlesztése) szorosan összefüggenek egymással. A döntéshozatali folyamatokban való cselekvő részvétel, az elmélet és a gyakorlat merev szétválasztásának megszüntetése, valamint az egyoldalú szaktárgyi (szaktudományi) specializáció feloldása döntő kritériumai e tanulási formának.
A célok meghatározásánál, a tartalom és a módszerek kiválasztásánál, a szervezésnél és az eredmény biztosításánál egyaránt figyelembe kell venni, hogy számtalan (szociális, kognitív és konkrét munkatevékenységhez szükséges) képesség mozgósítására, felhasználására, fejlődésére nyíljon lehetőség.
2. A projektorientált tanulás során a csoport minden egyes tagja azonos jogokat élvez, a demokratikus cselekvési elvek az irányadók. Mindenki számára biztosított a tervezés, a beleszólás, közreműködés, a tevékeny részvétel lehetősége.
A csoportnak magának kell céljait meghatároznia, érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően a tartalmat kidolgoznia, és az egész munkát önállóan megszerveznie.
3. A projektorientált tanulás életszerű, praktikus, a valóságra vonatkoztatott tanulást jelent.
A témaválasztás alapjait a mindennapi problémák, valamint az aktuális és aktualizálható tanulói érdekek alkossák. Ezek a tanulói érdeklődéshez, aktuális érdekeikhez kapcsolódó problémák ugyanakkor szervesen beépülnek, beépíthetők a tervezett hatásrendszerbe (a tervezett tananyagstruktúrákhoz is kapcsolódó hatásrendszerbe, vagyis a tantervi követelmények, elvárások rendszerébe).
4. A projektorientált tanulás többnyire szaktárgyakon túlmutató, több szaktárgy ill. szaktudomány körébe tartozó egységes, összefüggő, komplex elméleti és gyakorlati munkát jelent.
Ez a tanulás interdiszciplináris megközelítésmódot igényel, ez a tanulás a kutató és felfedező, a játékos és fantáziadús, a kérdezni tudó és kérdezni engedő, a kooperatív és szociális tanulás lehetőségeinek megteremtését követeli meg.
5. A projektorientált tanulás sokszor kifejezetten az iskola falain kívül bonyolódik le, és a legkülönbözőbb anyagok, médiumok, eszközök alkalmazását igényli.
Meg kell teremteni az iskola nyitottságának lehetőségét a különböző közösségek, a város, a távolabbi vidékek felé, feltárva a lehetséges külső tanulási színterek körét.
6. A projektorientált tanulás megváltoztatja a tanár szerepét. A tanár egy személyben tanuló és közreműködő, megfigyelő és közvetítő, valamint partner, tanácsadó és segítő a tanuló és a tanulásban valamilyen módon közreműködő (szak)emberek számára.
Ez a szerep nagyobb valószínűséggel "kényszeríti ki", hogy a tanár elkerülje a sztereotípiákat, hogy kritikus énfunkciókat alakítson ki, hogy folyamatosan tökéletesítse kognitív, szociális személyes kompetenciáit.
7. A projektorientált tanulás "szabad terepen" zajlik, ami azt jelenti, hogy hiányoznak a merev iskolai órarendek és szervezési sémák.
Minden tekintetben a "nyitott curriculumszemlélet"-nek megfelelő tanulásszervezést kell megvalósítani. Ez a fajta tanulásszervezés elegendő teret biztosít a rugalmasságnak, az előre nem tervezett, nem tervezhető akciók beépítésének is a tanulás folyamatában.
8. A projektorientált tanulás "kézzel fogható" produktumokhoz, konkrét eredményekhez vezet.
Meg kell vizsgálni, hogy a projektorientált tanulás "termékei", produktumai milyen értékeket hordoznak magukban. Ezek lehetnek anyagi értékek, szociális értékek, lehetnek a résztvevők életvitelét aktuálisan, de távlatokban is segítő, közvetett vagy közvetlen, az élet minőségére kiható értékek is.

IV/4. A projekt - tanulói szemmel.

A pécsi Városi minta Iskola tanulóinak meghatározásai:
A projektrendszerű tanulás lehetőséget nyújt arra, hogy:
Érdeklődésemnek megfelelően tevékenykedjek
Önmagunk alkotta csoportban, együttműködhessünk
Együtt tervezzük, valósítsuk meg és értékeljük tevékenységünket
Olyan problémákat dolgozhatunk fel, amelyek igazán érdekelnek minket
Új helyzetekben, iskolán kívüli helyszíneken is tanulunk
Lehetőséget kapunk arra, hogy választhassunk és tervezhessünk tennivalókat és megoldási módokat
A tanáraink partnereink, segítőink, tanácsadóink lesznek
Önmagunk és mások számára is produktumot hozzunk létre.

A projekttanulás folyamatában sor kerül:
A probléma meghatározására, értelmezésére
A vágyak, elképzelések megfogalmazására
A saját lehetőségek számbavételére
A cél megfogalmazására
A tennivalók eltervezésére
A konkrét tevékenységek elvégzésére
Az értékelés kritériumainak, módjainak értelmezése
Az elkészült produktumok közzétételére, hasznosságának számbavételére
Az érintettek körének számbavételére a tervezéstől az értékelésig

IV/5. Projektoktatás a pedagógusképzésben

A pedagógusképzésben a projektmunkának a helyét és szerepét szükséges megtalálni. A hallgatókat pedagógiai céllal tervezett projektfeladatokon keresztül kell, megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekhez juttatni. A projektmunka hallgatók számára egy újfajta kihívást és egy újfajta tanulási módszert jelent. Épít, az autonómiára és a kooperációra egyaránt.
A szakirodalom alapján Kiss (2005.) szerint: "A pedagógusképzésben különösen nagy jelentősége van a jól előkészített és kivitelezett projekteknek, mert az egyetemekről, főiskolákról kikerülő tanárok közvetítő tevékenysége révén születnek meg a közoktatásban a projektek." A projektpedagógia jellemzőit az alábbiakban foglalja össze:
Tevékenységre alapozó ismeretszerzés
Interdiszciplináris jelleg
Komplex tárgyi tudáson kívül egyéb képességeket is igénybe vesz (szervezési, kommunikációs, stb.)
Alkotó jellegű tevékenység
Cselekedtetés révén hatékony pedagógiai módszer
Az új ismereteket gyakorlat felől közelíti meg
Kiemelt szerepe van a csoportmunkának
Oktató és hallgató támogató légkörben dolgozik együtt
A hallgatói szerep megváltozik, a projekt során főszereplővé lép elő
Az interperszonális kapcsolatok tanár-diák között, pozitív irányba fejlődnek
A projektmunkába megjelenik a differenciálás lehetősége
Meghatározó a motiváló szerepe, mivel a hallgató a tervezéstől a kivitelezésig a folyamat aktív részese.

Irodalom:

V.ö. Tratnyek Magdolna: Tanévkezdés másképp, in. Vastagh Zoltán, szerk, Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában III, Az együttműködés kiemelt szerep a produktív tanulás folyamatában, JPTE TI, Pécs, 1999.
V.ö. Bárdossy Ildikó: Projektek az oktatásban, Pedagógia Szemlélő, 1994/1. A Projektek az oktatásban c. speciálkollégium priodikája, Kézirat, JPTE Pedagógiai Tanszék, Pécs Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapjai, JPTE Távoktatási Központ, Pécs, 1998.

A témakör feldolgozásához javasolt gyakorlatok

 

Munkaforma - instrukció
a nagycsoport négy részre osztva dolgozik (érvek, ellenérvek, témák)
majd csoportbeszámoló és plenáris megbeszélés következik

 

A munkalap lehetőséget ad a tervezés fázisában, hogy a résztvevők tudatos munkát végezhessenek.
A lap kitöltését követi a nagycsoport előtti beszámoló, szükség esetén javaslatok, kiegészítések a csoporttól / trénertől.

 

A projekt vezetőjének a munkáját segítheti ez a szempontsor.

 

     a. feladat:
A projekt termékének bemutatása után kitölthető értékelő lap, melyet a bemutató csoport tagjai töltenek ki magukra vonatkoztatva önvizsgálat céljára és a további teendők meghatározása érdekében.
     b. feladat:
A projekt termékének bemutatása alatt kitölthető értékelő lap, melyet a bemutató csoport tagjainak teljesítményéről töltenek ki a többi csoport résztvevői, ez lehet az alapja a produktum értékelésének és a nagycsoportos megbeszélés tárgyát képezheti.

Fontos: a megbeszélés
pozitív, előrevivő szándékkal és az értékek kiemelése segítségével valósuljon meg,
ösztönző legyen,
alap lehessen a következő projekt - feladat még sikeresebb megvalósításához.

1. Gyakorlat
Gyűjtsenek össze érveket, melyek a projekt alkalmazása mellett és ellene szólnak!
Fogalmazzák meg, milyen esetekben alkalmazható, és milyen esetekben nem alkalmazható ez a módszer az oktatásban!

 

Érvek

Ellenérvek

Jó projekttéma

Nem lehet projektesíteni

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


2. GYAKORLAT:
PROJEKTTERV
Projekt cél:

A csoport fejlesztési feladata:

A csoport tagjai:

A feladat elvégzésének kezdési és végső határideje:

Részfeladatok

A szükséges erőforrások

Időtartam határidő

Résztvevők köre

Az elvárt eredmény
(sikerkritérium)

Az eredmény mérési, értékelési módja

Felelős

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


3. GYAKORLAT
Szövegdoboz:

 

4/a GYAKORLAT
Projekt értékelése

A bemutató csoport és tagjainak önértékelése

Milyen volt a csoporton belüli együttműködés a feladat végrehajtása során? Kaptak- e megfelelő támogatást az egyének a csoporttól?

 

 

Melyek azok az elemek, amelyeket a bemutatásukban/teljesítményükben sikeresnek/jónak ítélnek?

 

 

Mi az, amin még javítani lehetne és hogyan?

 

 

Amit a projekt készítése és bemutatása során tanultak..

 

 

Érzéseik, melyekkel zárják a projekt végrehajtását...

 

 

 


4/b. GYAKORLAT

 

Értékelés a kívülálló csoportok tagjaitól

Kérdések a bemutatóval kapcsolatban:

 

Melyek azok az elemek, amelyeket a másik csoport bemutatójában/teljesítményében sikeresnek/jónak ítélnek meg?

 

Mi az, ami még véleményük szerint növelhetné a másik csoport teljesítmény, és hogyan?

 

Amit a projekt bemutatása során tanultak....

 

 

Érzéseik, melyekkel zárják a projekt meghallgatását/megtekintését....

 

 


V. TANÁRI SZERVEZŐTEVÉKENYSÉG

V/1. Elméleti megközelítések:

  • A szervezés mint a rend és fegyelem fenntartása

tekintélyelvűség, az osztályszervezés és a tanulók magatartásának szabályozása
rend megőrzése és a felügyelet fenntartása.

  • A szervezés mint a tanuló szabadságának biztosítása

tanár feladata a tanuló szabadságának maximálása, hogy a tanuló azt tegye, amit akar, akkor vegyen részt a tanulásban, ha akar
e megengedő felfogás néhány képviselője a szervezés szó használatát ellentétesnek tartja a tanításról való filozófiájával.

  • A szervezés mint a tanulói viselkedés szabályozása

E felfogás szerint a tanulói viselkedés megváltoztatható folyamat
Tanár szerepe a kívánatos magatartás elősegítése és a nem kívánatos magatartás kiküszöbölése.

  • A szervezés mint a pozitív tanulási légkör biztosítása.

a pozitív szocio-emocionális klíma megteremtésének folyamatát tekinti szervezésnek
feltételezi, hogy a tanítás-tanulás csak pozitív légkörben optimális.
a tanár személyisége meghatározó, az egészséges interperszonális kapcsolatok szervezésében

  • A szervezés mint a csoportfolyamatok elősegítése

Az osztályszervezés olyan társasrendszerben történő tevékenység, amelyben a csoportfolyamatoknak nagy jelentősége van.
Alapfeltételezés, hogy a tanítás csoportkontextusban zajlik - a tanulást egyéni folyamatoknak tekintik az osztálytermi csoport hatással van a tanulásra.
Tanár feladata egy hatékony összetartó, célorientált osztályszervezet kialakítása és működésének segítése.
A továbbiakban szervezésen azoknak a feltételeknek a megteremtését értjük, amelyek szükségesek ahhoz, hogy olyan környezetet tudjunk létrehozni és fenntartani, amelyben a tanulási folyamat optimálisan mehet végbe.

V/2. Tanárok szervezési feladatai:

Az együtt tanulás során a tanárok a következő szervezési lépéseket követhetik:
Az ismeretszerző és társas készségek fejlesztési céljának meghatározása
A megfelelő technika vagy technikák kiválasztása
A diákok csoportokba osztása
Térszervezés
A szükséges anyagok kiválasztása, sokszorosítása, kiosztása.
Szerepek kiosztása
Időkeretek meghatározása
A tanulási feladat magyarázata
A sikeres munka kritériumainak meghatározása
A kívánatos viselkedés megbeszélése
A diákok megfigyelése
Támogatás, segítségnyújtás a feladatmegoldáshoz
Beszámoltatás a tanulási folyamat eredményeiről (közzététel)
Egyéni és/vagy csoportos értékelés
Önértékelés.

V/3. A szervezési és tanítási problémák megkülönböztetése

Fontos, hogy a szervezési és oktatási problémákat ismerjük fel, ne keverjük össze. Gyakori hogy a tanárok a szervezési problémákat oktatási megoldásokkal akarják helyre hozni.
Oktatási tevékenység célja: a tanuló segítése a jobb teljesítmény elérésében. A jutalmazás-büntetés, tanár-diák viszony, munkafeltételek, szabályok, stb.
Szervezési tevékenység célja: olyan körülmények megteremtése és fenntartása, amelyben a tanítási-tanulási folyamat hatékonyan megy végbe. A tanulók szükségletének felismerése, óravezetés, információközlés, értékelés, stb.

V/4. A szervezés tevékenységformái

Preventív munkaszervezés. Lépések:
Tervezőmunka: a tanulási feltételek, időbeosztás, munkarend, tanuláshoz szükséges eszközök munkaformák átgondolása.
Az optimális tanulási környezet megteremtése
Szabályok rögzítése a tanár-diák közös munkájának kezdetén.
Néhány szabály pl.:
A tanulók osztályban történő helyváltoztatásának szabályozása
A diákok hangos megnyilvánulásainak szabályozása
Megfelelő követelmény és számon kérő rendszer kidolgozása
Helyes tanulói viselkedés meghatározása.

V/5. A tanulócsoport, a tanuló zavaró viselkedésének kezelése

fegyelmezetlenség-fegyelmezés
pedagógiai képességek, ismeretek és technikák elsajátítása (pl.: konfliktuskezelés, hatékony kommunikáció)
a problémás viselkedés okainak feltárása

V/5/1.      Csoportproblémák

egység hiánya (osztályon belüli széthúzás- klikkek)
viselkedési szabályok, munkafolyamatok elutasítása
egyes tanulók kirekesztése
zavaró viselkedés, "mint értékelés magatartás elfogadása"

Fegyelmezetlenségre való reagálás legfontosabb elvei.
azonnaliság-adekvát reagálás
a tanítási-tanulási folyamat állandó figyelemmel kísérése
a helytelen viselkedés megfogalmazása
gyors helyzetfelismerés

Csoportközpontú szervezési magatartások:
megállító magatartás ("Légy szíves hagyd abba")
figyelemmel kísérő magatartás (.látlak)
ütemező magatartás (optimális időfelhasználás, üres időszakok csökkentése, stb.)
csoportfigyelem fenntartását célzó magatartás (.hagyd már abba, mert lemaradunk)
Lényeg: A legfontosabb a tanítási órán, hogy mindig minden gyereknek legyen dolga.

V/5/2. Egyéni problémák (rendellenes magatartások)

Megjelenése legtöbbször azt jelzi, hogy fennállhatnak a tanulóból fakadó belső feszültségek, vagy valami hiányosság lépett fel a tanári szervezőmunka folyamán.
a figyelemfelhívó
hatalomkereső
bosszúvágyó
alkalmatlanságot érző
A tanár ismerje fel és értse meg a tanuló viselkedésének okát, annak célját és erre reagáljon, ne pusztán a viselkedés megnyilvánulásait igyekezzen megszüntetni.

V/6.   Nem célravezető szervezési-irányítási eljárások

Megszégyenítő-fenyegető eljárások
Elhárító, figyelmen kívül hagyó eljárások
Uralkodó-elnyomó tanári magatartás
Parancsokban történő irányítás
Feltételekhez kötött ígérgetés.

V/7. Néhány támpont a csoportalakításhoz:

Vegyes csoportokat alakíthatunk úgy, hogy:
A csoporttagokat a tanár jelöli ki úgy, hogy lehetőleg minden csoportba jusson egy jó, egy gyengébb és néhány közepes teljesítményt nyújtó diák. Lehetőség szerint minden csoportba legyenek fiúk és lányok is,
A csoporttagok a tanár által választott csoportvezető köré szerveződnek (ebben az esetben egy előzetes csoportvezetői megbeszélést célszerű tartani, ahol megmagyarázzuk, hogy a csoportmunka sikere a vegyes összetételű csoportokon múlik),
Témacsoportok (szakértői csoportok) létrehozása érdeklődési kör szerint vagy eltérő vélemények ütköztetésére.

Csoportalakítási ötletek
Ez a véletlenszerű-kártyák húzásával
A "keveredj - állj párba - beszéld meg" esetén a diákok sétálnak a teremben (vagy óra előtt a folyosó meghatározott részén). Meghatározott jelre egy adott pillanatban álljanak meg, és alkossanak párt vagy kiscsoportot a hozzájuk legközelebb állóval (állókkal).
A "kettős kör" szerint a diákok két koncentrikus körbe állnak úgy, hogy a külső és a belső körben állók szembefordulnak egymással. A tanár irányításával körbesétálnak és a megállás során alkalmi párjukkal/csoportjaikkal információt cserélnek az adott témáról.
A felkészülési párok/csoportok szerveződhetnek közös érdeklődés vagy meghatározott képességek alapján, esetleg baráti alapon.
Gyakorló párok/csoportok esetén a padtársakat vagy gyengébb és jobb képességű tanulókat kérhetünk együttműködésre.
Tanár tudatosan szervezi a csoportot, hogy megjelenhessen mindenféle csoportszerepet vállaló tanulói magatartás (vezető, kezdeményező, dolgozó, ellenlábas, visszahúzódó, stb.)

 

Irodalom:

Kagan, S.: Kooperatív tanulás, Önkonet Kft., 2001. alapján

A témakör feldolgozásához javasolt gyakorlatok

 

  • A tanulói szerep változása
  • A megváltozott pedagógusszerep

 

Megjegyzés: Külön-külön, vagy együtt is használható feladatlapok, mind a két esetben azonos módon dolgozhatunk
Munkaforma - instrukció
A táblázati szempontsornak megfelelően dolgoznak a résztvevők egyénileg majd 3-5 fős kiscsoportban,
a kiscsoportok szóvivője beszámol a munkáról,
a kiscsoportok egymást kiegészítve nagycsoportban közös listát készítenek.


1. Gyakorlat
A tanulói szerepek változása


Szempontok

Hagyományos oktatási módszerek során

Projektoktatásban

Ki áll az oktatási folyamat középpontjában?

 

 

Ki a felelős a tanulók tudásáért?

 

 

Hogyan alakul a tanulók aktivitása az új ismeretek befogadásában?

 

 

Mennyire érdekelt a tanuló az ismeretek elsajátításának folyamatában?

 

 

A házi feladatok kiadásában/ elkészítésében mi a tanulók szerepe?

 

 

Hogyan vehet részt a tanuló az értékelés formájának meghatározásában és a  teljesítményének  minősítésében?

 

 

Mennyire adódik lehetőség a tanulói kezdeményezésre?

 

 

Egyéb, fontosnak ítélt szempontok:

 

 

 

 

 

 

 

 


2. Gyakorlat
A megváltozott pedagógusszerep jellemzői


Szempontok

A tanári magyarázaton és frontális osztálymunkán alapuló módszerben

A projekt oktatásban

A gyerekekhez való viszony

 

 

 

Kollegákhoz való viszony

 

 

 

Szülőkhöz való viszony

 

 

 

A tananyaghoz való viszony

 

 

 

A különböző információ-hordozókhoz való viszony

 

 

További összehasonlítási szempontok lehetnek:.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


VI. KOMPETENCIÁK - A SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉG KOMPONENSEI

Tudás (elméleti ismeretek, gyakorlati készségek, kapcsolatok)
Attitűdök, nézetek, értékek

A tanári kompetenciák fő területei:
1. A tanulói személyiség fejlesztése
A tanulók megismerése, nevelés és tanulás értelmezése
Komplex személyiségfejlesztés
2. Tanulói csoportok, közösségek segítése, fejlesztése
Csoportfejlesztés és közösségi értékek
Esélyteremtés, inter- és multikulturalizmus
3. Szaktudományi, szaktárgyi ismeretek
Szaktudományi, szaktárgyi tudás
Tantervi tudás
4. Pedagógiai folyamat tervezése
5. Tanulási folyamat tervezése és irányítása
Nevelési stratégia kiválasztása
Tanulási környezet biztosítása
Önszabályozó tanulásra való felkészítés
6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése
Értékelési formák és módszerek meghatározása
Értékelési eszközök megválasztása, készítése
7. Szakmai együttműködés és kommunikáció
Szakmai együttműködés kompetenciái az iskolai élet különböző szereplőivel
Hatékony kommunikáció kompetenciái
8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
Szakmai szerepek elfogadása
Önismeret, lelki egészség
Információs műveltség
Kutatásfejlesztés
9. Egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése


A téma feldolgozásához javasolt gyakorlatok

1. Alapom a projektpedagógia bevezetéséhez

A feladatlap arra ad lehetőséget, hogy a résztvevők a jelenlegi helyzetüket (elméleti ismereteiket, gyakorlati készségeiket, tapasztalataikat, kapcsolataikat és értékeiket számba vegyék) áttekintsék és megjelenítsék.
Munkaforma - instrukció
A résztvevők önállóan dolgoznak,
Páros megbeszélés után nagycsoportban megbeszélik a tapasztalataikat.
Megjegyzés: a tréneri kiegészítés feltétlenül megerősítő legyen, pozitív irányba orientáljon

2. Tanári önértékelés

A feladatlap a résztvevők várható jövőképére (teljesítményére, motivációjára és a kapcsolataira) vonatkozhat.
Munkaforma - instrukció
Önálló, egyéni becslés,
a csoport közös, mindenki prognózisát tartalmazó grafikont készít.
Megjegyzés: különös gondot érdemes fordítani a tréneri kiegészítés során a csoport átlagától bármely irányba jelentős mértékben eltérő véleményekre.


1. GYAKORLAT
Alapom a projektpedagógia bevezetéséhez

Szövegdoboz: Kompetencia   .	Képesség egy helyzet kezelésére   .	Cselekvőképesség

 

 


Created by Readiris, Copyright IRIS 2005  Created by Readiris, Copyright IRIS 2005


Kapcsolatok


Értékek

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Szövegdoboz: Elméleti ismeretek

 

 

 

 

 

 

 

 

 


r
2. GYAKORLAT

Tanári önértékelés

Várhatóan 1 év múlva a pp. elemeinek beépítése után

 

Várhatóan 1 év múlva a pp. elemeinek beépítése után

 

Várhatóan 1 év múlva a pp. elemeinek beépítése után

 q


VII. Az eredményvizsgálatok

VII/1. Oktatási projekt lebonyolításának megfigyelésére átdolgozott
hospitálási szempontrendszer
Mi volt a projekt célja?
Hogyan történt a fő téma meghatározása?
Hogyan történt az altémák meghatározása?
Milyen tanári és tanulói munkaformák szerepelnek a projektben?
Hogyan történt a csoportok kialakítása?
Megvalósult-e a differenciálás valamilyen formája?
Milyen további lehetőségek állhattak volna a tanár rendelkezésére a differenciált fejlesztés megvalósításában?
Megtörtént-e a hátrányos helyzetű tanulók foglalkoztatásának tervezése?
Milyen volt a feladatmegosztás az egyes csoportok közt és a csoportokon belül?
Az egyes gyerekek hogyan vesznek részt a projektben?
Van-e minden tanulónak külön egyéni feladata?
Hogyan vesznek részt az okosnak mondott, a gyengének mondott és a hátrányos helyzetű gyerekek a következő tevékenységekben: időterv készítése, eszközök számbavétele, gondolattérkép elkészítése?
A feladatlapok készítése során ügyeltek-e a munka beindításával járó kezdeti időszakok nehézségeinek áthidalására?
Hogyan történt az alternatív lehetőségek számbavétele?
Milyen iskolán kívüli tapasztalatokat, tudást használnak fel a projekt megvalósításakor?
Milyen előzetes tudást hasznának fel?
Milyen kompetenciákat fejlesztenek?
Bevonták-e a szülőket? Ha igen, hogyan, milyen tevékenységben?
Hogyan tervezték a projekt eredményeinek a bemutatását, az értékelését?
Milyen produktum született a folyamat végén a tapasztalatokról, csoportos produktum, egyéni produktum, projektbeszámoló?
Hogyan értékeli a tanár az egyes gyerekek teljesítményét?
Milyen volt az értékelési rendszer?
Tanórai vagy tanórán kívüli volt a projektmunka? Esetleg vegyes?
Hogyan vett részt a pedagógus a munkában?
Voltak-e konfliktusok?
Milyen konfliktushelyzetek, esetleg magatartási problémák adódhatnak a munka során?
Be tudott-e kapcsolódni a megfigyelő a projektmunka valamelyik fázisába? Írja le személyes benyomásait!
Nézze meg azokat a különböző projekttermékeket, melyek korábbi munkák eredményei, továbbá vizsgálja meg a projekt-résztermékeket is!

VII/2. Mérőeszközök

A tanulók hatékony megismerésének főbb lépései a projektpedagógia eredményesebbé tételéért:
A tanuló megismerést igénylő cél és helyzet meghatározás
Igények és célok meghatározása alapján a pszichológiai, pedagógiai, szociálpszichológiai, szociológiai ismeretek felfrissítése, illetve kiegészítése
Módszerek, eszközök kiválasztása. Vizsgálatok, mérések, felmérések elvégzése
A kapott adatok feldolgozása, elemzések értékelése, a folyamat elején meghatározott igényekre és célokra való vonatkoztatása
A vizsgálati eredmények alapján a pedagógusi kompetenciába tartozó feladatok meghatározása, fejlesztési stratégia kidolgozása
Ha szükséges, a pedagógusi kompetencián kívül álló esetekben külső, adekvát kompetencia bevonása
A tanulók megfigyelése (pl.: órán, foglalkozáson, szabadidőben, stb.)
Kérdőíves módszerek (pl.: attitűd skálák, érték vizsgálatok, tanulási stílus feltárása, stb.)
Interjú technikák (pl.: a tanulók kapcsolatrendszerének feltérképezése, megismerése anamnézis, stb.)
Dokumentumelemzés (tanulói munkák, rajzok, stb.)

VII/2/1. A tanulási stílus kérdőív

Ennek a kérdőívnek az a célja, hogy megismerd saját tanulási stílusodat. Az eddigi tanulmányaid során már valószínűleg kialakult saját tanulási szokásod. Ez a kérdőív abban segít, hogy pontosan megismerd saját tanulási stílusod jellemzőit, és ennek segítségével kiválaszthasd az egyéniségednek leginkább megfelelő tanulási gyakorlatot. A kérdőív kitöltésére fordítható idő nem korlátozott, kb. 10-15 percet igényel. Az eredmény pontossága attól függ, hogy mennyire vagy őszinte. Nincs jó, vagy rossz válasz.
Ha egy állítással inkább egyetértesz, mint nem akkor tegyél mellé egy (O) jelet. Ha inkább elutasítod, mint egyetértenél vele, akkor tegyél mellé egy (X) jelet.

Fontos, hogy minden kérdés mellé kerüljön valamilyen jel!

Határozott meggyőződésem van arról, hogy mi a helyes és mi a helytelen.
Gyakran cselekszem a lehetséges következmények felmérése nélkül.
Igyekszem a problémákat lépésről-lépésre haladva megoldani.
Azt hiszem, hogy a hivatalos eljárások és elvek korlátozzák az embereket.
Arról vagyok híres, hogy amit gondolok egyszerűen, és egyenesen kimondom.
Gyakran találom úgy, hogy az érzelmeken alapuló cselekedetek ugyanolyanok, mint amiket alaposan átgondoltak és analizáltak.
Azokat a munkákat kedvelem, amelyek alapos előkészítésére és elvégzésére elegendő idő áll a rendelkezésemre.
Én rendszeresen megkérdezem az emberek alapvető feltételezéseit.
Minden azon múlik, hogy hogy néz ki a gyakorlatban.
Aktívan igyekszem új tapasztalatokra szert tenni.
Ha én egy új ötletet vagy megközelítést hallok, rögtön elkezdek azon dolgozni, hogy miként alkalmazzam azt a gyakorlatban.
Nagy gondot fordítok az önfegyelemre: diétázom, rendszeresen tornázom, ragaszkodok a meg szokott dolgokhoz.
Büszke vagyok arra, hogy alapos munkát végzek.
Leginkább logikus jellemű embereket kedvelem, legkevésbé az ösztönös, ésszerűtlen embereket.
Nagy gondot fordítok a számomra rendelkezésre álló adatok értelmezésére, és tartózkodom az elhamarkodott következtetésektől.
Úgy szeretek elhatározásra jutni, hogy előtte gondosan mérlegelek minden lehetőséget.
Sokkal inkább lelkesítenek az újító, szokatlan ötletek, mint a praktikus megoldások.
Nem kedvelem a szervezetlen dolgokat, sokkal inkább szeretem összefüggő elvek szerint rendezni azokat.
A munkám elvégzése során igyekszem leegyszerűsíteni a dolgokat, hogy azok hatékonyak legyenek.
Cselekedeteimet szeretem az általános elvekhez igazítani.
Megbeszéléseken igyekszem nyíltan célhoz érni.
Arra törekszem, hogy a munka során az emberekkel távolságtartó, meglehetősen hivatalos viszonyom legyen.
Új és eddigiektől eltérő dolgok úttörő bevezetésével jól boldogulok.
Élvezem a vidámságot kedvelő spontán embereket.
Mielőtt következtetésre jutnék. aprólékos figyelmet szánok a részletekre.
Úgy találom, hogy felszólításra nehéz ötleteket produkálni.
Hiszek a lényegre törő gondolkozásban.
Gondosan ügyelek arra, hogy ugrásszerű gyorsasággal ne jussak végkövetkeztetésre
Kedvelem a lehető legtöbb információt, a több adatot, hogy a legjobbat gondolhassam ki.
A nyegle emberek, akik a dolgokat nem veszik elég komolyan, általában irritálnak engem
Meghallgatom más emberek nézőpontját is, mielőtt a magamét előhoznám.
Igyekszem nyitottnak lenni az érzéseim számára.
Megbeszéléseken élvezettel figyelem mások manővereit.
Az eseményekre inkább spontán szeretek reagálni, minta a dolgokat előre elképzelni.
Egyre inkább vonzódom az olyan technikákhoz, mint hálózatelemzés, folyamatábrák, és rendszerszervezés.
Idegesít, ha egy munkával szűk határidőre kell elkészülnöm.
Igyekszem az emberek ötleteit, annak gyakorlati haszna alapján megítélni.
A nyugodt, gondolat teli emberek egy idő után elbizonytalanítanak.
Gyakran zavarnak azok az emberek, akik a dolgokat siettetni akarják.
Sokkal fontosabb, a pillanatot élvezni, mint a múltra vagy a jövőre gondolni.
Úgy gondolom, hogy inkább a rendelkezésre álló valamennyi információ elemzésén alapuló döntések a helyesebbek, mint amik csak benyomáson alapulnak.
Tökéletesség kedvelővé kezdek válni.
Tárgyalásokban általában rengetek spontán ötletem van.
A találkozókon előtérbe helyezem a gyakorlatias és reális ötleteket.
A szabályok többnyire azért vannak, hogy megszegjék azokat.
Egy helyzetben kedvelek kissé hátralépni, és minden perspektívát megnézni.
Gyakran észreveszem más emberek érveiben a gyengeséget és az összefüggéstelenséget.
Ha megmérnénk, én többet beszélek, mint hallgatok.
Többnyire jól meglátom a dolgok javításának gyakorlatiasabb útját.
Úgy gondolom, a leirt tudósításoknak rövideknek, és lényegre törőnek kell lenniük.
Azt hiszem, hogy manapság az ésszerű, logikus gondolkodás a nyerő.
Arra törekszem, hogy emberekkel konkrét, gyakorlatias dolgokról beszéljek a társasági dolgok kitárgyalása helyett.
Azokat az embereket kedvelem, akik a dolgokat nem elvi, hanem gyakorlati oldalról közelítik meg.
Türelmetlenné tesznek a megbeszéléseken a lényegtelen dolgok és a tárgyszerűtlenség.
Ha egy riportot kell írnom, számos piszkozatot készítek a végső változat előtt.
Szeretem kipróbálni a dolgokat, hogy megtudjam, hogyan működnek azok a gyakorlatban.
A logikus megközelítés útján kapott válaszokat kedvelem.
Élvezem, ha én vagyok az egyedüli, aki sokat beszél.
Tárgyalások során gyakran fordul elő, hogy én vagyok a realista, az embereket igyekszem a tárgynál tartani, és a vad spekulációkat kerülöm.
Sok alternatívát szoktam mérlegelni, mielőtt feladom az elveimet.
Más emberekkel tárgyalva, általában én vagyok tárgyilagos és leginkább szenvtelen.
Tárgyalások során inkább az átlaghoz tartozom, mint legtöbbet beszélők vagy vezetők közé.
Szeretem az eseményeket hosszú távú megfigyelésekhez viszonyítani.
Ha a dolgok rosszul mennek, örülök, ha már túl vagyok rajtuk.
Többnyire visszautasítom a vad, spontán ötleteket a gyakorlatiasokkal szemben.
Cselekvés előtt legjobb alaposan gondolkodni (töprengeni).
Ha megmérnénk, inkább hallgatok, mint beszélek.
Igyekszem keményebb lenni azokhoz az emberekhez, akik nehéznek találják a logikus megközelítés elfogadását.
Legtöbbször azt hiszem, az eredmény igazolja az elgondolást.
Ameddig jól mennek a dolgok, addig nem szeretnék az emberek érzéseibe gázolni.
Nyomasztó érzés, ha valaki a terveket és az objektív dolgokat csak formaságnak tekinti.
Általában egyike vagyok azoknak, akik életet visznek egy társaságba.
Minden lehetséges segédeszközt felhasználok, hogy a munkámat elvégezzem.
Én hamar megunom a részletes módszertani munkát.
Nagyon szeretem az eseményeket és a dolgokat alátámasztó elveket, alapfeltételeket és teóriákat felfedezni.
Mindig érdekelt, hogy kitaláljam, hogy mit gondolnak az emberek.
Azt szeretem, ha az összejövetelek az elfogadott napirend szerint, szisztematikus rendben zajlanak.
Elkerülöm a szubjektív és kétértelmű témákat.
Szeretem a drámák és a krízishelyzetek izgalmát.
Az emberek gyakran úgy találják, hogy közömbös vagyok az érzelmeikkel kapcsolatban.


Tanulási stílusok kérdőív
Értékelőlap

Név:.....................
Minden (O) jel egy pontot ér. A (X)-szel jelölt kérdések nem kapnak pontot. Az alábbi számsoron egyszerűen jelöld az (O)-val jelölt kérdéseket!

2

7

1

5

4

13

3

9

6

15

8

11

10

16

12

19

17

25

14

21

23

28

18

27

24

29

20

35

32

31

22

37

34

33

26

44

38

36

30

49

40

39

42

50

43

41

47

53

45

46

51

54

48

52

57

56

58

55

61

59

64

60

63

65

71

62

68

69

72

66

75

70

74

67

77

73

79

76

78

80

--

--

--

--

 

 

 

 

--

--

--

--

Kezdeményező

Szemlélődő

Elméleti

Gyakorlatias

Aktivista

Reflektor (töprengő)

Teoretikus

Pragmatikus

 


Tanulási stílusok - általános leírások

Kezdeményező ("aktivista", aktív résztvevő)
Az aktív résztvevő teljes odaadással és elfogultság nélkül vesz részt az új dolgokban. Élvezi az adott helyzetet és boldog, ha az irányítja őt. Nyitott, nem szkeptikus, ezért minden újat lelkesedéssel fogad. Filozófiája: "Egyszer mindent ki kell próbálni!" Először cselekszik, utána gondolkozik. Napjai aktívan telnek. Problémáit ötletgyűjtéssel (brainstorming) oldja meg. Ahogy egy kihívás véget ér, alig várja a következőt. Az új kihívások által gazdagodik, de ugyanakkor untatja őt a kivitelezés folyamata és a folytonosság. Társasági emberként a figyelem központjában érzi jól magát.

Szemlélődő ("reflektor", töprengő)
Az újdonságokon szívesen elgondolkozik, sokféle szemszögből figyeli meg azokat. Adatokat gyűjt (önállóan és másoktól is). Előbb végiggondolja a dolgokat, mielőtt bármilyen következtetést vonna le. Fontos számára az alapos adatgyűjtés és elemzés, ezért elnapolja a döntéshozatalt, ameddig csak lehet. Filozófiája az óvatosság. Megfontolt ember, aki az összes lehetséges szempontra és végkifejletre gondol, mielőtt lépésre szánná el magát. Értekezleteken és tárgyalásokon a hátsó sorban ül, szereti megfigyelni az embereket. Saját véleményének kialakítása előtt meghallgat másokat. Tartózkodó, távolságtartó, higgadt. Cselekvése magába foglalja a jelennel együtt a múltat, valamint mások véleményével együtt a sajátját is.

Elmélkedő ("teoretikus")
Cselekedeteit logikus teóriák határozzák meg. Vertikálisan gondolkodik, lépésről lépésre haladva. Különböző tényeket koherens teóriákká alakít. Maximalista, addig nem nyugszik, amíg a dolgok nem illenek bele egy racionális sémába. Szeret elemezni és szintetizálni. Kedveli a feltételezéseket, alapelveket, teóriákat és a szisztematikus gondolkodást. Filozófiája értékei a racionalitást és a logikát: "Ha logikus, akkor jó!" Gyakran feltett kérdései: "Van-e értelme? Ez hogy illik ahhoz? Mi az alapfeltételezés?" Jobban ragaszkodik a racionális és analitikus objektivitáshoz, mint a szubjektív vagy kétértelmű dolgokhoz. A problémát logikusan közelíti meg (ilyen a beállítottsága), mereven visszautasít mindent, ami evvel nem egyezik. A maximális bizonyosságot keresi. Kényelmetlenül érzi magát a szubjektív döntéseknél és a komolytalan ügyeknél.

Gyakorlatias ("pragmatikus")
Szeret ötleteket, teóriákat és technikákat kitalálni, hogy megnézze: működnek-e a gyakorlatban. Valóban új ötleteket keres, megragadja az első alkalmat arra, hogy a felhasználással kísérletezzen. Olyan típusú ember, aki az értekezletekről azokkal az ötletekkel tér vissza, amelyeket rögtön ki is akar próbálni. Gyorsan és magabiztosan megvalósítja a neki tetsző ötleteket. Türelmetlenné válik a vég nélküli, nyitott tárgyalásokon. Lényegében gyakorlati ember, aki szeret praktikus döntéseket hozni és problémákat megoldani. Kihívásként kezeli a problémákat és a lehetőségeket. Filozófiája: "Mindig van egy jobb megoldás!" és "Ha működik, akkor jó!"


 

q
q


VII/2/2. Tanulási sajátosságok és optimális tanári tevékenységek jellemzőinek leírása

Mélyrehatoló tanulási sajátosságokkal jellemezhető tanuló:
Szinte kizárólag a megértésre törekszik, Sokszor nem tud mindent, vannak ismerethiányai is, de amit megtanult, azt biztosan tudja és érti is. Ha valami nem tud, akkor képes arra, hogy a többi ismerete alapján ezt a hiányosságot saját gondolatai alapján kipótolja. Többféle logika szerint is tudja a tananyagot, és ha szükséges másoknak is el tudja magyarázni úgy, hogy azok is megértsék.

Mélyrehatoló tanulási sajátosságoknak kedvező tanári tevékenység:
Mindent alaposan és részletese n megmagyarázok. Sok érdekes ábrát használunk, mindig igyekszem kiemeli a lényeget. Fontos, hogy jó példákat találjak, amivel könnyű megérteniük a tananyagot. Ha fogalmakat is tanulnunk kell, akkor azt mindig más fogalmakhoz képest és olyan részletesen magyarázom, hogy szerintem a nehezebbeket is meg lehet érteni. Azt szoktam számon kérni, hogy tényleg mértették-e a tananyag összefüggéseit.

Reproduktív tanulási sajátosságokkal jellemezhető tanuló:
Nagyon sok dolgot meg tud tanulni, de előfordul, hogy nem érti a tananyag minden belső összefüggését. Amit megtanult, azt képes egy ideig bármikor felmondani, de viszonylag hamar elfelejti. Ismétléskor azonban már könnyebben megtanulja, és ismét fel tudja mondani a leckét. Nem érdemes megszakítani a gondolatmenetét, mert sokszor nem tudja folytatni, ha nem az ő logikája szerint vesszük át a tananyagot.

Reproduktív tanulási sajátosságoknak kedvező tanári tevékenység:
Megmondom, hogy a könyvből melyik részeket kell megtanulniuk. A tanórán mindig leírják a tábláról a vázlatot, vagy ha fogalmakat tanulunk, akkor szó szerint le szoktam diktálni. Általában egy probléma megoldására, vagy valamilyen dolog magyarázatára csak egy megoldás van, és azt kell megtanulniuk. Figyelek arra, hogy a számonkérésnél, ne puskázzanak. Általában azok, akik nagyon figyelnek, jól oldják meg a feladatokat.

Egyéni tanulási sajátosságokkal jellemezhető tanuló:
Egyedül szeret tanulni, mert így a saját ütemében dolgozhat. Van, amikor ez versenyre készteti, van, amikor pont ez óvja meg a verseny miatti szorongástól. Nyugodtan ár lehet bízni egyéni feladatokat, biztosan nem mással fog foglalkozni, hanem igyekszik megoldani. Képes arra, hogy utánajárjon dolgoknak, felkészüljön egy-egy kiselőadásra. Ha valamiben megakad, akkor csak ritkán kér segítséget, megpróbálja saját magától megoldani. Ha segítséget is kér, azt általában a tanártól teszi.

Egyéni tanulási sajátosságoknak kedvező tanári tevékenység:
Az órán csendben kell lenni, nem szabad másokkal beszélgetni, fegyelmezetten kell dolgozniuk. Nem adok nekik olyan feladatot, amin egyszerre kellene dolgozniuk, mert akkor elszabadul a pokol. Így nyugodtan tudnak dolgozni, nem zavarja őket a hangoskodás és nekem is könnyebb rájuk figyelnem. Mindenki ugyanazt a feladatot kapja meg és ugyanannyi ideje van a megoldásra, mert ez így igazságos. Mindenkire igyekszem mindig egyformán figyelni, nehogy kivételezzek.


Társas tanulási sajátosságokkal jellemezhető tanuló:
Szeret csoportban dolgozni. Ha megakad, akkor szívesen kér segítséget másoktól, és ugyanígy szívesen segít másoknak még akkor is, ha ezért a saját feladatát egy kicsit abba kell hagynia. Nem okoz neki nehézséget az együttműködés, könnyen beilleszkedik szinte bármilyen tanulócsoportba és ott megtalálja a helyét, a neki megfelelő szerepet. Elég sok barátja van az osztályban és szeret velük együtt megoldani valamilyen feladatot. Nem zavarja, hogy mellette zaj van, pl. ha a többiek megbeszélnek valamit egy másik részfeladattal kapcsolatban.

Társas tanulási sajátosságoknak kedvező tanári tevékenység:
A feladatokat párban, vagy csoportban oldják meg. Ez elég nagy zajjal jár és sok a nyüzsgés, de legalább meg tudják kérdezni egymást, ha valamit nem értenek. Sokszor egymásnak is el tudják magyarázni, mi a nehézség egy feladat megoldásánál, ezt nem kell mindig nekem csinálni. Odafigyelnek egymásra és összetartanak, a csoportok között mindig egy jó kis verseny szokott kialakulni. Ha szükséges, akkor segítek nekik, adok ötleteket, tanácsokat is.

Auditív tanulási sajátosságokkal jellemezhető tanuló:
Szereti hallani a saját hangját, szeret beszélni. Ha teheti, akkor úgy tanul, hogy többször is hangosan felmondja a leckét. Az iskolában, mások előtt is szívesen beszél, akár a tananyaggal kapcsolatban is. Könnyebben megjegyzi azt, amit másoktól, vagy a tanártól hall, mintha olvasná. Kivétel ez alól, amikor hangosan olvas fel magának egy-egy tananyagot.

Auditív tanulási sajátosságoknak kedvező tanári tevékenység:
Gyakran adok alkalmat arra, hogy a tanulók beszéljenek a tananyaggal kapcsolatban. Elsősorban nem felelésre gondolok, mert akkor nagyon izgulnak, hanem csak úgy, óra közben szeretem meghallgatni, hogy hogyan foglalják össze az addig tanultakat. Ez azért is jó, mert így ismétlünk, meg azért mert megtudom, hogy mi az amit jól és mi az amit esetleg rosszul tanítottam meg.

Vizuális tanulási sajátosságokkal jellemezhető tanuló:
Szereti a könyvben a jó összefoglaló ábrákat. Ha ezek rosszak, vagy ha a tanár nem készít vázlatot, akkor ő biztosan lejegyez egy-egy témával kapcsolatos kulcsfogalmat. Ha elfelejt valamit, de fel tudja idézni, hogy pl. a füzet melyik részébe írta le, akkor elég gyakran eszébe jut, miről is van szó.

Vizuális tanulási sajátosságoknak kedvező tanári tevékenység:
Amikor csak lehet, mindig készítek összefoglaló ábrákat, amelyek segíthetik a megértést. Az is gyakran előfordul, hogy a tanulókat kérem meg arra, hogy a tananyaggal kapcsolatban készítsenek egy nagy lapra olyan vázlatot, ami alapján könnyen meg lehet hegyezni a fontosabb részeket. Mindig figyelek rá, hogy a táblakép logikus, és átlátható szerkezetű legyen. Ezt otthon külön előkészítem, megtervezem, mert nem csak a tanulóknak segítheti a megértést, hanem számomra is egy logikus összefoglaló.

Tanulási sajátosságokat vizsgáló kérdőív

Kedves Barátunk!

Az alábbi kérdőívben elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogyan szoktál tanulni, mit szoktál csinálni vagy mire szoktál gondolni tanulás közben.
Arra kérünk, hogy olvasd el figyelmesen az egyes kérdéseket és válaszolj őszintén! Nincsen jó és rossz válasz, a kérdőív kitöltésére nem fogsz osztályzatot kapni. Azzal segítheted leginkább a munkánkat, hogyha őszintén válaszolsz.

A közreműködésedet előre is köszönjük!

Te hogyan tanulsz? Olvasd végig az alábbi tanulási módokat és gondold át, így tanulsz-e ahogy az le van írva, vagy sem. Minden állítás mellett válassz a lehetőségek közül.

1 - egyáltalán nem igaz, egyáltalán nem jellemző rám
2 - nem igaz, inkább nem jellemző rám
3 - igaz is meg nem is, jellemző is rám meg nem is
4 - igaz, inkább jellemző rám
5 - teljesen igaz, teljes mértékben jellemző rám

1. Ha jól fel akarok készülni, sok mindent szóról szóra kell megtanulnom.

2. Sokat segít a tanulásban, ha hangosam felolvasom, amit meg kell tanulnom.

3. Egyedül tanulni sokkal jobb, mint másokkal együtt, mert így olyan ütemben tanulhatok, ahogyan nekem jó, és nem úgy, ahogy mindannyiunknak.

4. Ha egy nehezebb anyagot kell megtanulnom, akkor vázlatokat, ábrákat szoktam készíteni, mert úgy könnyebben megy a tanulás.

5. Egyedül szeretek tanulni, mert akkor nem zavar senki a tanulásban.

6. Szeretek együtt tanulni másokkal, mert egymást kiegészítve sokkal jobban mehet a tanulás.

7. Amikor tanulok, megpróbálok annyit megjegyezni, amennyit csak lehet.

8. Ha a tananyaghoz ábrák vannak a tankönyvben, akkor sokkal könnyebben meg tudom tanulni a leckét.

9. Ha másokkal együtt tanulok, akkor sokkal egyszerűbben meg tudom tanulni a tananyagot.

10. Össze tudom foglalni röviden a tanultak lényegét.

11. Ha hallom, hogy mások hogyan mondják el a tananyagot, akkor utána könnyebben meg tudom tanulni.

12. Mindig igyekszem megérteni a dolgokat, még ha először ez nagyon nehéznek látszik is.

13. Egyedül sokkal könnyebben tudok tanulni, mert akkor csak saját magamra kell figyelnem.

14. Gyakran teszek fel magamban kérdéseket azzal kapcsolatban, amit olvastam vagy az órán hallottam.

15. Amikor tanulok, megpróbálok minden odatartozó részt megjegyezni.

16. Ha valamit megtanultam, akkor emlékezni szoktam rá, hogy amikor olvastam, akkor a lap melyik részén volt a szöveg.

17. Ha valamit meg kell tanulnom, akkor a fontosabb részeket magamban is szoktam mondogatni, mert akkor jobban megjegyzem.

18. Ha többen tanulunk együtt, az jó szokott lenni, mert akkor én is tudok másoknak segíteni, hogy megértsék a tananyagot és ezzel én is jobban tudok tanulni.


Tanulási sajátosságokat vizsgáló kérdőív belső szerkezete

1. Ha jól fel akarok készülni, sok mindent szóról szóra kell megtanulnom.

Reprodukáló

2. Sokat segít a tanulásban, ha hangosam felolvasom, amit meg kell tanulnom.

Auditiv

3. Egyedül tanulni sokkal jobb, mint másokkal együtt, mert így olyan ütemben tanulhatok, ahogyan nekem jó, és nem úgy, ahogy mindannyiunknak.

Egyéni

4. Ha egy nehezebb anyagot kell megtanulnom, akkor vázlatokat, ábrákat szoktam készíteni, mert úgy könnyebben megy a tanulás.

Vizuális

5. Egyedül szeretek tanulni, mert akkor nem zavar senki a tanulásban.

Egyéni

6. Szeretek együtt tanulni másokkal, mert egymást kiegészítve sokkal jobban mehet a tanulás.

Társas

7. Amikor tanulok, megpróbálok annyit megjegyezni, amennyit csak lehet.

Reprodukáló

8. Ha a tananyaghoz ábrák vannak a tankönyvben, akkor sokkal könnyebben meg tudom tanulni a leckét.

Vizuális

9. Ha másokkal együtt tanulok, akkor sokkal egyszerűbben meg tudom tanulni a tananyagot.

Társas

10. Össze tudom foglalni röviden a tanultak lényegét.

Mélyrehatoló

11. Ha hallom, hogy mások hogyan mondják el a tananyagot, akkor utána könnyebben meg tudom tanulni.

Auditív

12. Mindig igyekszem megérteni a dolgokat, még ha először ez nagyon nehéznek látszik is.

Mélyrehatoló

13. Egyedül sokkal könnyebben tudok tanulni, mert akkor csak saját magamra kell figyelnem.

Egyéni

14. Gyakran teszek fel magamban kérdéseket azzal kapcsolatban, amit olvastam vagy az órán hallottam.

Mélyrehatoló

15. Amikor tanulok, megpróbálok minden odatartozó részt megjegyezni.

Reprodukáló

16. Ha valamit megtanultam, akkor emlékezni szoktam rá, hogy amikor olvastam, akkor a lap melyik részén volt a szöveg.

Vizuális

17. Ha valamit meg kell tanulnom, akkor a fontosabb részeket magamban is szoktam mondogatni, mert akkor jobban megjegyzem.

Auditív

18. Ha többen tanulunk együtt, az jó szokott lenni, mert akkor én is tudok másoknak segíteni, hogy megértsék a tananyagot és ezzel én is jobban tudok tanulni.

Társas

Az egyes sajátosságok jellemző értékei:
Auditív: 2+11 +17
Egyéni: 3+5+13
Mélyrehatoló: 10+12+14
Reprodukáló: 1+7+15
Társas: 6+9+18
Vizuális: 4+8+16

 


VII/3. Tanulási motiváció

A tanulási sajátosságokat vizsgáló kérdőív belső szerkezete:
1 - egyáltalán nem igaz, egyáltalán nem értek vele egyet
2 - nem igaz, nem értek vele egyet
3 - igaz is meg nem
4 - igaz, egyetértek vele
5 - teljes mértékben igaz, tökéletesen egyetértek vele

l. Ha nem csinálom meg rendesen a házi feladatot, vagy nem készülök a feleltetésre, akkor általában félek a tanártól

K

2. Általában kíváncsi vagyok azokra a dolgokra, amiket az iskolában tanulok

BS

3. Gyerekként az a feladatom, hogy tanuljak

BT

4. Tanulnom kell, mert különben butának fognak nézni a többiek

K

5. Ha gyerekként sok mindent megtanulok, akkor sokkal könnyebben fogok boldogulni, ha felnőtt leszek

BS

6. Érdemes tanulni, mert az okos embereket mindenki tiszteli

K

7. A legtöbb tantárgy nagyon érdekes, legtöbbször érdekel az, amit meg kell tanulnom

BS

8. Muszáj tanulnom, mert különben nem kapok jó jegyet a dolgozatra

K

9. Szívesen megtanulom, hogy hogyan kell a gyakorló feladatokat megoldani

BS

10. Akkor is tanulnék, ha nem kapnék jegyet a dolgozatokra, vagy a felelésekre

BT

11. Az iskolában általában azt érzem, hogy kár lenne kihagyni a sok lehetőséget, olyan sok érdekes dolgot meg lehet itt tanulni

BS

12. Ha sokat tanulok, és okos leszek, akkor sok pénzt fogok tudni keresni

K

13. Ha valamit nem tanulok meg, akkor általában lelkiismeret furdalásom van

BT

14. Érdemes tanulni, mert ha okos leszek, akkor hasznos dolgokat tudok majd csinálni

BS

15. Érdemes tanulni, mert ha tudok valamit, az mindig nagyon jó érzés

BT

16. Érdemes tanulni, mert ha tanulok, akkor otthon mindig megdicsérnek

K

17. Ha nem tanultam eleget és ezért nem sikerül megoldanom a feladatokat, akkor általában el szoktam keseredni

BT

18. Tanulni nem is olyan rossz dolog. Jó érzés, ha már megtanultam valamit, de mindig rossz, ha nem csinálom meg a házi feladataimat

BT

19. A legtöbb gyerek tanul az iskolában, nem tehetem meg, hogy én nem tanulok, mert akkor mit fognak szólni többiek?!

K

20. A felnőtteknek a munka, a gyerekeknek a tanulás a kötelessége

BT

21. Szinte mindig érdekelnek azok a dolgok, amiket a tankönyvekből kell megtanulnom

BS

 

(K.=külső, BS=belső, BT=beépült motivációs tényező)

külső: 1+4+6+8+12+16+19
belső: 2+5+7+9+11+14+21
beépült: 3+10+13+15+17+18+20


Tanulási motiváció: tanulási sajátosságokat vizsgáló kérdőív

Kedves Barátunk!
Ezzel a rövid kérdés sorral a tanulással kapcsolatos tapasztalataidra, érzéseidre, véleményedre vagyunk kíváncsiak. A válaszaidra nem fogsz osztályzatot kapni. A legtöbb kérdésen nem érdemes túl sokáig gondolkodnod, az alábbi állítások nem feladatok, nincsenek jó vagy rossz megoldások. Csak azzal segítesz nekünk, hogy ha minden kérdést elolvasol, és ha mindegyikre őszintén válaszolsz!
Mennyire igazak ezek az állítások, ha saját magadra, a saját érzéseidre gondolsz? Az lenne a feladatod, hogy végiggondold, mennyire értesz egyet ezekkel az állításokkal. Minden egyes állítást külön-külön gondolj végig! A véleményedet az egyes állítások mögé írt számokkal kell kifejezned. Mindig a saját véleményednek leginkább megfelelő számot írd az állítás mögé!

l - egyáltalán nem igaz, egyáltalán nem értek vele egyet
2 - nem igaz, nem értek vele egyet
3 - igaz is meg nem
4 - igaz, egyetértek vele
5 - teljes mértékben igaz, tökéletesen egyetértek vele

Ha nem csinálom meg rendesen a házi feladatot, vagy nem készülök a feleltetésre, akkor általában félek a tanártól

 

Általában kíváncsi vagyok azokra a dolgokra, amiket az iskolában tanulok

 

Gyerekként az a feladatom, hogy tanuljak

 

Tanulnom kell, mert különben butának fognak nézni a többiek

 

Ha gyerekként sok mindent megtanulok, akkor sokkal könnyebben fogok boldogulni, ha felnőtt leszek

 

Érdemes tanulni, mert az okos embereket mindenki tiszteli

 

A legtöbb tantárgy nagyon érdekes, legtöbbször érdekel az, amit meg kell tanulnom

 

Muszáj tanulnom, mert különben nem kapok jó jegyet a dolgozatra

 

Szívesen megtanulom, hogy hogyan kell a gyakorló feladatokat megoldani

 

Akkor is tanulnék, ha nem kapnék jegyet a dolgozatokra, vagy a felelésekre

 

Az iskolában általában azt érzem, hogy kár lenne kihagyni a sok lehetőséget, olyan sok érdekes dolgot meg lehet itt tanulni

 

Ha sokat tanulok, és okos leszek, akkor sok pénzt fogok tudni keresni

 

Ha valamit nem tanulok meg, akkor általában lelkiismeret furdalásom van

 

Érdemes tanulni, mert ha okos leszek, akkor hasznos dolgokat tudok majd csinálni

 

Érdemes tanulni, mert ha tudok valamit, az mindig nagyon jó érzés

 

Érdemes tanulni, mert ha tanulok, akkor otthon mindig megdicsérnek

 

Ha nem tanultam eleget és ezért nem sikerül megoldanom a feladatokat, akkor általában el szoktam keseredni

 

Tanulni nem is olyan rossz dolog. Jó érzés, ha már megtanultam valamit, de mindig rossz, ha nem csinálom meg a házi feladataimat.

 

Itt legtöbb gyerek tanul az iskolában, nem tehetem meg, hogy én nem tanulok, mert akkor mit fognak szólni többiek?!

 

A felnőtteknek a munka, a gyerekeknek a tanulás a kötelessége

 

Szinte mindig érdekelnek azok a dolgok, amiket a tankönyvekből kell megtanulnom

 

VIII. Irodalomjegyzék

Bacskay Bea, Lénárd Sándor, Rapos Nóra, L. Ritók Nóra: Kooperatív tanulás. Sulinova, Budapest, 2006.
Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla, Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése olvasással és írással.
Lépésről Lépésre a Kritikai Gondolkodásért Egyesület, Budapest, 2002.
Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.
Fischer, Robert: Hogyan tanítsunk gyermekeket tanulni? Calibra Kiadó Budapest, 1999.
Golnhofer Erzsébet és Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
Hegedűs Gábor: A projektmódszer elmélete. Hírös Akadémia, Kecskemét, 1998.
Hegedűs Gábor: Projektpedagógia Kecskeméti Főiskola TFK Kecskemét, 2002.
Horváth Attila: Kooperatívtechnikák - Hatékonyság a nevelésben Sulinova, Budapest, 2004.
Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest, 2003.
Hunyadi Györgyné - M Nádasi Mária Pedagógiai tervezés Comenius Bt., Pécs, 2000.
Knoll, Jörg: Tanfolyam- és szeminárium- módszertan
Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete, Budapest, 1996.
Kerber Zoltán (szerk.): Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Országos Közoktatási Intézet. Budapest, 2004.
Mikonya György: A tanítás művészete. Oktatás-módszertani kiskönyvtár. Gondolat Kiadó, Budapest, 2003.
M Nádasi Mária: Projektoktatás Gondolat Kiadói Kör ELTE BTK Neveléstudományi Intézet Budapest, 2003.
M. Nádasi Mária: az oktatás szervezeti keretei és formái.
In: Falus Iván: Didaktika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.
Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002.
Németh András és Ehrenhard Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
Radnóti Katalin: Az induktív módszer zavarai az oktatásban. Iskolakultúra. 2000. X (10) 34-44.
Roeders, Paul: A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, 1995.
Salamon Jenő: A megismerő tevékenység fejlődéslélektana. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1995.
Szontagh Pál: Gondolatok napjaink iskolai kihívásairól a gyakorló pedagógus szemével. Új Pedagógiai Szemle, 2005/május

Web-címek

http://www.om.hu/amieuropank/ - Az Oktatási Minisztérium honlaprészlete:
http://korlanc.ngo.hu/default.htm - A Körlánc Egyesület által gondozott projektek gyűjteménye
http://www.om.hu/amieuropank/ - A mi Európánk projektgyűjtemény
http://korlanc.ngo.hu/ujdons2.htm - Letölthető tantervek, A Porszemek c. tanterv és Közgazdasági Politechnikum tantervei, ezekben sokféle projektet, projektszerű megoldást találunk:
www oki.hu/kulcs/Keres=projekt módszer
www alternativiskola lap.hu
wwwfovpi.hu/szakterületek/könyvtár/módszertan/projekt módszer
http://www.oki.hu/ - Kovátsné Németh Mária: Fenntartható oktatás és projektpedagógia
http://members.iif.hu/ - Csirmaz Mátyás, Mayer Ágnes, Radnóti Katalin: Projektpedagógia az integráció szolgálatában

 

 

 

 

 

 

 

1. számú
MELLÉKLET:

Összegzés a projektmódszer alkalmazására

 

 

 

 


Összegzés a projektmódszer alkalmazására

 

A projekt tervet, tervezést, egy probléma kifejtését jelenti a probléma optimális megoldásáig.

A projektpedagógia a tevékenység-központú pedagógia egyik lehetséges átfogó eleme

Tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység áll, és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi.
A projekt végére olyan produktumot várunk el, mely lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott gondolatkört.
A projektoktatás a megismerés fő forrásává a gyerek tapasztalatát, érdeklődését, tevékenységét teszi. A projektpedagógiában a gyerek elsősorban fejlődik, és nem fejlesztik. A projekt tehát olyan tevékenység, amely valamilyen kihívásra épít.
A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum, s a tanulás mintegy mellékterméke a produktum elérésére irányuló tevékenységnek.
Igényli a tantervi keretek megbontását. Előnye, hogy az ismeretszerzést "örömteli tevékenységgé" változtatja.
A projekt magában hordozza a kooperativitást. Ha jól működik a csoport, a tagok a feladatot magukénak érzik, és mindent megtesznek a projekt sikeres befejezése érdekében.
A tagokban tudatosul a csoport és az egyéni érdek egybeesése.
A projektcsoportot az önkéntesség, az azonos cél érdekében végzett tevékenység, a nyitottság jellemzi.
A feladatok során csökkennek a magatartási anomáliák.
Segíti az önálló ismeretszerző képesség fejlődését, az élethosszig tartó tanulás iránti igényt.

Történeti áttekintés

A projektmódszer kialakulása a századfordulóra tehető. Dewey, William Kilpatrick dolgozta ki írta le a módszer elvi alapjait és a gyakorlati alkalmazás módjait
Magyarországon egyes reformpedagógiai irányzatok keretében alkalmazták a két világháború között. "Újrafelfedezésére" a 80-as években került sor.
Lényege, hogy elméleti ismeretek meghallgatása és megtanulása helyett a tanulók valami konkrét, kézzelfogható "dolgot" készítenek el.
A munka során szükséges elméleti ismereteket maguk tárják fel, osztják meg egymással az ismereteket az egyéni képességek és tehetségek figyelembe vételével alakítják az egyes munkafolyamatok elvégzését.


Az iskolákban alkalmazott tanítási projektek típusai

Technikai projektek
Művészeti projektek
Környezeti nevelési projektek.
Gazdaságismereti projektek

A projektmódszer alkalmazásainak lépései

Témaválasztás: célszerű a tanulókat bevonni a téma kiválasztásába.
Tervezés: a feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák kiválasztása.
Időterv készítése
A téma feldolgozása
Az értékelés: A produktum bemutatása, önértékelés, egymás munkájának pozitív szemléletű mérése, szükség esetén a produktum korrigálása.

Előnye-hátránya

nagyfokú tanulói önállóság, ismeretek integrálása, a kapcsolatok kialakítása, a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítása.
a tantervi keretek megbontása, nehezíti az ismeretek elméleti rendszerének kialakítását, nehezen illeszthető a szokásos szervezeti formák és keretek közé, újfajta tanár-diák viszonyt feltételez.

A projekt integrálása a normál iskolai munkába

Külső projekt
A tanítást kísérő projekt
Órai projekt

Összességében a projektmódszer segítségével megvalósíthatóvá válik az a cél, hogy fejlesszük a gyerekek problémamegoldó képességét, kritikai gondolkodását, különféle források felhasználását, együttműködési készségét, kutatási módszerek és azok megválasztásának ismeretét, kommunikációs képességét, saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak felismerését. Fontosnak és szükségesnek tartjuk tehát, hogy a pedagógusok képzésében és továbbképzésében ennek megfelelő súlyt és rangot kaphasson a módszer bevezetése, széles körű publicitása és elterjesztése.

 

 

 

 

2. számú
MELLÉKLET

 

Minta feladat 1.
Minta feladat 2.
Minta feladat 3.

 

 


Minta feladat 1.

 

Téma: Kompasz Toborzó

Cél:
emberjogi tudatosítás (attitűd)
ízelítőt és tájékoztatót adni a képzésről (saját-élmény és ismeret)
résztvevőket szervezni egy képzésre (tevékenység)

Időtartam: 4 hónap szervezőmunka és 1 projektnap

Célcsoport: diákok

Eredmény:   sikeresen lebonyolított projektnap, megvalósított programok
30-60 diák jelentkező

Résztvevők: egy iskolai osztály és a vezető tanára

Szervezés, előkészítés:

Körülmények:
1. Az emberjogi képzés iránt elkötelezett tanár sokszor beszélt a tanítványainak erről a témáról és a diákok javasolták, hogy szélesítsék ki ezeket a beszélgető-köröket, szervezzenek egy bemutatót, biztosan összejön ennek az eredményeként egy többnapos képzés is.

2. Ötletgyűjtést csináltak, melynek az eredménye a következő:
Cím: EURÓPÁBÓL JÖVÖK..., mesterségem címere: K OMPASZ TOBORZÓ

3. Csoportok alakultak az osztály tagjaiból önkéntes választás alapján:
- Pénzcsinálók, -Hírvivők, -Programszervezők, -Házigazdák

Tevékenységek tervezése:
1. Pénzcsinálók feladatai:
Lobbizás az ügy mellett
Pályázatírás
Szponzorok megnyerése

2. Hírvivők feladatai:
Plakát, meghívó, szórólap tervezése, készítése
Plakát kihelyezése, meghívó postázása / személyes eljuttatása
Szórólapok / tájékoztatók szétosztása: a rendezvényen
Iskolai / helyi újságban cikk megjelentetése (előzetes hír az eseményről, és élménybeszámoló a projektnap zárása után)
Megjelentetés a médiákban: Iskolarádió. Helyi TV, WEB lap (mint fent )

3. Programszervezők feladatai:
Felkutatni és felkérni a program résztvevőit / előadóit
Egyeztetés után részletesen kidolgozni a programok forgatókönyvét
Szükséges helyszín, eszközök kialakítása, be/ megszerzése
Lehetséges programok: tevékenységek a projektnapon
Fotókiállítás - saját vagy gyűjtött fotókból, amelyeken emberi jogok megsértése látható - előzetes meghirdetés alapján zsűrivel és díjakkal.
Jogi tanácsadás
Érdekes emberekkel megismerkedés - akik valami különleges dologgal foglalkoznak, ritka hobbijuk van, extrém sportot űznek.
Életút-beszélgetés sikeres karriert befutó romákkal
Áldozat vagy felelős - vitafórum
Érdekvédelemmel foglalkozó civil szervezetek bemutatkozása
Akciójáték - újságban is megjelent hír alapján - az érdeklődő diákok részvételével
Téma: egy fiatalt jogsérelem ért - keressük az okokat és a megoldást

4. Házigazdák feladata:
Érkezők fogadása, tájékoztatása
Kalauzolás a helyszínek között
Biztonság megteremtése
Reagálás esetlegesen nem előre tervezhető eseményekre
Rendezvény végén a helyszín rendbetétele

Tervezés:
Minden csoport saját projekttervet készít az alábbiak rögzítésével:
a produktum pontos leírása, a feladatok, tevékenységek lépésekre bontása, időterv, munkamegosztás, eszközök, a bemutatók
Megállapodtak, hogy a tervet csoportonként a mellékelt táblázat szerint rögzítik

Prezentáció:
- Pénzcsinálók: akcióterv és beszámoló - az osztály előtt a szervezés ütemében
- Hírvivők: írott és nyomtatott dokumentumok - az osztály előtt folyamatosan, az újságban és a médiában a projektnap előtt és után
- Programszervezők: forgatókönyvek az osztály előtt folyamatosan, programok a projektnapon az érdeklődő vendégek számára
- Házigazdák: védelmi és akcióterv - az osztály előtt beszámoló, megvalósítás - a projektnapon

Értékelés:
- az előkészítés során a többi csoport tagjai a beszámolókat követően folyamatosan értékelnek, szükség szerint korrigálnak
- az érdeklődő résztvevők visszajelzőlapjai alapján a rendezvény zárása után összegzik a tapasztalatokat
- a tréningre is jelentkezők száma alapján következtetnek a projektnap sikerességére

Közzététel, és publikáció:

A Hírvivők feladata az előzetes tájékoztatás a rendezvény előtt és az élménybeszámoló a zárást követően.


Minta feladat 2.

 

Leírás a Mátyás projekthez

Az ötletet a Tanító című módszertani folyóirat 2006. január 1. (16-17. old.) számából vettem, a szerző: Horváthné Zilahy Ágnes.

Az általános iskola alsó tagozatosai számára készített projektet dolgoztam át tartalmi és módszertani szempontból úgy, hogy az felnőttek képzésében és főiskolai hallgatók oktatásában is használható legyen.

A feladat lebonyolításához szükséges idő: 5-8 óra

Résztvevők száma: minimum 21 fő (kevesebb főnél a csoportok számát, azaz a megvalósítható projektek számát lehet csökkenteni)

Szükséges eszközök:

     feladatleírások
csoport-választó kártyák
projekt terv táblázat
értékelő táblázatok
színes tollak, festék,
lapok (nagy csomagoló, A/4- es fehér és színes, krepp-papír, dipa/ színes karton)
ragasztók, ollók
színes anyagok
Fontos: legyen felhasználható könyvtár és Internet hozzáférhetőség

A feladat végrehajtásának menete:

3-5 fős csoportok alakítása a választó kártyákkal (egyéni választás)
feladatleírások áttanulmányozása (kiscsoportban)
projekt terv táblázat megbeszélése, kitöltése (kiscsoportban)
beszámoló a nagy csoport előtt a feladatról és a projekt tervezéséről (szóvivők, kérdések)
projekt megvalósítása (kiscsoportban)
Produktum bemutatása (prezentáció a csoport előtt)
Értékelés (csoportonként a megadott szempontsor alakján)
tapasztalatok összegzése


 

Csoportok, melyek választhatók

 

Király-kvíz
Időutazás
Lakomák
Toborzó
Divatrevű
Hírverés
Miniatúra


KIRÁLY-KVÍZ

Utazás Mátyás király korába
Témafeldolgozás projekt módszerrel

Mátyás király családjáról, körülötte lévő emberekről

Helyezzétek el a család tagjait a családfán
Jelenítsétek meg ki-milyen rokonsági kapcsolatban állt a királlyal

a mesék alapján jellemezzétek a királyt
állításaitokat indokoljátok

Jelöljétek meg a helyes választ, majd a beszámolón szervezzetek vetélkedőt más csoportok tagjainak, díjazzátok a győzteseket.

Hol nyert csatát Mátyás apja?
A: Visegrádon                       B: Nándorfehérváron               C: Budán
Mi történt László nevű testvérével?
A: lefejezték                          B: börtönbe zárták                   C:külföldre menekült
Hogy hívták a király krónikaíróját?
A: Julianus barát                    B: Bonfini                                 C: Anonymus
Mi volt a neve a király seregének?
A: verhetetlenek                     B: sötét zsoldosok                    C: fekete sereg
Ki volt Kinizsi Pál?
A: fazekas                             B: ötvös mester                        C: molnár legény
Melyik várat adományozta Mátyás király Kinizsinek?
A: Buda                                 B: Nagyvázsony                       C: Visegrád
Milyen itallal kínálta a királyt Kinizsi?
A: sörrel                                B: borral                                  C: vízzel
Mi volt a tálca?
A: Kinizsi tenyere                   B: sziklakő                               C: malomkő
Ki írt regényt Kinizsi Pálról?
A: Fekete István                    B: Gárdonyi Géza                    C: Tatay Sándor
Mi díszíti a királyi család címerét?
A: A: oroszlán                        B: medve                                 C: holló
Mit tart a csőrében a címermadár?
A: kukacot                            B: tollat                                    C: gyűrűt
Hol nem épített palotát a király?
A: Székesfehérvár                  B: Buda                                   C: Visegrád


MINIATÚRA

Utazás Mátyás király korába
Témafeldolgozás projekt módszerrel

 

Mátyás király könyvtárában

  • Keressétek meg a Magyar értelmező kéziszótárban a következő szavak jelentését

 

  • Kódex...........................................................................................................................
  • Iniciálé...........................................................................................................................
  • Miniatúra .......................................................................................................................
  • Kutassátok fel:
  • Hány kötetből áll Mátyás király könyvtára?

......................................................................................................................................      

  • Milyen témájú könyvek sorakoztak a polcokon?

......................................................................................................................................      
......................................................................................................................................      
......................................................................................................................................      

  • Mi a magyar jelentése a CORVINA latin szónak?

......................................................................................................................................      

  • Mit hirdetett a hollós címer a könyveken?

......................................................................................................................................      
......................................................................................................................................      

  • Mi a címer megfelelője a mai könyvtári könyvekben?

......................................................................................................................................      

  • Nézzetek utána, gondolkozzatok!

 

    • Mi minden díszíti Mátyás király korában egy könyv címlapját?

...............................................................................................................................
...............................................................................................................................

    • Becsüljétek meg mennyi ideig készülhetett egy ilyen címlap!

...............................................................................................................................
...............................................................................................................................

  • Tervezzetek a Mátyás név betűivel iniciálét miniatúrával

 


HÍRVERÉS

Utazás Mátyás király korába
Témafeldolgozás projekt módszerrel

 

Oktatás, karrier

 

  • Soroljátok fel, milyen típusú iskolában tanultak a gyermekek és az ifjak ebben a korszakban:
  • Milyen nyelven folyt az oktatás?

 

  • Milyen tankönyvből tanulhattak a diákok?
  • Milyen tantárgyakat oktattak a Mátyás korabeli iskolákban?

 

  • Hasonlítsátok össze ezeket a tantárgyakat a mai iskolákéval:

Azonosság:

Különbség:

  • Hogyan vélekedhetett Mátyás király az értelem kiműveléséről, a tehetségről és a szülők szerepéről?

 

  • Nézzetek utána, gondolkozzatok:
    • Milyen álláshelyeket lehetett betöltenie annak, aki elvégezte a káptalani városi iskolát?

 

    • Ma egy jó állásért hány éves korodig kell tanulnod?
    • Mit gondolsz, ezzel befejeződött végérvényesen a tanulásod? Indokold meg a válaszod!

 

  • Fogalmazzatok meg egy álláshirdetést - egy udvari állás betöltésére - Mátyás király nevében.

 

 

  • Tervezzetek plakátot: Kutyavásár Budán címmel.

DIVATREVŰ

Utazás Mátyás király korába
Témafeldolgozás projekt módszerrel

 

Elődeink öltözéke

 

  • Tanulmányozzátok a Mátyás király korabeli öltözékeket
    • Férfi öltözet jellegzetességei

 

    • Női öltözet jellegzetességei

 

    • Milyen öltözetet viselnek a gyermekek

 

    • Melyik nép öltözködési szokásait véled felfedezni a látott viseletekben? Vajon miért érvényesülhet ez a hatás?

 

  • Hasonlítsátok össze a különböző társadalmi rétegek ruházatát.

 

 

 

  • Képzeljétek magatokat egy Mátyás- korabeli szabó műhelyébe.

            Milyen anyagokat, eszközöket, díszítőelemeket használ a mester?

 

 

  • Tervezzetek Mátyás-korabeli ruhákat.
    • Készítsetek papír-babákat, és öltöztessétek fel azokat, vagy készítsetek magatok számára egy-egy ruhadarabot,
    • Rendezzetek divatbemutatót.

 


TOBORZÓ

Utazás Mátyás király korába
Témafeldolgozás projekt módszerrel

 

Mátyás király katonái

 

  • Soroljátok fel, mi jellemzi a fekete sereg harci öltözékét

 

  • Mi nyújtott védelmet a harcosoknak?

 

  • Ismertessétek, miből áll a lovasság fegyverzete

 

  • Mit gondoltok
    • Vajon miért váltották fel a nyíl használatát az új kézifegyverek?

 

    • Befolyásolhatta-e a lovagi ruházat és fegyverzet állapotát az időjárás?

 

    • Indokold meg a válaszaidat!

 

  • Képzeljétek magatokat egy korabeli fegyverkovács helyébe, aki nagyobb tételű megrendelést kap a seregtől, és most anyagbeszerző útra indul.

Milyen alapanyagokat, eszközöket és szerszámokat kell megvásárolnotok?

 

 

  • Írjatok harcra buzdító verseket, dalokat Mátyás király katonáinak, szervezzetek meg és mutassatok be egy toborzó programot.

 


LAKOMÁK

Utazás Mátyás király korába
Témafeldolgozás projekt módszerrel

 

Lakomák

 

  • Nézzetek utána
    • Milyen étkezési szokások voltak Mátyás király udvarában?

 

    • Hányszor étkeztek a főurak naponta?

 

    • Melyek voltak az étkezés napszakai?

 

    • Vajon miért nem reggeliztek a főurak?

 

    • Milyen ételek kerültek az étkezési asztalra?

 

  • Mi a véleményetek az udvari étkezési szokásokról?

 

    • Egészségesnek vagy egészségtelennek tartjátok azokat?

 

    • Indokoljátok meg a válaszotokat

 

 

 

  • Tervezzetek meghívót Mátyás király udvari lakomájára!
    • Mellékeljetek hozzá díszes étlapot és étkeket kínáló rigmusokat

 


IDŐUTAZÁS

Utazás Mátyás király korába
Témafeldolgozás projekt módszerrel

 

Időutazás

 

Expedíciót szerveztek Mátyás-korabeli őseinkhez

 

1. Készítsetek útitervet, programajánlatot

 

2. Adjatok fel hirdetést a jelentkezők toborzására

 

3. Tartsatok tájékoztató előadást más csoportok tagjainak:

  • Győzzétek meg a bizonytalankodókat arról, hogy miért érdemes ezt az utat választaniuk.

 

  • Tájékoztassátok a jelentkezőket arról, hogy esetlegesen milyen különleges feltételeknek és formaságoknak vagy előírásoknak kell megfelelniük az út során.
  • Adjatok ötletet arra vonatkozóan, hogy mit tartalmazzon a résztvevők úti-csomagja, milyen ajándékot érdemes magukkal vinniük.

 

4. Az út népszerűsítésére egy ötperces TV filmet is megrendeltek. 
Készítsétek el a film forgatókönyvét?

 

 


Minta feladat 3.
Projekt leírás a
Tanulásmódszertan tanegység tanításához

A projektet a tanárszakos, nappalitagozatos hallgatók oktatásban használom.
A projekt megvalósítása 4 elemből tevődik össze:

  1. a feladatok ismertetése, kiválasztása, együttműködő team-ek kialakítása, projekt terv készítése
  2. önálló munka ( kutatómunka és felkészülés )
  3.  produktum bemutatása
  4. értékelése

Választható feladatok

1. Tanulási stílus kérdőív felvétele és értékelése és a  teszthez kötődő tanulási         stílus kategóriák bemutatása, prezentáció

Megvalósíthatóság:

  • Önálló munka: 12-16 éves tanulőkkal interjú készítése, vagy a megadott kérdőív feldolgozása, azaz mint kérdező vagy értékelő szerepben a saját élmény megtapsztalása
  • Csoport tagjainak együttműködése: tapasztalatcsere és a prezentáció közös elkészítése, bemutatása
  1. Könyv tanulmányozása, összefoglaló készítése, személyes vélemény - prezentáció

 

Megvalósíthatóság:

  • Csoport tagjainak együttműködése:témakörök, szakirodalom feltérképezése, felosztása
  • Önálló kutatómunka a könyvtárban, kiselőadás megtervezése
  • Csoport tagjainak együttműködése: A kiselőadások anyagának áttekintése, közös könyvajánló készítése

Ajánlott könyvek:
Robert Fisher: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni, Műszaki Könyvkiadó, Bp.2002
Kovácsné Sipos Márta: A tanulás fortélyai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2003
Paul Roeders: A hatékony tanulás titka. Calibra, Bp.1995
Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan - Könyv a tanulásról. Metodus Tan,Bp.2003
Werner Metzig - Martin Schuster: Tanuljunk meg tanulni - A tanulási stratégiák. Medicina. Bp.2003

  1. Elmetérkép készítése tanulási hatékonyságfejlesztés vagy saját szaktárgy témakörében.

Feladat:     - ismertetni a készítés elveit, szabályait
- a térkép  bemutatása - prezentáció
Megvalósíthatóság:

  • Csoport tagjainak együttműködése:felderíteni a téma tanulmányozásához szük­séges elméleti forrásokat, elmetérképek közös megszerkesztése
  • Prezentációk egyénileg, vagy közös bemutatás.

Használható források:
- G.Dryden - Dr. J.Vos: A tanulás forradalma. Sikerkönyvek, Bp. 2004.
- Gyarmathy Éva: Gondolattérképek. in: Tanulásmódszertani évkönyv 2003-2004. 167-173.oldal. Metodus Tan, Bp. 2003.

  1. A témakörben az internetről letölthető címlista, irodalomjegyzék

elkészítése, fénymásolva, sokszorosítva a csoport tagjainak átadva, továbbá a témához kapcsolódó óravázlatok bemutatása,kivetíthető fóliára elkészítve
Megvalósíthatóság:

  • Önálló kutatómunka az elektronikus szakirodalomban
  • Csoport tagjainak együttműködése: kutatások eredményeinek összedolgozása, dokumentációk elkészítése, csoportnak a szükséges infortmációk megadása
  1. Önvizsgálat, önértékelés

- a feladatlap kérdéseit sajátmagára vonatkoztatva kitölti
- összegző értékelést készít és prezentációt mutat be a saját tapasztalatairől,  fejlődésére vonatkoztatva, kiemelve a pozitív fordulatokat az életében
Megvalósíthatóság:

  • Önálló munka: kérdőív kitöltése sajátélmény megszerzése, ön-értékelő beszámoló készítése
  • Csoport tagjainak együttműködése:egymás beszámolói alapján összegző értékelés készítése
  1. Kutatómunka

- kreativitást, figyelmet, gondolkodást fejlesztő játékok, feladatok témakörében
- A feladatok bemutatása, instruálása, lejátszatása.
Megvagvalósíthatóság:

  • Önálló kutatómunka: szakirodaklom tanulmányozása
  • Csoport tagjainak együttműködése:gyakorlatok, órarészletek kiválasztása, összeillesztése és mikrotanítása

 

 

 

3. számú
MELLÉKLET:

MINTAPROJEKTEK:

  • Sándor József - EKF Gyakorló Iskola: Projektoktatás a földrajztanításban. Az európai kőkor, Mezopotámia, Egyiptom csillagászati ismeretei. Naptár
  • Dr. Bartók Béla - EKF Történelemtudományi Intézet: A projektmódszer alkalmazásának lehetőségei a történelem tanítás módszertanában
  • Sándorné Halász Erzsébet - EKF Gyakorló Iskola: Projektoktatás a földrajz tanításban. A fejlődés pólusai a fejlődő világban: Afrika - Szahel-övezet
  • Herpainé Lakó Judit - EKF Andragógiai és Közművelődési Tanszék: A projektmódszer alkalmazásának lehetőségei a felnőttképzés módszertanában
  • Tóth Ágnes - EKF Gyakorló Iskola: Projektoktatás a történelemtanításban. Az őskor társadalma és művészete.
  • Hunyadi Zsuzsanna - EKF Gyakorló Iskola: Projektoktatás a magyar nyelv- és irodalomtanításban.

 

 


Mintaprojekt 1.
Sándor József - EKF Gyakorló Iskola
Projektoktatás a földrajztanításban

Az európai kőkor, Mezopotámia, Egyiptom csillagászati ismeretei. Naptár

Az óra célja Az ókor nagy gondolkodóinak munkásságán keresztül a világkép alakulásának bemutatása, különös tekintettel a tudományos világkép kialakulására; nézőpont­váltás, kísérletezés
Osztály 14-15 év (9. évfolyam)
Ajánlott megelőző és követő tananyag:
            Megelőző tananyag: Bepillantás az őskor csillagászatába (kőkörök.)
Követő tananyag: A középkor és az újkor csillagászati felfedezései (Kopernikusz, Galilei, Tycho Brahe, Kepler, Newton.)

NAT kapcsolódási pontok Ember és társadalom, Matematika, Életvitel és gyakorlati ismeretek
A képességfejlesztés fókusza:

Feldolgozott tartalmak:

A tartalom feldolgozása során preferált tevékenységek:
1. Az információ önálló kezelésének fejlesztése
a) önálló adatkeresés
b) az adatok rögzítése, tárolása
c) az adatok közötti viszonyok felismerése és leírása
d) az adatok prezentálása
2. Egyéni és csoportos tevékenységek (kísérletek, megfigyelések) önálló tervezése
a) a tevékenység lépésekre bontása
b) feladatok meghatározása, feladatvállalás
c) a feladatok ütemezése
3. A tervek megvalósítása
a) terv szerinti haladás
b) önellenőrzés, elemzés, értékelés
c) tervek szükség szerinti módosítása
Segédletek:
Csillagászat 1 Power Point-os bemutató.
Munkalap
Számítógép
Projektor
Interaktív tábla

AZ órához kapcsolódó források:
http://csomalin.csoma.elte.hu/~toti/szertar/csillag/a02.htm
http://berzsenyi.tvnet.hu/tanszek/szam/HOED/torokor.htm
http://dunaujvaros.mcse.hu/Olvasnivalo/okori_csillagaszat.html
http://geothink.freeweb.hu/html/egyetem/csill/tori05.html
http://www.iqdepo.hu/dimenzio/20/20-09-03.html
http://hps.elte.hu/~szegedi/tudtort/ic4d/page_01.htm
http://vizsla.origo.hu/static/tudomany/termeszettudomany/ur-_es_foldtudomanyok/csillagaszat/
http://indykfi.atomki.hu/kisfiz/JARDANYB/tort/okor.htm
http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/
http://exn.ca/mysticplaces/Stonehenge.cfm
http://kiskun.mcse.hu/index2.php?option=articles&task=view&id=437&Itemid=13
http://www.sundials.co.uk/projects.htm
http://www.astro.utoronto.ca/~zhu/ast210/both.html
Csillagászat, természetföldrajz AKG kiadó, Simon Tamás
I. Ráhangolódás

1.1. Tevékenység: Fényképfelvételek elemzése alternatív választással, esetleg csoportos feldolgozással, a végén frontális ellenőrzéssel

Tanári instrukciók:

A fényképek bemutatása után adjunk lehetőséget a spontán megnyilvánulásokra, az érzelmek kifejezésére, kapcsolódó élmények meghallgatására.
A feldolgozást segítő kérdések:
1. Stonehenge
- Mit ábrázol a kép? Ismerjük-e?
- Helyezzük el a térképen!
- Milyen szerepet tölthetett be az akkori világban?
- Miért volt fontos az idő ismerete?
2. Egyiptomi piramisok
- Hol találhatók? Keressük meg őket a térképen!
- Mit tudunk a piramisok tájolásáról?
- Van-e csillagászati alapja a piramisoldalak meredekségének?
3. A megalitikus kor sírjai
- Mit ábrázol a kép? Milyen építmény lehet? Mire használták?
- Helyezzük el a térképen!
- Melyik korból származik?
- Van-e csillagászati jelentősége?

Kiemelt készségek, képességek: Figyelem, képzelet, empátia, érzelmek kifejezése, probléma­megoldó gondolkodás
A differenciálás lehetőségei:
Munkaforma: Heterogén kiscsoport

Módszerek: Bemutatás, ellenőrzés
Eszközök:       Csillagászat 1 Power Point-os bemutató.
Munkalap
Számítógép
Projektor
nteraktív tábla

1.2. Tevékenység: Napéjegyenlőség - A Napforduló fogalmának tisztázása

Tanári instrukciók:
Tanulói kiselőadás.
A tanulót korábban kérjük fel a kiselőadás megtartására. Adja meg: a kiselőadás szempontjait, a lehetséges adatforrásokat, a kiselőadásra rendelkezésre álló időt! Kérjük meg a tanulót, hogy készítsen legfeljebb féloldalas vázlatot, esetleg számítógépes prezentációt, és az alapján tartsa meg az előadását.
Előzetesen a tanuló mutassa be a vázlatot, a tanár röviden szóban értékelje.
A kiselőadás szempontjai:

Kiemelt készségek, képességek: Összefüggések feltárása, lényegkiemelés
A differenciálás lehetőségei:
Munkaforma: Frontális

Módszerek: Közlés, megbeszélés, ellenőrzés
Eszközök: -

II. Tartalom feldolgozás

2.1. Tevékenység A napok elnevezése idegen nyelveken - gyűjtőmunka (német, angol, francia, illetve más nyelveken táblázatba rendezéssel)

Tanári instrukciók:
A gyűjtőmunka megszervezése:
1. Csoportok alakítása
2. A csoportok felkérése, hogy szervezzék meg a gyűjtőmunkát, szempontok adása a munkaszervezéshez
A tanulók megtervezik a gyűjtőmunkát:
- a feladat pontos meghatározása, szükség esetén a tanár visszakérdezése,
- a feladat részfeladatokra bontása az egyéni adottságok (nyelvtudás) figyelembevételével,
- a feladat időbeni ütemezése,
- szóvivő választása.
3. A gyűjtőmunka segítése, a gyűjtőmunka terv szerinti végrehajtása:
- önellenőrzés,
- szükség esetén erőforrás átcsoportosítása,
- az eredmények dokumentálása,
- az eredmények prezentálása,
- a munka rövid értékelése.
4. A tanulók fogalmazzák meg a következtetéseket:
- A hét napjai gyakran a mozgó égitestekről vagy az azokhoz kapcsolódó istenekről kapták a nevüket.
- Az égitestek felsorolása: Nap, Hold, Mars, Merkúr, Vénusz, Jupiter, Szaturnusz.
5. Problémafelvetés: miért pont erről a hét égitestről kapták nevüket a hét napjai?
Válasz: ezek láthatók szabad szemmel.
Kiemelt készségek, képességek: Adatgyűjtés, adatrendezés, tervkészítés, terv szerinti haladás, az eredmények prezentálása, összefüggések feltárása
A differenciálás lehetőségei:
Munkaforma: Heterogén kiscsoport

Módszerek: Gyűjtés, megbeszélés, közlés / magyarázat
Eszközök: Munkalap

A hét napjai

Égitestek

magyar

angol

német

francia

olasz

spanyol

latin

magyar

Vasárnap

 

 

 

 

 

 

 

Hétfő

 

 

 

 

 

 

 

Kedd

 

 

 

 

 

 

 

Szerda

 

 

 

 

 

 

 

Csütörtök

 

 

 

 

 

 

 

Péntek

 

 

 

 

 

 

 

Szombat

 

 

 

 

 

 

 

Megoldás:

A hét napjai

Égitestek

magyar

angol

német

francia

olasz

spanyol

latin

magyar

Vasárnap

sunday

Sonntag

dimanche

domenica

domingo

Sol

Nap

Hétfő

monday

Montag

lundi

lunedi

lunes

Luna

Hold

Kedd

tuesday

Dienstag

mardi

martedi

martes

Mars

Mars

Szerda

wednesday

Mittwoch

mercredi

mercoledi

miércoles

Mercurius

Merkúr

Csütörtök

thursday

Donnerstag

jeudi

giovedi

jueves

Iuppiter

Jupiter

Péntek

friday

Freitag

vendredi

venerdi

viernes

Venus

Vénusz

Szombat

saturday

Samstag

samedi

sabato

sábado

Saturnus

Szaturnusz

2. GYŰJTEMÉNY
2.2. Tevékenység A naptár fontossága a potamikus kultúrákban

Tanári instrukciók:

1. Problémafelvető beszélgetés:
- Miért szükséges a naptár?
- Kik találták ki a naptárt?
Válaszok:
- Azért volt szükség a pontos időszámításra, hogy tudják: a mezőgazdasági munkáknak mikor van itt az ideje.
- Mezopotámiai csillagászok.
2. A mezopotámiai naptár bemutatása tanulói kiselőadás keretében.
A tanulót előző órán kérje fel a tanár a kiselőadás megtartására!
Adja meg:
- a kiselőadás szempontjait,
- a lehetséges adatforrásokat,
- a kiselőadásra rendelkezésre álló időt!
Kérjük meg a tanulót, hogy készítsen legfeljebb féloldalas vázlatot, és annak alapján adjon elő!
A két óra között a tanuló mutassa be a vázlatot, a tanár szóban, röviden értékelje!
A kiselőadás szempontjai:
- 1 évben 12 harmincnapos hónap
- 9 éves ciklusból összesen hétszer, plusz egy 13. hónap
- a napot 24 órára osztották.
3. Az egyiptomi csillagászat eredményei, lásd a 2. pontban.
A kiselőadás szempontjai:
- A Szíriusz heliákus kelése
- 1 évben 12 harmincnapos hónap
- év végén plusz 5 ünnepnap
- 4 évenként plusz egy 6. ünnepnap

Kiemelt készségek, képességek: Összefüggések feltárása, önálló adatgyűjtés, az adatok rendezése, az eredmény prezentálása
A differenciálás lehetőségei:
Munkaforma: Frontális + kiselőadás

Módszerek: Előadás, beszélgetés, magyarázat
Eszközök: -

III. Összegzés
3. GYŰJTEMÉNY
3.1. Tevékenység: Otthoni munka kiosztása - kutatás

Tanári instrukciók:
Szorgalmi feladat:
Lakóhelyük közelében keressenek a tanulók napórákat!

Kiemelt készségek, képességek: Információkezelés: adatgyűjtés, adattárolás, az adatok rendszerezése, prezentálás
A differenciálás lehetőségei:
Munkaforma: Egyéni

Módszerek: Információkeresés
Eszközök: -

IV. Értékelés

Tanári instrukciók:

Az óravázlat a Kompetencia alapú oktatáshoz készített programcsomag felhasználásával készült.

 


MINTAPROJEKT 2.
Dr. Bartók Béla - EKF Történelemtudományi Intézet
A projektmódszer alkalmazásának lehetőségei a történelem tanítás módszertanában

ÓRATERV
A tanár neve: Dr. Bartók Béla
A tanítás helye: EKF Történelemtudományi Intézet, A/319
A tanítás ideje: 2007. 02. 13.
A tantárgy neve: A történelemtanítás módszertana II. (egyetemi tagozat)
A tanagyag címe: A projekt kereteinek kialakítása
Oktatási cél: A projekt személyi, időbeli, tartalmi és szakmai határainak kijelölése
Képzési cél: Reális célkitűzés, döntési képesség, kezdeményezőkészség, alternatívaválasztás
Nevelési cél: Önbizalom, demokratikus attitűd, kommunikáció, tolerancia fejlesztése

  1. Adminisztráció (névsorolvasás, hiányzások regisztrálása)
  2. Az órai munka megszervezése:

Az órán ki kell alakítani a projekt kereteit. Sok kérdésre kell választ adni..

  1. Ismétlés:Mi a projekt?

Mi a projektmódszer?
Melyek a tanulók teendői?
Melyek a tanár feladatai?
Kik voltak a megalapozói?
Melyek az előnyei és hátrányai?

  1. Motiváció: Magyar Kódex 4. CD-ROM-melléklet bemutatása
  2. 1. kérdés: Kik vesznek részt a projektben?

Az egyetemista történelem szakos hallgatók száma, akik a Történelemtanítás módszertana II. tantárgyat tanulják 24, de csak 9 fő lesz jelen folyamatosan, mert a többiek másik szakjukból vidéki tanítási gyakorlatot végeznek.

  1. 2. kérdés: Hogyan alkossunk csoportokat?

Hány főből álljon egy csoport? Milyen szervezési elvet javasolnak? Indokolják meg!
Megoldás: 3 fő legyen egy csoport és 3 csoportra lesz szükség. Ez kevés, de az idő és a létszám ismeretében reális. Gyorsan készítünk 3-3 darab 1., 2., 3. számú cédulát, amelyeket keverés után húznak ki és az azonos számúak alkotnak egy-egy csoportot.

  1. 3. kérdés: Mennyi időt fordíthatunk a projektre? Hogyan osszuk be az időt?

Válasz: 2×2 óra áll még rendelkezésünkre az oktatásban. Február 13-20 között órán kívül kell elkészíteniük a projektterveket, ami nem folyamatos munkát igényel. Február 20-án az órán a 3 csoportnak ismertetnie kell részletes terveit és be kell mutatnia a gyűjtött történelmi anyagot. Be kell számolniuk, hol és mit találtak.
Február 20-27 között kell elkészíteniük saját prezentációikat ismét órán kívül az egyénileg gyűjtött információk alapján, amelyből közös produktum lesz.
Február 27-én kerül sor a részprojektek bemutatására és részletes értékelésére ismét órai keretben. 

  1. 4. kérdés: Mennyi időre van szükség az oktatásban és a szabadidőben?

Válasz: A projekttervek ismertetése 15-15 perc csoportonként, a kutatott információk bemutatása ugyancsak 15-15 perc az órán. A projektek bemutatása és értékelése szintén 3x30 perc. A szabadidőből felhasznált időt 5-6 órára becsülik a hallgatók, amiből kb. 1 óra a terv elkészítése, 3-4 óra az anyaggyűjtés könyvtárban, interneten, CD-ROM-ról és kb. 1 óra a prezentáció összeszerkesztése.

  1. 5. kérdés: Milyen tantárgyakra és tudományokra terjedjen ki a projekt?

Melyek a lecke jellegzetességei? Milyen rész- vagy segédtudományokat kell bevonni?
Demográfia, gazdaságtörténet, társadalomtörténet, közlekedéstörténet, művelődéstörténet (művészetek, tudományok, oktatás).
Mely tantárgyakkal kell koncentrálni? Földrajz, rajz és vizuális kultúra, ének-zene.
Melyek azok az információk, amelyeket ki kell hagyni vagy fontos belevenni? A kötelező ismeretek mellett nagy hangsúlyt kell fektetni az általános műveltség fejlesztésére.

  1. 6. kérdés: Mennyire ragaszkodjunk a tantervi szempontokhoz? Mit ír elő a Nemzeti Alaptanterv és a kerettanterv ebből a témakörből? A tervezésnél figyelembe kell venni a középiskolai tantervi követelményeket.

Válasz: a követelmények minimálisak e témából, de fontos, hogy a tanulók minél jobban megismerjék az 1848 előtti közlekedés, Pest-Buda kiépülését és az építészet, a festészet, a zene fellendülését. A legfontosabb követelmény: tartalom és terjedelem szempontjából bemutatható legyen a középiskola 11. évfolyamában egy tanítási óra keretében.

  1. Összefoglalás: Kik vesznek részt a projektben?

Kik lesznek az egyes csoportok tagjai?
Melyek a határidők?
Mire mennyi időt kell fordítani?
Milyen tantárgyakat vonunk be?
Miben térünk el a tantervtől?


Projektmegvalósítási tapasztalatok

A hallgatók a projekttel kapcsolatban az első órán tartózkodóak, passzívak voltak, de sikerült olyan kérdéseket feltenni nekik, amelyekből érezték, hogy ez nem a hagyományos előadás vagy szeminárium, hanem közös munka lesz. A következőkben az órán felmerült problémák megoldása során szerzett tapasztalatokat összegzem az egyes kérdések sorrendjében.
1. A résztvevők körének meghatározásában a hallgatóknak döntő szerepük volt, mivel nem tanítom folyamatosan őket. 1-2 hallgatót ismertem a csoportból, így főleg rájuk támaszkodtam a csoport megismerésében. Kiderült, hogy gyakorlatilag ők sem tudják, hány fős a csoportjuk, de gyorsan kiderült, hogy a 24 főből hosszabb távon csak 9 főre számíthatok.
2. Voltak elképzeléseik a hallgatóknak a kiscsoportok kialakításának módszereire is pl. hogy olyan dolgozzanak együtt, akiknek a másik szakja is azonos, de sikerült meggyőzni őket, hogy most az (is) fontos, hogy jobban együtt működjenek egymással és olyanok is megismerjék egymást, akik nem találkoznak nap mint nap.
3-4. Az idő beosztásában a tanítási órák felhasználásában egyetértettek. Világos volt számukra, hogy a projekttervek ismertetésekor, a kutatási beszámolónál, a projekt bemutatásakor és az értékeléskor szigorúan be kell tartani az időhatárokat. Az órán kívüli idő felhasználásában az órán nem tudtak dönteni, külön egyeztetésre volt szükség a csoportok tagjainak az órán kívül arról is, hogyan tartják egymással a kapcsolatot, mikor, hol és hányszor fognak találkozni.
5. A koncentráció kérdésénél fel kellett mérni, hogy kinek mi a másik szakja, de csak a földrajz volt az, amelyet ebben a formában be lehetett vonni a felkészülésbe. A hallgatók a lecke elolvasása után nevezték meg a rész- és segédtudományokat, de már ekkor figyelmeztetni kellett őket a középiskolai követelményekre.
6. Többször is hangsúlyozni kellett, hogy már az anyaggyűjtés előtt keressék meg a tantervek 11.-es fejezetében a kötelező történelmi ismereteket és utána döntsenek a kiegészítő információk gyűjtéséről, nehogy a terjengősség vagy a túlzott tudományosság hibájába essenek. Abban viszont mindannyian egyetértettek, hogy szükséges a nemzeti kultúra reformkori alkotásainak részletesebb bemutatása.
Az órán a hallgatók egyre aktívabbak lettek és egyre jobban kivették részüket nemcsak a szervezési kérdések megoldásából, hanem a tartalmi döntések meghozatalából is.


Projektpedagógiás összefoglaló

Az elkészült projekttel kapcsolatban több kérdés is felmerült.
Nem sikerült a munka előtt felvenni a kapcsolatot a gyakorlóiskola történelem szakvezető tanárával, de a későbbi megkeresés és projektismertetés után a produktumot jónak és használhatónak mondta, azt viszont nem tudta garantálni, hogy 2007 őszén minden hallgató be tudja majd mutatni a tanítási gyakorlaton. Elképzelhetőnek tartotta, hogy egy-egy esetben a prezentáció beiktatható és felhasználható lesz. Fontos lenne a projekt végleges minősítése szempontjából annak utánajárni 2007 decemberében, mit és hogyan sikerült a középiskolában az elkészült anyagból bemutatni.
A projektmódszernek egyébként csak úgy látom értelmét, ha kifelé a társadalom felé irányul és nem befelé pl. magát a módszertant tekintjük egy projektnek. Annak is lehet gyakorlati haszna főiskolások és egyetemisták számára, ha a történelemtanítás módszertanából készítünk egy-egy projektet (pl. valamilyen szemléltetőeszközt, óratervet), de szerintem sokkal hasznosabb, ha valamilyen konkrét általános vagy középiskolai igényre ad gyakorlati megoldást. A történelemtanításban elképzelhető még olyan projekt megvalósítása, amely órai keretben pl. drámapedagógiai módszereket alkalmazva dolgoz fel történelmi mondákat, eseményeket vagy modellezni próbálja a piacgazdaság (a kapitalizmus) működését. Órán kívül irányulhat tanulmányi verseny vagy kirándulás szervezésére, lebonyolítására és elképzelhetőnek tartom, hogy 1-2 éven alatt kidolgozható annak az elméleti és gyakorlati háttere, hogyan kell ezeket terveznie, irányítania egy leendő történelemtanárnak.
Nagyon megnehezítette a munkát az, hogy hetente csak 2-2 órát dolgoztunk együtt a hallgatókkal, ami fellazította a projektmunka lényegét. Néhány hallgató meg is fogalmazta, hogy sokkal hatásosabb lett volna, ha egyetlen nap fordítunk a munkára 6-8 órát, ami lehet, hogy fárasztóbb lett volna, de jobban átélhetővé tette volna a közös tevékenység élményét.
Ebből következik az a probléma is, hogy a jelenlegi oktatási viszonyok, órafelosztás, munkaformák még sokáig nem fogják lehetővé tenni a projektmunka tiszta és hatékony alkalmazását. Addig csak arra van lehetőség, hogy elméletileg minél jobban felkészülve megpróbáljunk projektszerű oktatást folytatni, ami esetleg még egyetlen projektnap megszervezését sem teszi lehetővé. A projektmódszer jövője szorosan összefonódott a többi reformpedagógiai irányzat sorsával, amelyek eddig is csak részeredményeket értek el a tradicionális pedagógia ostromában. Talán majd egy pedagógusi generációváltás fog ennél sokkal látványosabb eredményekkel szolgálni.


Mintaprojekt 3.
Sándorné Halász Erzsébet - EKF Gyakorló Iskola:
Projektoktatás a földrajztanításban
A fejlődés pólusai a fejlődő világban: Afrika - Szahel-övezet

Az óra célja: A fejlődés pólusainak megismerése a fejlődő világban. Átfogó képet kapni a fejlődő világ helyzetét kialakító történelmi, társadalmi stb. viszonyokról, a természeti, társadalmi, financiális erőforrásokról, a problémák általánosan megfogalmazható ismérveiről, kiutakat keresni, esetenként párhuzamokat felfedezni más régiókkal vagy hazánkkal. Igen fontos olyan attitűd kialakítása, amelynek a lényege, hogy felelősséget érezzünk a mások problémái iránt.
Osztály: 7. évfolyam
Ajánlott megelőző és követő tananyag:
Megelőző tananyag: ezt megelőzően ismerje meg a tanuló a gazdasági élet legfőbb szervezeteit, a közgazdaságtan alapfogalmait, lehetőség szerint társadalomismeret tárgyból érintőlegesen a gyarmatosítás korának történelmét.
Követő tananyag: ezt követően célszerű a bányászatról, feldolgozóiparról szerzett ismereteket a korosztályhoz mérten elmélyíteni vertikálisan és lokálisan egyaránt.
NAT kapcsolódási pontok: ember és társadalom, életvitel és gyakorlati ismeretek
A képességfejlesztés fókusza:

  1. információfeldolgozás, információazonosítás a kíváncsiság, az okkeresés igénye,
  2. információalkotás és - átadás
  3. a mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás;
  4. az együttműködés képességének fejlődése
  5. szolidaritás, segítőkészség,
  6. együttműködési készség

A fejlesztés irányai:

  1. A téma elmélyült tárgyalásához és feldolgozásához a korosztály háttértudása csekély.
  2. A fő cél azonban, hogy a gyerekek életkorából fakadó érzékenységére építve segíteni a nap mint nap - a médiából rájuk zúduló - információk értelmezését a földrajzoktatás eszközeivel.
  3. Erre a későbbiekben a témával való alaposabb ismerkedés épülhet. A modulban a középiskolai földrajzi atlasz segítségével ismerkedhetnek más kontinensek természeti és regionális földrajzával,
  4. Újságcikkek vagy a média segítségével aktualizálhatjuk a feladatokat.
  5. A téma kínálja az életpálya-építésben is fontos képességek, mint pl. az időben és térben való tájékozódás, a környezet megismerésének stratégiái, az önmeghatározás stb. fejlesztését.

Segédletek:
Felhasznált objektumok

  1. Távoli tájak magyar utazói - Krizsán László: Magyar utazók Afrikában
  2. Albert Schweitzer: Egy orvos az őserdőben
  3. Történelmi atlasz - Afrika 1914-ben
  4. középiskolás atlasz - Afrika mai országai
  5. Nádori Gergely: Kén-dioxid és éhezés
  6. Michael Palin - Szahara című filmsorozata
  7. Sivatagi show című film
  8. Az istenek a fejükre estek című film

Ajánlott objektumok

  1. dr. Bernek Ágnes-dr. Sárfalvi Béla: Általános társadalomföldrajz (tanári kézkönyvként)
  2. Probáld Ferenc: Regionális földrajz (tanári kézikönyvként)

I. Ráhangolódás

1.1. Tevékenység: A pusztuló esőerdők, a Száhel-öv, az éhezés, betegségek és egyéb problémák bemutatása űrfelvételek, fényképek és film segítségével

Tanári instrukciók:
Problémafelvető beszélgetés:

  1. A fényképfelvételek és a film közös megtekintése előtt kezdeményezzünk beszélgetést arról, hogy mit hallottak a tanulók mostanában Afrikáról, hogyan jelenik meg a híradásokban stb.
  2. Ezek után térjünk rá felsorolásszerűen a térséget legjobban sújtó problémák tárgyalására a film és a képek segítségével (a mellékelt veganim.mov film a vegetáció változását mutatja 1997 júliusa és 1998 januárja között Európában és Afrikában).
  3. A fényképek bemutatása után adjunk lehetőséget a spontán megnyilvánulásokra, az érzelmek kifejezésére, a kapcsolódó élmények meghallgatására.

A feldolgozást segítő kérdések, magyarázatok:

  1. Száhel-övezet
    1. Magyarázat: röviden a klímaváltozásról, annak természeti és antropogén okairól, konkretizálva a régióra
    2. ennek kapcsán a hagyományos társadalmak jellemző foglalkozásait beszéljük meg, felvázolva a legnagyobb szektorok jellemzőit.
  2. . További felvételek
    1. Mit tudunk Afrika egészségügyi viszonyairól, oktatásáról, területi különbségeiről, történelméről?
    2. Ezeknek milyen hatása lehet a kontinens jövőjére, fejlődésére?
    3. Miért fontosak ezek?
    4. Mely országokat ismerünk a kontinensről?
    5. Mutassuk meg őket!
    6. a közismerteken túl jelölje be a tanár az általa szükségesnek tartottakat!
    7.  

Kiemelt készségek, képességek:
véleményformálás, figyelem, képzelet, empátia, érzelmek kifejezésének fejlesztése
A differenciálás lehetőségei:
az egész osztály számára, minél több tanulót bevonva
Munkaforma: Heterogén kiscsoport
Módszerek: bemutatás, megbeszélés

Eszközök: Power Point-os bemutató
A Száhel-öv, a vegetáció változása 1997 júliusa és 1998 januárja között
A két kép egy normális és egy aszályos év csapadékát mutatja
Szárazság
Nyomor
Elefántkór
Szárazság és újrakezdés
6. GYŰJTEMÉNY


1.2. Tevékenység:
Irodalmi szemelvény meghallgatása
(Nádori Gergely: Kén-dioxid és éhezés című cikkéből)

Tanári instrukciók:
A szemelvényt bemutathatja a pedagógus, de pontosan, kifejezően olvasó gyerek is "előadhatja". A felolvasás közben tegye fel a kezét, aki rájött, hogy hol játszódik a történet!
A részlet bemutatása után adjunk lehetőséget a spontán megnyilvánulásokra, az érzelmek kifejezésére, kapcsolódó élmények meghallgatására.
A szemelvény értelmezését segítő kérdések:
- Hol található a Száhel-öv? Helyszín megkeresése a térképen.
- Mit jelent a száhel szó? (sivatag szegélye)
- Ma is nagy az éhezés ezekben az országokban?
- Mik azok a segélykoncertek?
- Mikor nem tudják megtermelni a legfontosabb gabonát a kölest? (nincs eső, sáskarajok)
- Mely országokat sújtja ez a probléma? Keressük meg a térképen!
- Mi segíti elő a túlsivatagosodást?
- Mik okozták a szárazságot? (mezőgazdasági változások, erdőirtás, kecskék túllegeltetése.)
- Milyen új modellt állítottak fel a kutatók?
- Te hogyan csökkentheted a kéndioxid kibocsátást?

Az új fogalmakat tisztázzuk, esetleg máshogy segítsük a nehezen értelmezhető részek lényegének kiemelésénél. a szükséges részeket magyarázattal lássuk el.
Konklúzió:
- Milyen szerepünk lehet Afrika és a többi elmaradott térség jövőjében?
- Van-e felelősségünk, kötelességünk, és milyen ez ügyben?

Kiemelt készségek, képességek:
Auditív figyelem, képzelet, empátia, érzelmek kifejezése, a szövegtartalom felfedezése, új információk megállapítása, összefüggések feltárása, jelenségek elemzése, lényegkiemelés, kérdésfeltevés, véleményformálás

A differenciálás lehetőségei:
Munkaforma: frontális
Módszerek: bemutatás, beszélgetés
Eszközök: 7. gyűjtemény
vii.a.3.1. a fejlődés pólusai a fejlődő világban 1

 

 


II. Tartalom feldolgozás
2.1. Tevékenység: Afrika legsúlyosabb problémáinak számbavétele egy cikk feldolgozásával

Tanári instrukciók:
Osszuk ki a szövegeket, segítsünk a szövegfeldolgozásban és a kiselőadások elkészítésében. a prezentációkat kövesse beszélgetés.
Beszélgetés:
- Mely szakmák képviselői hogyan tudnának segíteni a gondokon?
Összefoglaló jegyzet készíttetése a korábbiakkal egybevetve úgy, hogy az egyes problématerületeket egy-egy csoportból választott "szakember" adja elő.

Kiemelt készségek, képességek: adatgyűjtés (tapasztalatgyűjtés), adatkezelés: adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok megteremtése és/vagy elemzése, feltételek és viszonyok összefüggése, információalkotás és átadás, célmeghatározás, útkeresés, a terv megvalósítása

A differenciálás lehetőségei: Heterogén csoportokban, képességek szerinti feladatmegosztással
Munkaforma: Csoportos
Módszerek gyűjtés, bemutatás
Eszközök 8. gyűjtemény
7. GYŰJTEMÉNY

7. GYŰJTEMÉNY
8. GYŰJTEMÉNY
III. Összegzés

3.1. Tevékenység
Házi feladat: "Gyereknek lenni egy afrikai országban" - tablókészítés

Tanári instrukciók:
Készíttessünk tablót, fogalmazást, élménybeszámolót, naplót, vagy bármilyen anyagot a diákokkal arról, hogyan képzelik el egy mozambiki, dél-afrikai, etióp, tunéziai. kortársuk életét, gondjait, álmait.
A munkát egyénileg vagy párban végezzék el a tanulók, és mutassák be (felolvasás, szerepjáték stb.).

Kiemelt készségek, képességek: a partnerekhez való igazodás, együttműködési készség, információazonosítás, mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás

A differenciálás lehetőségei:
Munkaforma: egyéni vagy pármunka

Módszerek gyűjtőmunka, prezentáció
Eszközök -


MINTAPROJEKT 4.
Herpainé Lakó Judit - EKF Andragógiai és Közművelődési Tanszék
A projektmódszer alkalmazásának lehetőségei a felnőttképzés módszertanában
Óraterv:
A kultúraelmélet, testkultúra, egészségkultúra című tárgy keretén belül terveztem egy órát, melyben a projektpedagógiát alkalmaztam. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a testkultúra és az egészségkultúra elméleti és gyakorlat kérdéseit.

  1. A testkultúra és az egészségkultúra fogalmának meghatározása
  2. A testkultúra, egészségkultúra elemei, funkciói
  3. A testkultúra és az egészségkultúra helye és szerepe napjainkban
  4. A tanultak alkalmazása egy fiktív -az egészség- és testkultúra minél több területét felhasználó - rendezvény megtervezésén keresztül

6. óra

 

 

 

 

 

6.1. A projektmódszer alkalmazásának lehetőségei az andragógus-képzésben

előadás

Projektor, laptop, vetítővászon

 

 

15 p

6.2 Az egészség- és testkultúra témakörének feldolgozási lehetőségei projektmódszerrel

      • 3 fős csoportok alakítása (véletlenszerűen, számozással)

 

      • A projekt témájának kiválasztása

Szempontok:
-  egy - a választandó szakirányhoz kötődő-  rendezvény, program, tanfolyam,. stb. kitalálása
- témakör: a testkultúra és az egészségkultúra minél több területét érintse

6.2.3. Célcsoport, létszám, helyszín, időpont meghatározása

6.2.4. Figyelemfelkeltő programcím kitalálása

6.2.5. A rendezvény alapgondolatának rövid megfogalmazása

Kiscsoportos  munka projektmódszer

Papír, toll

A tanár folyamatosan ellenőrzi és segíti a csoportok munkáját

- szociális kompetenciák
- konfliktuskezelés
- együttműködés
- nyitottság
- probléma-érzékenység
- önálló döntéshozatal

45 p

    • A csoportok ismertetik elképzeléseiket, ötleteiket

Szemináriumi csoportmunka

 

A tanár értékel

- probléma-érzékenység
- együttműködés

20 p

6.4 Házi feladatok kiosztása. Kutatómunka, anyaggyűjtés

 

 

 

 

10 p

 

Felhasznált irodalom:

  • Hegedűs G.: Projektpedagógia Kecskeméti Főiskola TFK Kecskemét 2002.
  • Hortobágyi K. : Projekt kézikönyv Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest 2003.

 

 

 


Tapasztalatok:

A Kultúraelmélet - testkultúra gyakorlati jeggyel záródó tantárgy oktatása során új módszerekkel dolgoztam, amelyek színesítették az órákat, de egyben megnehezítették a dolgomat is.
Az újfajta szemlélet (projektmódszer, szociális és életviteli kompetenciák) szerinti óraszerkezet kialakítása, a tananyag ilyen jellegű összeállítása nagyon sok munkát igényelt.
Úgy érzem, megérte, mert olyan ismeretekhez juthattak így a hallgatók, amelyeket a gyakorlatban, későbbi munkájuk során is jól tudnak majd alkalmazni.
A hallgatók számára az újfajta forma és megközelítés figyelemfelkeltő volt, az órákon aktívan részt vettek, határidőre elkészítették a feladatokat.
A félév értékelése nagy kihívást jelentett számomra, olyan objektív szempontrendszert kellett felállítanom, amely két részből állt. Egyrészt a megszerzett elméleti tudást kellett ellenőriznem, másrészt az órán és a tanórán kívül kapott kiscsoportos feladatokat kellett értékelnem.
A kurzus folyamán nem csak egyetlen órán alkalmaztam a projektpedagógiát, hanem folyamatosan több órán keresztül. Legnagyobb problémám az órakeretekkel adódott, ugyanis heti 1,5 órában nagyon nehéz a projekt-szemléletet kialakítani és megvalósítani. Többször kaptak a csoportok különféle tanórán kívül elvégzendő feladatot, ezeket precízen, pontosan, határidőre elkészítették. De sokkal hatékonyabban tudtam volna alkalmazni a projektpedagógiát, ha tömbösítve tudtam volna tartani az órákat. Sajnos erre a hallgatók egyéb tanulmányi kötelezettségei miatt nem volt mód és lehetőség.

Összességében elmondható, hogy a hallgatók is és én is sok hasznos ismeretre tettünk szert és munkám során továbbra is alkalmazni fogom az újonnan elsajátított módszereket, technikákat.

 

Összefoglaló

Munkám során már korábban is használtam a projektpedagógia elemeit az egyetemen tanult ismereteim alapján. Ebben a félévben viszont az új ismereteimmel is hozzá tudtam járulni az óráim színesítéséhez. Tervezem azt is, hogy a többi tantárgyam oktatásánál is próbálom használni ezt a módszert.
A projektmódszernek megkülönböztető jegye az a nagyfokú szabadság, amelyet a diákok számára biztosít a célok kiválasztásától, a tervezéstől a feladat végrehajtásának módozatain keresztül egészen az elkészült produktum és tevékenység értékeléséig.
A projektmódszer nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére, kapcsolatok kialakítására, a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítására, a szociális és életviteli kompetenciák kialakítására.
Legnagyobb nehézség lesz a továbbiakban is a tanórai keretek megváltoztatása, melyet az órák tömbösítésével lehetne megoldani.
A projetpedagógia alkalmazását az alábbi tárgyaim oktatásánál fogom használni kisebb-nagyobb arányban: Szakmódszertan, Kultúraelmélet-testkultúra, egészségkultúra, Rendezvényszervezés, Tárgykészítő játékok módszertana, Készségfejlesztés.


Mintaprojekt 5.
Tóth Ágnes - EKF Gyakorló Iskola
Projektoktatás a történelemtanításban.
Az őskor társadalma és művészete.

Témabevezetés
A múltat megváltoztatni nem tudjuk, de a már megtörtént események átgondolása  segíthet mai problémáink megoldásában. Az idő visszafelé is végtelen. A 21. század a 2O. századból nő ki. Az emberiség történetének nincs belátható vége, és nem ismerjük pontosan a kezdetét sem. A pattintott kő emberétől megszakíthatatlan lánc vezet az atomkutató laboratóriumába. Érdemes megismernünk, és megismertetnünk gyerekeinkkel az emberi civilizáció kezdeteit. Képzeletbeli időutazásunkban a természet által valaha is létrehozott legbonyolultabb teremtmény első lépéseit próbálom rekonstruálni. Képzeljük bele magunkat annak a százezer évvel ezelőtti embercsoportnak a helyébe, amely éppen egy bölénycsordát űz bele egy mocsárba, vagy a Pireneusok mélyén valamely barlang áthatolhatatlan sötétjében, ahol egy öregember mamut képét festi a falra. Engedjük szabadjára képzeletünket és a meglévő mozaikokból rakjunk össze egy képet az emberiség múltjából.
Célom, hogy bemutassam e történelmi korszak feldolgozásának egyik lehetséges módját a vizuális kommunikáció, valamint a mozgókép- és médiaismeret segítségével. A gyerekek személyes élményeiken keresztül jutnak közelebb ezekhez a folyamatokhoz és az órákon az eszközök készítésétől az ősművészet technikáinak gyakorlásán át az ősember szinte valamennyi tevékenységét "kipróbálják". Élményszerűen kerülnek kapcsolatba a feladatokkal, (eszköz-, edény-, festmény-, ékszerkészítéssel, zenével, ritmusokkal stb.) melyek kreatív megoldásaival megtapasztalhatják az őskori ember alkotási folyamatát, próbálkozásaikkal saját maguk juthatnak el a megoldásig és átélhetik a megvalósítás örömét.
A munka során a gyerekek megismerkednek bizonyos filmes alapfogalmakkal is, hiszen mindennapos kapcsolatuk van a televízióval, mozival. Áradnak feléjük a képek, amelyek befogadásával szemben tudatosabbá, kritikusabbá kell tenni őket. Tehát a film és média oktatását minél kisebb korban el kell kezdeni. Ezért e program megvalósítása során egy sajátos egyedi technikát alkalmazok: a karcolt diafilmet. A gyerekek életkori sajátosságához ezt az eljárást tartottam a legmegfelelőbbnek. A képzőművészet és film kapcsolata vitathatatlan. Én egészen a gyökerektől indultam, hiszen az ötödik osztályosok gondolatvilágához közel áll a képregény és a mesés diafilm is.
A módszertani program 4 tanítási egység terjedelmű (8 óra) az 5. osztályosokkal valósítottam meg.
Ez a témavázlat olyan módszertani modul, amely a vizuális kultúra órák tartalmát is leírja, ennek a tartalomnak egy lehetséges feldolgozási módját mutatom be a hagyományos vizuális értelmezésen túl a mozgókép- és médiaismeret eszközeivel is.

A feldolgozás bemutatása
Óraterv
A művészetek alapját képezik a nemzeti és az egyetemes emberi kultúrának. Mindennapi életünkben a természetes- és az alakított környezetünk esztétikai formái meghatározóak. A tágas és komplex kultúraértelmezésből következően a történelem, a földrajz, az irodalom, a vizuális kultúra, a zene a tánc, a rajz és a média területeit integrálva dolgoztam a gyerekekkel. Aktív befogadásra, és alkotó tevékenységre ösztönözve őket. Következésképpen a gyerekek megtapasztalhatják, átélhetik, megérthetik az emberi kommunikáció azon sajátos formáit, amelyek a művészetekben, a tárgy- és környezetkultúrában őrződnek meg és teremtődnek újjá. A művészetekben létező szabályszerűségek sajátos közlésformák, kifejezésmódok közvetítésére építettem fel a javasolt tevékenységeket, tartalmakat, s egyúttal a művészethez kultúrához vezető személyes utak bejárására bátorítottam tanítványaimat.
Témám az őskor társadalma és művészete. 5. osztály. A témakörre javasolt óraszám kb. 8 óra.

KÖVETELMÉNY
Ismerjék meg a gyerekek az emberi civilizáció kezdeteit.
Tudják időben elhelyezni az egyes kultúrákat.
Ismerjék meg a művészetek eredetét.
Tiszteljék és óvják a múlt anyagi és szellemi értékeit.
Különböztessék meg a korszak jellemző sziklarajzait, idoljait, eszközeit szerszámait és azok készítésének módját.
Ismerjék a lakóhelyünk környékén lévő őskori emlékeket.
Egyszerű képregény készítésével értelmezzék a gyakorlatban a képkivágás és nézőpont fontosságát, az ezekben rejlő kifejező erőt.
Ismerjék fel a képregény és a film hasonlóságát és különbségeit.
Értsék meg az alapvető dramaturgiai szempontokat.

MÓDSZERTANI ALAPELVEK
Az órákat hassa át az élményszerűség.
Sokszínű nevelői motiváció mellett a gyerekek nagyfokú "alkotói szabadságának" az ajánlott feladatok mellett az egyéni élményfeldolgozás, ötletmegvalósítás lehetőségének mindenkori biztosítása.
A tevékenység, az alkotás, létrehozás, felfedezés örömének elsődlegessége, az oktató módszerrel szemben.
A személyes tevékenységbe foglalt érzékletes tanulás, gyakorlatias ismeretszerzés kiemelt szerepe mellett, a tapasztalatok megfigyelések felfedezések szóbeli megfogalmazása.
Műhelyjelleg: változatos anyagok technikák alkalmazása, kísérletezés, próbálkozás, a valamit elrontás, az újrakezdés lehetőségének biztosítása.
Eredeti alkotásokkal való találkozás. Múzeumok, helytörténeti kiállítások megtekintése.
A gyűjtés szokásának kialakítása. A gyűjtés a gyermekek számára élményforrás, vizuális észlelésnek, a rácsodálkozó megfigyelésnek, a szemlélődésnek is különös lehetősége.
A házi feladat elsősorban az önálló gyűjtésre, könyvtárhasználatra, helyi értékekkel kapcsolatos búvárkodásra, önálló kiállítás-látogatásra vonatkozik.
A gyerekek komplex gondolkodásának erősítése.

A feladatsor javasolt menete

1. Tanítási egység (1-2 óra)
Téma: Az emberiség múltjának bemutatása. Főemlősök családjának vizsgálata. A totemizmus, a mágia, a hitvilág értelmezése. A barlangfestészet, a mozgásábrázolás megfigyeltetése. Jellemző nézetek. Állatok, emberek, kéznyomok egyéb jelek, tárgytalan firkák a barlang falán.


Előzetes feladatok
Gyűjtsétek össze, hogy lakóhelyünk környékén milyen ősember leletre bukkantak a régészek. Számoljatok be a gyűjtőmunka eredményéről. Tájékozódjatok milyen fegyvereket készítettek.
Tevékenységek

1. Tartalom: Vizuális élmények grafikai úton való reprodukálása
Behunyt szemmel, a ceruza felemelése nélkül rajzoljatok egy állatot (bölény, szarvas, vadló)
Készítsétek el ugyanezt az állatrajzot nyitott szemmel!
Hasonlítsátok össze a két rajzot!
Nézzétek meg egymás munkáit is!

2. Tartalom: Eszköz és életmód vizsgálata csoportos munkában.
Képzeljétek el, hogyan éltek az istállóskői- és a szeletai emberek a Bükk két oldalán.
Milyen fegyvereket készítettek, hogyan vadásztak,
Mivel táplálkoztak! -
"Változzatok kőkori emberré!" Alakítsatok törzseket!
Tegyetek egymás arcára festékkel jeleket.
Készítsetek fegyvereket, szerszámokat, ékszereket!
Találjatok ki egy jelenetet, eseménysort, amelyben szerepe van a mágiának! Játsszátok el!

3. Tartalom: Ősi kultúrák világszemléletének bemutatása.
A választott varázsló és segítői készítsenek nagy méretű barlangrajzokat, festményeket. Az állati alakokon kívül legyenek ott jelek is.
A rajzokat tegyétek fel a falra és játszatok el előtte egy általatok elképzelt jelenetet.

4. Tartalom: Összefoglalás feladatlap alapján
Egészítsétek ki a mondatokat!
Írjatok példát arra, hogy a növények és állatok részeinek feldolgozásával milyen használati eszközök alakultak ki, valamint arról is írjatok, hogy az ősemberek természethez való viszonya milyen volt.

     A szarvasagancsot .............................. használták.
A legnagyobb állatok lapockája jó volt ....................
A halcsont, szálka alkalmas volt ..........................
A fák kérgéből .............................. készültek.
Vesszőből ................................. fontak
Az állatok prémjeiből .......................... készültek.
A barlangrajzok ............................ célból készültek.

2. Tanítási egység (3-4. óra)
Téma: A letelepedés következményei

Előzetes feladatok: Gyűjtsetek minél több példát arra, hogy környékünkön milyen típusú tárolóedények készültek az új kőkorban. Tudd meg, hogy hol találtak lakóhelyünkhöz közel lévő őskori településnyomokat. Gondold át, mi szükséges alapvetően az emberi lakóhely kialakításához és működtetéséhez. Gyűjts fotókat, rajzokat arról, hogy a Föld különböző tájain milyen egyszerű hajlékokat készít az ember.
Az újkőkor idején úgy 8 ezer éve az emberek áttértek a gyűjtögető halász-vadász életmódról a földművelő, állattenyésztő élelemtermelésre. Ez maga után vonta a letelepedést. Kialakult a termékenységvarázslás kultusza.  Istenanya - ősanya ábrázolások.

Tevékenységek

1. Tartalom: Ebből a korból származó szobrocskák formai és tartalmi vizsgálata.
Mintázz kis méretű női idolokat és állatfigurákat agyagból!

2. Tartalom: Az előzetesen begyűjtött anyagok elemzése. Őskori agyagedények rendeltetése és formai bemutatása.

Mintázzatok agyagból egyszerű használati edényeket, ember-, állat-, vagy arcformájú tárolókat, melyeket karcolással, nyomkodással szurkálással díszítetek.

3. Tartalom: A letelepedett ősember hajlékai
Az előzetesen gyűjtött és bemutatott hajlékok elemzése.
Természetes anyagokból modellezzetek egyszerű emberi hajlékot. Rendezzetek be kuckót, kunyhót, nyári szállást, vagy egyéb ideiglenes hajlékot.

4. Tartalom: Összefoglalása és értékelése az elmúlt négy órának.

Az elkészített alkotásokból rendezzetek kiállítást!
Tartsatok "törzsi összejövetelt", ahol az elkészített csörgőkkel, dobokkal kísért örömtánccal ünnepeljetek! (helyi adottságok figyelembevételével)

3. Tanítási egység (5-6. óra)
Téma: Az előző órákon az ősi kultúrákról megszerzett ismeretek felhasználása egy karcolt diafilm elkészítéséhez. 

Előzetes gyűjtés: Gyűjts képregényeket! Figyeld meg miről szól a történet Hány jelenettel ábrázolták a cselekményt? Kik a szereplők? Miről lehet felismerni őket? Hol játszódik a történet? Hogyan lehet a rajzokon érzékeltetni az idő múlását? Leolvasható-e zajok, zörejek jelenléte a képről? Figyeld meg a képek szereplőinek beállítását, a képkivágást, és a nézőpontot.
Írj rövid történetet az ősember életének számodra legérdekesebb, legizgalmasabb eseményéről.

Tevékenységek
1. Tartalom: A gyűjtött képek tartalmi formai összehasonlító elemzése. A film és a képregény azonosságainak és különbségeinek megfigyeltetése.

A képregény története
Az őskori ábrázolási mód hasonlósága a képregénnyel.
Leggyakoribb képkivágások bemutatása (távolkép, nagy-totál, közelkép, szuper közeli) és dramaturgiai elemzése.
A képregény és a film kapcsolatának vizsgálata.
Egy ismert mese-diafilm elemzése (történetsűrítés)
Egy történet felolvasása - közös adaptálás a diafilmre jellemző dramaturgia szerint.

4. Tanítási egység (7-8. óra)

Téma: Az elkészített történetekből karcolásos technikával diafilm készítése.
Előzetes feladatok: A történetek diafilmmé adaptálása.
Tevékenységek
1. Tartalom: A történetek elkészítése rajzban.
Hat képkockában 24×36 mm-es rajz készítése az előzőekben megismert plánok felhasználásával.
Az elkészült rajzok átkarcolása a filmre 
A filmek összeragasztása és levetítése. (További fejlesztési lehetőség: a legjobbak videóra DVD-re való átvétele, feliratozással, utóhangosítással /zene, zörej, narráció/ filmmé alakítás.)

ÖSSZEGZÉS, TAPASZTALATOK
A vizuális kommunikáció és a média területéről, a 10-11 éves gyerekek képi gondolkodásához egyik legközelebb álló műfaj a képregény. Ezért választottam ezt a technikát. A képregény az eseményeknek csak a fontosabb mozzanatait emeli ki, az összefüggések, köztes történések elképzelését a fantáziára bízza, s mint tudjuk a fantázia ebben a korban még igen erős.
A filmre-karcolás gondolata menet közben adódott. Így közösen és jó hangulatban tudjuk a munkákat levetítve megtekinteni. A gyerekeket nagy örömmel tölti el a saját munkájuk filmszerű látványa. Egyszerű formában publikussá teszi a rajzokat. A felnagyítás következtében rendkívül érdekes és szép faktúrák keletkeznek a filmen, ami szintén nagyon tanulságos. Megalapozza a későbbi filmmel, és filmezéssel kapcsolatos ismereteiket. A film formanyelvének megismerését ezzel is közelebb juttathatom a gyerekekhez. A képregény egyszerű és áttekinthető, bizonyos tekintetben hasonló a filmhez, hiszen a jeleneteket úgy rajzolják meg, mintha a kamera követné az eseményeket.

Célom volt, hogy a művészeti és vizuális órákon az őskorral kapcsolatos feladatok átélhetővé váljanak, mindamellett lehetővé tegyék a gyerekek számára a szükséges ismeretek elsajátítását, fejlesszék képességeiket. A szemléltető képeket úgy válogattam össze, hogy azok megmozgassák a fantáziájukat. Remélem azok a gyerekek is jól érezték magukat az órákon, akik úgy vélik magukról, hogy nem születtek túlságosan ügyesnek.

A program továbbvitelének gyakorlati lehetőségei

Mint ahogyan a bevezetőben írtam, munkámban eddig is igyekeztem a kompetenciafejlesztés elveit alkalmazni. A rajz-vizuális kommunikáció, a mozgóképkultúra, és média órákon erre számtalan lehetőség kínálkozik.
A megvalósítás során nem az a célom, hogy a program minden lépését végigjárjam az osztály egészével. A sokféleség lehetővé teszi, hogy a gyerekek érdeklődéséhez, képességeihez, szociális lehetőségeihez, az iskola adottságaihoz igazodva differenciáltan válasszam meg a kívánt fejlesztési céloknak megfelelő feladatokat. A gyerekek aktivitása, érdeklődése, előzetes és háttérismeretei befolyásolják a feldolgozás lépéseinek arányait.
A rajz-vizuális kommunikáció témakörei jól illeszkednek más szakterületek témaköreihez, akár természettudományról , akár társadalomtudományról van szó. A tantárgyak közötti koncentráció elmélyítheti az ismeretszerzést. A gyerekek több oldalról közelíthetik meg az adott problémát, így az ok-okozati összefüggéseket világosabban megérthetik. Ezáltal olyan attitűdök, szemlélet alakulhat ki a tanulókban, amelyek képessé teszik az önellenőrzésre, a helyzetelemzésre, másokkal való együttműködésre, a körülményekhez való alkalmazkodásra. A szakterületemen sok lehetőség adódik film, megtörtént, vagy kitalált történet, novella, vers feldolgozására, amely a gondolkodás fejlesztése mellett egyúttal a vitakultúrát, a kérdezéskultúrát, és a közösség demokratikus és etikus magatartását is fejleszti.


Mintaprojekt 6.
Hunyadi Zsuzsanna - EKF Gyakorló Iskola
Projektoktatás a magyar nyelv- és irodalomtanításban.

EGY ÓRATERV
Elsajátítható ismeretanyag: az állandósult szókapcsolatok (a társalgási fordulatok, a mesék szokványos kifejezései, a közhelyek, a szólások, a közmondások és a szállóigék)
Elsajátítható képességek: a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség, az önálló ismeretszerzési képesség, a kommunikációs készség, a kooperációs készség, a helyes kiejtés és a rajzkészség fejlesztése
Tantervi követelmények: Ismerje az állandósult szókapcsolatok fajtáit, használja őket szóbeli és írásbeli kommunikációja során; legyen képes kézikönyvekben utánanézni az ismeretlen szólások, közmondások és szállóigék jelentésének; fedezze fel, hogy ezek az állandósult kifejezések hogyan őrzik az emberiség múltjának emlékeit!
Tantárgyi kapcsolódások: magyar irodalom, történelem, rajz
Tevékenységtípus: tanórai keretben -- dramatizálás, szövegalkotás, rajzok
A megvalósítás lépései:
I. Csoportalakítás: 6 db 4-5 fős csoport témák szerinti érdeklődés alapján
1. csoport: Dramatizálás - Mit szoktatok mondani: felkeléskor, iskolába menet ismerősökkel való találkozáskor; a szünetben; ebéd közben; ha a születésnapodon felköszöntenek; ünnepek előtt; lefekvéskor?
2. csoport: A mesék állandó szerkezetei - gyűjtőmunka mesekönyvekből ill. önálló olvasmányélményekből:
Hogyan kezdődnek és fejeződnek be a mesék?
Mit ígér a király lánya kiszabadítójának?
Milyen szavakkal történik a leánykérés?
3. csoport: A közhely fogalmának értelmezése (A magyar nyelv értelmező szótára segítségével), közhelyek gyűjtése Hernádi Miklós: Közhelyszótár c. könyvéből.
4. csoport: Képes közmondások megfejtése és jelentésük megmagyarázása írásban.
5. csoport: Rajzold le a szólást! - Készítsenek rajzokat a nekik tetsző szólásokhoz! O. Nagy Gábor: Mi fán terem című könyvéből keressék ki a számukra ismeretlen és a csoportnak legjobban tetsző szólás(ok) magyarázatát!
6. csoport: Szállóigék - a fogalom tisztázása (A magyar nyelv értelmező szótára segítségével); Keressék ki Gyapay-Megyeri-Ritoók: Ki mondta? Miért mondta? c. könyvéből a Több is veszett Mohácsnál és A kocka el van vetve szállóigék jelentésmódosulásait!
II. Tervezés:     A feladatok megfogalmazása
Munkamegosztás
Az eszközök meghatározása
Időterv (időmérők)
III. Kivitelezés
IV. A kész produktumok bemutatása - közös vázlatkészítés
V. Értékelés: (szöveges)
A produktum szempontjából
A tanulás ( tanulási folyamatok) szempontjából
A társas kapcsolatok szempontjából

Időtartam, időbeosztás:
Tárgyi, technikai feltételek: szakkönyvek, rajzlap, színes ceruzák
A projektmunka eredménye: Szerezzenek gyakorlatot az önálló ismeretszerzésben, jártasságot a kézikönyvek használatában! Fejlődjön beszédkészségük és önbizalmuk! Gondolkodásmódjuk legyen nyitottabb, váljanak érdeklődőbbé, bővüljön a szókincsük!

TAPASZTALATOK

 


q


 

q


q


 

q


 

ÖSSZEGZÉS: NINCS ÚJ A NAP ALATT

Kollégáimmal együtt érdeklődéssel vártuk a két harmincórás tanfolyamot. Sok élménnyel, tapasztalattal gazdagodtunk, bár azt is megállapítottuk, hogy a módszerek jelentős részét pedagógiai munkánk során eddig is alkalmaztuk.
Hiszen óráról órára használjuk a beszélgetés, a vita kezdeményezése, a problémafelvetés, az ötletbörze, az önálló adatgyűjtés, a felidézés, az élménybeszámoló módszereit. Az órákon gyakran alkalmazunk szerepjátékokat, dramatizálást, bábozást stb. A kreatív, felfedeztető technikák közül a szakirodalom feltárása, interjú-, poszter- (eddig: faliújság), térképkészítés, tantúra (eddig: tanulmányi kirándulás) stb. eddig is a mindennapi munkánk része volt.
A gyereket sem csak osztálykeretben dolgoztatjuk, hanem alkalmazzuk a csoportmunka, páros munka módszerét is.
Eddig is arra törekedtünk, hogy tanítványaink ne mechanikusan sajátítsák el az ismereteket, hanem gondolkodva tanuljanak. Óráinkon eddig is igyekeztünk élményszerűségre törekedni. Sőt a tantárgyi koncentrációt is - ahányszor csak lehet -- mindig alkalmazzuk, hogy ne egysíkúan lássák a gyerekek a világot.
Ami újdonság volt számunkra, az a modulokban (projektekben) való oktatás, mely szétfeszíti a tantárgyi és a tanórakereteket. Hagyományos tantermi berendezéssel nem is lehet őket megvalósítani. Jóval nagyobb és drágább az eszközigényük (pl. internet-hozzáférés minden teremben, nyomtató, projektor), de akár a színes filcek, ragasztók, csomagolópapír, karton finanszírozása is a mai ínséges időkben nem tudom, miből valósítható meg.
Az iskolánkban használt vándorlásos rendszerben még a gyerekek produktumainak kiállítása is gondot okoz. Továbbá elég nehéz egyeztetni a hallgatók gyakorlati képzését egy több hétig vagy hónapig tartó projekt lebonyolításában való részvétellel.
A projektpedagógia célkitűzései nagyon nemesek és gyakorlatiasak, de a jelenlegi iskolarendszerben széles körű gyakorlati felhasználása, szerintem, nehézségekbe ütközik. Leginkább egy-egy projekthét beiktatása során, erdei iskolában, szakkörökön, táborokban, a diák- és iskolanapon, továbbá egyes tanórákon gondolom megvalósíthatónak ezt a formát.